Átment az első „EU-békítő” törvény a pót-vádemelésről, de még az Alkotmánybíróság megsemmisítheti
Elfogadta az Országgyűlés az első „EU-s pénzszerző”, vagy „EU-s békítő” néven emlegetett, a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, amely a büntetőeljárási törvényt írja át. A módosítás azt célozza, hogy az Európai Bizottság kifejezett kérésére Magyarországon legyen lehetőség a kiemelt korrupciós bűncselekményekben úgy is bíróságra vinni bárkinek egy ügyet, hogy azt előzőleg a nyomozó hatóság vagy az ügyészség „visszadobta”.
A 136 igen szavazat között nemcsak a hétfői szavazáson jelenlévő kormánypárti politikusok szavaztak igennel, hanem a Momentum és a Jobbik frakciója is, valamint a kormánypártokkal rendre együtt voksoló Ritter Imre nemzetiségi képviselő, továbbá Jakab Péter egykori Jobbik-elnök is (mint utóbb kiderült, tévesen – a szerk.), aki most függetlenként van jelen az Országgyűlésben. Nemmel szavazott a Demokratikus Koalíció hét képviselője, továbbá 14-en tartózkodtak: 6 MSZP-s, 6 párbeszédes és 2 Mi Hazánkos.
Ezzel a törvény még nem lép életbe, sőt még aláírásra sem kerül egyelőre Novák Katalin köztársasági elnök asztalára, mert mint azt a hvg.hu korábban megírta: a kormány maga nyújtott be mindössze egy órával a hétfői üléskezdés előtt egy normakontroll-javaslatot, amellyel a maga által készített törvényjavaslatot támadná meg az Alkotmánybíróságon.
De miért nyújt be, majd visz végig – a Törvényalkotási Bizottságban múlt hét csütörtökön is több ponton átírva – a kormány egy törvényjavaslatot, ha annyira nem biztos benne, hogy megfelel az Alaptörvénynek, hogy már az elfogadásával párhuzamosan maga „támadja meg” az Ab-nál? Azért, mert a hírek szerint így egyeztek meg az Európai Bizottsággal. Brüsszelben ragaszkodtak a törvény megszavazásához, de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai, ezért az Ab-hoz fog fordulni.
A normakontroll-javaslatból kiderül, hogy mit tart aggályosnak a kormány a saját – az Európai Bizottság útmutatásainak és kéréseinek megfelelően benyújtott – szövegén. Eszerint azt kérik az Ab-tól, vizsgálja meg: „az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével”.
A végül elfogadott törvényjavaslat szerint ugyanis a „vádkikényszerítés” mint új jogintézmény lényege, hogy a kiemelt, súlyosabban minősülő korrupciós jellegű ügyekben már bárki felléphet majd a most is létező, de csak az érintettek által kezdeményezhető pótmagánvádhoz hasonlóan. Az új jogintézmény a „vádkikényszerítés” lehetőségét a magánszemélyek mellett jogi személyeknek is lehetővé teszi – ez is az Európai Bizottság kérésére került a szövegbe.
Arról, hogy mit jelent pontosan a "vádkikényszerítés", milyen módon, milyen korrupciós bűncselekmények gyanúja esetén és pontosan ki élhet ezzel a lehetőséggel, mekkora terhet jelent továbbá majd ez a bíróságoknak, itt írtunk részletesen:
Frissítés - 17:45
Cikkünk megjelenése után kaptuk a jelzést, hogy Jakab Péter valójában nem akarta megszavazni a törvényjavaslatot, félrenyomott. Munkatársa a hvg.hu-val azt közölte: "Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében benyújtott törvényjavaslat október 3-i szavazásánál Jakab Péter szavazata tévesen lett leadva. Jakab Péter nemleges szavazatot kívánt leadni, erről a szavazást követően jegyzőkönyvben tájékoztatta az Országgyűlés Hivatalát, amely azt tudomásul vette."
