Aszály után aflatoxin: szennyezett tej miatt ellenőriz a Nébih, komoly gondban a gazdák
Az idei aszály után komoly gondot okoz a gazdáknak a tehenek takarmányaiban is gyakran megjelenő, penészgombák által termelt rákkeltő méreganyag, az aflatoxin, amely a tejbe is bekerülhet. A termelőknek fel van adva a lecke azzal, hogy az amúgy nehézkes takarmányellátásban még ezzel is küszködniük kell.
Szerkesztőségünk már korábban megkereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), onnan két hete azt a választ kaptuk, hogy hallottak a problémáról, de konkrét megkeresés hivataluk felé nem érkezett, a szennyezés a fogyasztói tejet, tejtermékeket nem érinti. Hétfőn viszont már arról adott ki közleményt hatóság, hogy országos célellenőrzést rendeltek el, miután egy Győr-Moson-Sopron megyei tejüzem tejtermékeiben kis mértékben határérték feletti aflatoxinszennyezést mutatott ki a hatóság laboratóriuma. Hozzáteszik:
az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók, mivel a további vizsgálatok mostanáig nem tártak fel újabb szennyezett késztermékeket.
Megjegyzik, hogy az idei év időjárása különösen kedvezett a kukoricánál a penészgombák szaporodásának és az általuk termelt toxinszennyeződés kialakulásának, ami a szennyezett takarmány elfogyasztásával átkerülhet a tejbe is. A hatóság emiatt a takarmány- és a tejágazatot egyaránt vizsgálja, azok képviselőivel pedig szoros és folyamatos kapcsolatot tart. Azt is hozzáteszik: a toxinok jelenlétét az élelmiszerláncból nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni, de – hogy mindent megtegyenek a határérték alatt tartásáért – a vállalkozásoknak rendszeres önellenőrző vizsgálatokat kell végezniük, probléma, gyanú esetén pedig értesíteniük kell a hatóságot. A határérték feletti eredményről a magánlaboratóriumok is kötelesek tájékoztatni a Nébihet.
A problémáról a hvg.hu még november elején több helyről is értesült, ám forrásaink ellentmondásos válaszokat adtak arra, hogy ez a tejtermékeket érintheti-e. November 11-én a Nébih még kérdésünkre azt írta: „A problémát általánosságban az ágazat (mind a takarmány, mind a tej) jelezte a Nébih felé, ugyanakkor konkrét bejelentés e tárgyban nem érkezett”. Hozzátették, hogy a termékért az elsődleges felelősség előállítóé, tehát a takarmány minőségéről is nekik kell meggyőződniük, az előállítóknak pedig fokozott ellenőrzést javasolnak, például a nyerstejátvevő állomásokon gyorstesztek használatával tudják a gyártók megelőzni, nehogy toxinos tejet vegyenek át. A hatóság e mellett éves monitoring terv keretében, kockázati alapon ellenőrzi a gabonákat, takarmányokat, valamint a tejet és tejtermékeket.
Azt is megerősítették már ekkor, hogy mind a vállalkozói jelzések, mind a saját vizsgálataik alapján az elmúlt évekhez képest gabonákban valóban nőtt a fertőzöttség, és így a toxintartalom mértéke. Ám ekkori válaszukban még határozottan azt írták: „a fogyasztói tejet és tejtermékeket ez nem érinti”, bár hozzátették azt is: fel vannak készülve, hogy ha a nagyobb mértékű mikotoxinszennyezettség miatt szükségessé válik, emelt mintaszámú célellenőrzést is elrendelnek, illetve kivizsgálják a beérkező panaszokat is. Ezt a célellenőrzést indíthatták el tehát most.
A hétfői közleményt lapunknak azután küldték el – túl azon, hogy közzétették a weboldalukon –, hogy múlt pénteken az Agrárminisztériumnál is érdeklődtünk, hogyan tudják azt biztosítani, hogy a Nébih leírt módon a lakosság által megvett tejtermékek nem érintettek és mindez hogyan hathat az ellátás biztonságára. Szintén pénteken érdeklődtük a Tej Terméktanácsnál is az ügyben, akiket hétfőn a Nébih-közlemény megjelenése után újra kerestünk, ám nem tudták megmondani, mikor kapunk választ tőlük. A Nébihnek is küldtünk kérdéseket, például arról, hogy a meg nem nevezett tejüzemben korábban is volt-e hasonló probléma és a hivatkozott további vizsgálatok pontosan hány ellenőrzést jelentenek. Amint kapunk válaszokat, közzétesszük azokat.
Az Agrárminisztérium – bár pénteken elküldött kérdéseinkre hétfő estig nem reagáltak – egy november 16-i közleményében egyébként érintette már a kérdést. Azt írták, a történelmi léptékű aszály az idei kukoricatermést sújtotta leginkább, a korábbi évekhez képest jelentősen alacsonyabb a termés mennyisége. „Gazdálkodói jelzések alapján ugyanakkor széles körben alkalmazott gyakorlattá vált a kukoricánál a minőségi paraméterekre, országos toxinproblémára hivatkozva a felvásárlás meghiúsulása" – fogalmaztak. Hozzáteszik, hogy a vizsgálatok zajlanak, de a beérkezett adatok alapján a minőségi panaszok az ország bizonyos régióiban jelentkeznek, a bevizsgált tételek mindössze 5-15 százalékában mutatták ki. „A jelenlegi információk alapján elmondható, hogy a minőséggel kapcsolatban nem látható országos méretű probléma Magyarországon" – fogalmazott két hete a tárca.
Már szeptemberben megjelent
Egy dél-alföldi tejtermelő gazdaságában már szeptember elején megjelent az aflatoxin a tejben, elég magas értékeket vizsgáltak be, de még alatta volt a megengedett határértéknek. Első körben azt sem tudták, hogy melyik takarmánytól ment fel az érték. A nyári katasztrofális aszály miatt pedig még azoknál az állattartóknál is újra kellett tervezni a szokásos takarmányozást, akik korábban maguknak termelték a szénát, kukoricát. Ahogy korábban fogalmazott a hvg.hu-nak egy tejtermelő:
nagyjából olyan helyzet állt elő, hogy a leégett házból próbálták menteni a még felhasználható darabokat.
Így kellett nagyon sok gazdaságban összegyűjteni a hiányzó takarmánynövényeket, emiatt több helyről, gyakran a korábban megszokottól eltérő etetni valót beszerezni. Ráadásul, akárhonnan is szerezték be, az aszály, a forróság és a kora őszi esők kedveztek a gombák elszaporodásának. Az aflatoxin jelenléte így csak menet közben bukott ki, és mivel az gócszerűen üti fel a fejét, nem kis munka volt megtalálni, hogy a bekészített takarmány mely része fertőződött meg.
A gócszerű jelenlét miatt a lehető legtöbb helyről kell mintát venni, ezeket össze kell keverni, és az összekevert mintát kell vizsgáltatni. A takarmánnyal bevitt aflatoxin mértékéből kiszámítható a tej várható szennyezése. Tehenenként naponta összesen bevitt 40-50 mikrogramm aflatoxin B1 szennyezés eredményezhet 50 nanogramm/kg tejben levő aflatoxin M1 szennyezést, amely érték a tejre vonatkozó határérték.
Főleg a keleti országrészben
A lapunknak nyilatkozó tejtermelő is nehezen bukkant a góc nyomára, utána pedig a takarmányban mért szintet figyelembe véve kellett etetnie a teheneket. Az óvatosság azt diktálta, annak érdekében, hogy ne sokszorozódjon meg a tejben az aflatoxin mennyisége, csökkenteni kellett a takarmányt, így viszont a tejhozam is alacsonyabb lett. A gazda szerint az aligha fordulhat elő, hogy a tejszállítmányban magasabb a megengedettnél a toxin, ugyanis a termelőnek sem érdeke, hogy a határértéket meghaladó szennyezettségű tejet adjon le a szállítónak, mivel a nagy tartályautókban más termelők tejével keveredve, azt is tönkretenné.
Ez esetben viszont a „rossz tej” gazdájának kell kifizetnie a többiek tejpénzét, és a megsemmisítés költségeit is.
Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára a hvg.hu-nak még a Nébih-közlemény megjelenése előtt azt mondta: az aflatoxin-helyzet idén problémásabb, mint amilyen általában szokott lenni. Főleg a keleti országrészben nagyobb a gabonák fertőzöttsége. Hozzátette: a felvásárlók, a takarmányos cégek igyekeznek szigorúbb, szállítmányonkénti ellenőrzéssel kiszűrni a fertőzött kukoricát és jellemzően – a toxinok gócszerű megjelenése miatt – már a határérték közelében lévő szállítmányokat sem veszik át.
A toxinos tej esetére úgy reagált: néha sajnos előfordul, hogy megtörténik a baj, átmegy a szűrőn toxinos kukorica és megfertőzi a tejet. Kockázatos években, a hivatalos ellenőrzéseket is fokozni kell, hisz mindenkinek az az érdeke, hogy a fertőzött termékek fennakadjanak a szűrőn – összegez.
A Bonafarm szerint nem lesznek ellátási gondok
A kérdésben megkerestünk több tejes céget is, a legnagyobb szereplőt, a Sole-Mizót is magában foglaló Bonafarm Csoport kérdéseinkre azt írta:
náluk nem tekinthető a korábbiaknál komolyabbnak a probléma.
Hozzáteszik: a toxinmentes tömegtakarmányok előállítása prioritás, ezért csak rezisztens silókukoricafajtákat használnak, és a betakarítást megelőzően, már a táblán vizsgálják a lábon álló növényt, és csak a toxinmentes táblákat takarítanak be tömegtakarmány hasznosítási célból. „A jelenlegi tömegtakarmány-készleteink a vizsgálati eredmények alapján toxinmentesek" – hangsúlyozza a cég.
Arról is írnak, a Sole-Mizo Zrt.-nél minden beérkező nyerstejszállítmányt megvizsgálnak és amennyiben azok minőségével bármilyen probléma van, beleértve az aflatoxintartalmat is, úgy azt kivétel nélkül visszautasítják, nem veszik át. Nemrég egy gazdáknak szóló nyilvános Facebook-csoportban olvasható is volt egy olyan bejegyzés, miszerint egy kistermelőnél épp ott bukott ki a probléma, hogy a felesleges tejet el szerette volna adni a Sole-Mizónak, de az aflatoxinmérés után azt nem vették át.
Ám a cég azt közölte: az elmúlt időszakban az aflatoxinszennyezettség miatti nyerstej-visszautasításra csak néhány alkalommal került sor. „A Sole-Mizo Zrt.-nél működő minőségirányítási rendszernek köszönhetően tehát nem juthat be élelmiszer-biztonsági szempontból nem megfelelő nyerstej az üzemeinkbe, így a nálunk készült termékek mind biztonsággal fogyaszthatók" – húzzák alá. Kérdésünkre azt is közölték: szerintük nem fog ellátási gondokat, hiányt okozni az aflatoxinprobléma.
Kezelhető
Azt más termelő is megerősítette, hogy főként az Alföld térségében, ahol az aszály és a forróság nagy károkat okozott, most a tejtermelőknek a fertőzés is betette a kaput. Többen kezelhetőnek ítélik a helyzetet, toxinkötővel ugyanis le lehet vinni a toxinértéket, sokaknál viszont ez sem vezetett eredményre.
Pótsa Zsófia azt mondja, mást nem is tudnak javasolni a kereskedőknek és a feldolgozóknak, mint óvatosságot, odafigyelést és szigorúbb ellenőrzést. Az át nem vett kukorica egyébként szerinte azért nem okoz komoly takarmányhiányt, mert Ukrajnából folyamatos a behozatal, ahol jellemzően nem fertőzött a kukorica.
Ez abból a szempontból szerencse, hogy egyik forrásunk szerint egyébként a probléma nem csak Magyarországot érinti, ezt támaszthatja alá az is, hogy Szerbiában idén év végéről jövő december 1-ig elhalasztották a tejben elfogadható aflatoxin-határérték leszállítását az európai értékre. Olyan információ is eljutott hozzánk, hogy idehaza az ágazatban újra kezdeményeznék, hogy emeljék fel a határértéket, lévén az Unión kívüli országokban ez akár tízszerese is a nálunk meghatározott mennyiségnek.
