Aranybulla-emléknap és új kormánystruktúra elfogadva, lassan jöhetnek a NATO-s döntések
Ha a 800. évfordulóra nem is sikerült összehozni, jövőre, a 801. évfordulón már ünnepnappal köszönthetjük az Aranybulla elfogadását, mivel az Országgyűlés kedden elfogadta azt a kormánypárti javaslatot, amely külön ünnepnappá nyilvánítja április 24-ét, amiről történészek egy része úgy tartja, 1222-ben ezen a napon hirdette II. András a ma Aranybullaként emlegetett királyi rendeletét.
Az ünnepnapra javaslatot tevő Fidesz és KDNP frakciók vezetői a törvényjavaslatban azzal indokolták a kezdeményezést, hogy a magyar államfejlődés és Magyarország alkotmányos önazonosságának szempontjából kiemelkedően fontosnak tartják az Aranybullát és a szöveg szerint vallják, hogy „a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelme az állam alapvető kötelessége".
Szintén megszavazta a parlament a csak egy nappal korábban benyújtott törvényjavaslatot, amely átírja a kormány szerkezetét, Palkovics László lemondása után megszüntetve a Technológiai és Ipari Minisztériumot, létrehozva viszont az önálló Energiaügyi Minisztériumot Lantos Csaba vezetésével, átnevezve Lázár János tárcáját és a többivel egyenrangú tárcát adva – január elsejétől – Nagy Mártonnak.
Átment a törvényhozáson az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló javaslat is. Ezek után már nem kell sokat várni arra sem, hogy az ígéreteknek megfelelően, még a december 7-én záródó ülésszak utolsó napján ratifikálja a svéd és a finn NATO-csatlakozást – az erről szóló kormányzati javaslat július óta kész, de még nem vették napirendre.
