Amikor Moszkvának már Sztálinnal kell motiválni
Egyre komolyabb akadályokba ütköznek az Oroszországból távozni kívánó külföldi cégek, a már eddig bevezetett sarcok és adminisztratív akadályok mellett most egy másikat is kitaláltak a hatóságok. A The Bell nevű – külföldre menekült újságírókkal működő – orosz hírportál beszámolója szerint az oroszországi tevékenységüket beszüntető és ottani tulajdonukat eladni akaró külföldi vállalatoknak tízszázalékos „önkéntes hozzájárulást” kell fizetniük az államnak. A tíz százalékot nem ez eladási ár alapján határozzák meg, hanem a piaci ár szerint: akkor is ki kell fizetni a teljes piaci ár tizedét, ha a vevő egy rubelért jutott hozzá a külföldi cég vagyonához. Mint például a Renault-Nissan, amely egy rubelt kapott az Avto-VAZ-tól oroszországi gyáráért, vagy az OBI, amely ugyancsak egy rubellel lett „gazdagabb” miután a kivonulás mellett döntött.
Moszkvai források szerint már eddig is érvényes volt az a szabály, hogy a külföldieknek legalább ötven százalékos kedvezményt kellett adniuk, ha eladták oroszországi vagyontárgyaikat, s abba is bele kellett egyezniük, hogy sok esetben a csökkentett vételárat is csak több évig tartó részletfizetéssel kaphatják meg. Eleinte egyébként azért tudott viszonylag sok nyugati cég távozni Oroszországból, mert nem voltak ott jelen gyártási kapacitással, és ottani tulajdonuk értéke sem volt jelentős.
A hivatalos orosz propaganda azt ismételgeti, hogy ugyan tényleg sok külföldi cég elhagyta az országot, a többség maradt. Valóban vannak olyan vállalatok – például a francia Auchan vagy a magyar Mol, a Richter gyógyszergyár, a Zwack illetve a Rába – amelyek nem vonultak ki, ám arról az orosz médiumok nem beszélnek, hogy mintegy kétezer külföldi vállalat áll sorban, hogy felszámolhassa oroszországi jelenlétét és eladja ottani tulajdonát. A kivonuláshoz, és a vagyon eladásához ugyanis előbb meg kell állapodni az illetékes orosz állami hivatallal, amely havonta háromszor tanácskozik erről a kérdésről, és alkalmanként legfeljebb hét döntést hoz. Ez pedig azt jelenti, hogy évente kevesebb, mint ötven kivonulási ügyben születhet határozat, így az illetékeseknek még vagy húsz évre van munkájuk. Az orosz bürokrácia” lassítósztrájkjának” fényében már kicsit másképpen hangzik Vjacseszlav Vologyin, orosz alsóházi parlamenti elnök azon nyilatkozata, amely szerint a külföldi vállalatok 75,9 százaléka Oroszországban maradt, s döntésük sokat jelent: azt, hogy hisznek az orosz gazdaság növekedésében és elégedettek az üzleti környezettel.
Megszakadt láncok
A külföldi vállalatok távozásának és az Oroszország elleni szankcióknak egyik fő következménye, hogy megszakadtak az ellátási láncok és emiatt több iparágban is akadozni kezdett a termelés. Az orosz autóipar most éppen ott tart, hogy az újra orosz tulajdonba került Avto-VAZ-ban bejelentették, május után a cég nem lesz képes teljes felszereltségű autókat forgalomba hozni. A csodában – azaz a szükséges alkatrészek beérkezésében – bízó cég egyben bejelentette, előrehozza a nyár elején esedékes nagy gyártási szünetet és már május második felében felfüggeszti a termelést.
Az Avto-VAZ már az év elején is alkatrészhiánnyal küszködött, akkor például beépített rádió és tempomat nélkül forgalmazták a járműveket. Hiány van festékből is jelenleg csak feketében, fehérben, vagy sötétzöldben lehet megrendelni a kocsikat. Az Avto-VAZ az idén 400 ezer autó gyártását tervezi, a szakértők szerint ennek teljesítésére csak akkor van esély, ha a vállalat új beszállítókat talál.
Alapanyagok nélkül
A gyógyszeripar is egyre nehezebb helyzetben van, Putyin a napokban felszólította az iparági vezetőket, hogy hazai forrásokból lássák el az oroszországi lakosságot. A szankciók hatására a szektor minden mutatója romlik: az import 9 százalékkal csökkent egy év alatt, míg a hazai gyártók teljesítménye februárra 20 százalékkal esett vissza. A termelés mind nagyobb arányú visszaesésének hátterében az áll, hogy hiányoznak a külföldi alapanyagok, Oroszországban már hiánycikknek számít több fajta antibiotikum, illetve láz- és fájdalomcsillapító is.
Közben Dmitrij Medvegyev egykori orosz miniszterelnök, illetve államfő már Sztálin-idézetekkel motiválja honfitársait. A hadiipar vezetőivel folytatott tárgyaláson az egykori liberális, mára viszont „héja” politikus felolvasott egy olyan, második világháború idején írt táviratot, amelyben Sztálin közölte egy gyárigazgatóval: ha nem érkeznek meg időben a harckocsi páncéllemezek, akkor úgy szét fogja zúzni őt, mint azokat a bűnözőket, akik figyelmen kívül hagyják a becsületüket és a haza érdekeit.
Amikor 2008-2012 között Medvegyev államfőként tevékenykedett, egészen másképp nyilatkozott a generalisszimuszról. „A mai napig hallani olyanokat, akik szerint az áldozatok magas számát lehet azzal magyarázni, hogy az állam érdeke mindennél fontosabb. De meggyőződésem, hogy az országot nem lehet az emberi szenvedésre alapozva fejleszteni” – mondta akkor.
