Alkotmánybíróságon támadja meg saját törvényét a kormány, itt az indoklás, miért
Normakontroll-javaslatot nyújtott be hétfőn, alig egy órával a parlamenti ülés kezdete előtt a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kabinet által beadott egyik „EU-s pénzszerző” törvényszöveghez. Ahogy a hvg.hu a múlt héten megírta, ez azt jelenti, hogy
a kormány az Alkotmánybíróságon (Ab) támadja meg a maga által benyújtott törvényt – úgy, amilyen forgatókönyvben a hvg.hu forrásai szerint előzetesen megegyeztek az Európai Bizottsággal.
A megtámadott törvényjavaslatot, amely a büntetőeljárási törvényt módosítja, az Országgyűlés „az EU-s pénzszerző” törvényjavaslatok közül az elsőként tárgyalja hétfőn. Ennek célja „az Európai Bizottsággal való mielőbbi megállapodás”, és ezt elősegítendő,
az EU-tól régóta várt pénzek folyósításának érdekében vállalta a kormány egy új jogintézmény, a »vádkikényszerítésként« közismertté vált »felülbírálati indítvány« beépítését a törvénybe.
Ilyenkor, ha a kormány normakontrollt célzó indítványát, határozati javaslatát az Országgyűlés megszavazza, a házelnök az elfogadott törvényt nem az államfőnek küldi el aláírásra, hanem az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára rögtön az Ab-nak továbbítja. Ha pedig a testület
alaptörvény-ellenességet állapít meg, akkor ennek megszüntetése érdekében az Országgyűlés a törvényt újratárgyalja.
De vajon miért nyújt be, majd visz végig – a Törvényalkotási Bizottságban múlt hét csütörtök este is több ponton átírva – a kormány egy törvényjavaslatot, ha annyira nem biztos benne, hogy az megfelel az Alaptörvénynek, hogy már az elfogadásával párhuzamosan maga „támadja meg” az Ab-nál? A válasz az, hogy
a hvg.hu forrásai szerint így egyeztek meg az Európai Bizottsággal. Brüsszelben ragaszkodtak ahhoz, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a »vádkikényszerítésről«, de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai, ezek miatt az Alkotmánybírósághoz fordul.
A normakontroll-javaslatól kiderül, hogy mit tart aggályosnak a kormány a maga által jegyzett – az Európai Bizottság útmutatásainak és kéréseinek megfelelően benyújtott – szövegen. A javaslat szerint – annak elfogadása esetén – az Országgyűlés felhívására Alkotmánybíróságnak arról kellene döntenie, hogy „az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével”.
A törvényjavaslat szerint ugyanis a „vádkikényszerítés” mint új jogintézmény lényege, hogy a kiemelt, súlyosabban minősülő korrupciós jellegű ügyekben már bárki felléphet majd a most is létező, de csak az érintettek által kezdeményezhető pótmagánvádhoz hasonlóan. Az új jogintézmény, a „vádkikényszerítés” lehetőségét a javaslat magánszemélyek mellett jogi személyeknek is lehetővé teszi – ez is az Európai Bizottság kérésére került a szövegbe.
