Alkotmánybíróság: Nem csak hároméves korban lehet kérni az óvodai felmentést
Egy győri bíró kérte az Ab döntését, mert az általa tárgyalt ügyben a kormányhivatal azért nem volt hajlandó érdemben megvizsgálni egy négyéves gyerek szülőjének kérését, mert azt első alkalommal kérte, pedig ez a hatóság szerint ebben a korban a törvény szerint kizárólag „újabb” kérelem benyújtása esetén vizsgálható. A szülő ezt jogainak alkotmányellenes korlátozásaként értékelte, a bíróság ezért fordult az Ab-hoz.
A kormány képviselői az Ab kérdésére azzal magyarázták az „újabb” szót, hogy nem lehet egy kérelemben két tanévre (tehát a gyermek 3 és 4 éves korára is) felmentést kérni az óvodai nevelésben való részvétel alól, mert időközben változhat a gyerek alkalmassága az óvodába járásra. A hivatal azonban „az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség alapelvi követelményének megfelelően” nem utasíthatja vissza automatikusan a kérelmeket, hiszen mindig a gyermek legjobb érdekét szem előtt tartva kell döntést hozni.
Az Alkotmánybíróság ezzel az érveléssel értett egyet: szükségtelennek tartja az „újabb” szó törlését, mert a jogalkotói szándék szerint nyilvánvaló, hogy az óvodai felmentés nem zárható ki objektív alapon azon négy- és öt év közötti gyermekek esetén, akik esetében a szülők korábban nem kérelmezték a gyermek óvodalátogatás alóli felmentését. Ezért alkotmányos követelményként fogalmazták meg:
"Az óvodai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés mindig csak az adott óvodai nevelési évre szólhat. A felmentésre vonatkozó kérelem annak az évnek az április 15. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, első alkalommal vagy (korábbi felmentési kérelem esetén) ismételten is előterjeszthető; a felmentésre vonatkozó kérelem nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül, formai okból akkor, ha a szülő a felmentési kérelmét első alkalommal csak annak az évnek az április 15. napjáig terjeszti elő, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti."
