Aligha lesz végeredmény a választások éjszakáján Amerikában, de ha igen, azt sem fogják szeretni a republikánusok
Magyar idő szerint reggel 7 órakor lezárult a szavazás az amerikai félidős választásokon, ahol mind a 435 kongresszusi helyet, valamint a szenátus 100 székéből 35-öt osztanak ki, valamint számos helyi, például kormányzók személyéről és népszavazási kérdésekről is döntenek.
A hagyományok szerint a két évvel az elnökválasztás után rendezett voksoláson rosszul szokott teljesíteni a regnáló elnök pártja, az előzetes felmérések szerint ez idén sem alakult másképp: Joe Biden támogatottsága mindössze 41 százalékos, az exit pollok szerint pedig az embereket sokkal jobban foglalkoztatja az infláció (amelyért az adminisztrációt hibáztatják) és a biztonság (ami hagyományosan republikánus ügy), mint például az abortuszjog, amelynek szabad gyakorlását korlátozta a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság, a demokraták pedig szerették volna, hogy ez tematizálja a választásokat. A Roe kontra Wade ítélet eltörlése utáni első választásokon rekordmagas volt az újonnan választóként regisztráló nők száma, de úgy tűnik, nem ez volt a legfőbb kampánytéma. Az általános abortuszjog eltörléséről és annak politikai vonzatáról júniusban beszélgettünk közéleti podcastunkban, a Fülkében.
Egyelőre azonban úgy fest, hogy a Donald Trump utáni, radikalizálódott Republikánus Párt azonban nem hozta azt a földindulásszerű eredményt, amit remélt. Magyar idő szerint reggel 9 óra körül így néz ki a verseny:
Minden bizonnyal meglesz a republikánusoknak a képviselőház
Sokkal szorosabban alakul a kongresszusi helyekért folytatott verseny, mint amire számítani lehetett. A cikk írásakor 195 helyet tudhatnak magukénak a republikánusok szemben a demokraták 176-jával, a többséghez 218 a célszám. A CNN számítása szerint ehhez 19 kétesélyes körzetet kell elhoznia a GOP-nek.
Ez minden bizonnyal, ha szűken is, de sikerülni fog, ezzel biztosan felszámolva a kettős demokrata többséget a képviselőházban és a szenátusban, keresztbe téve a Biden-adminisztráció eddig nagyjából zavartalan döntéshozási folyamatainak. A szűk többség azonban azért sem ideális, mert – lévén nincs frakciófegyelem – így a pártnak muszáj lesz nagyon szorosan összezárnia minden szavazáson, függetlenül attól, hogy egy képviselő választókerülete milyen állásponton van.
A szenátusi verseny nyitott
Bár a verseny a képviselőházban is szoros, és emiatt későn lehet meg a biztos végeredmény, a szenátusi összecsapás ennél is feszültebb.
A cikk írásakor 48-48 hely van demokrata és republikánus kézen, értelemszerűen 51 kell a többséghez. Az eddigi legfontosabb fejlemény, hogy Pennsylvaniában John Fetterman, az államban magas létszámú fehér, egyetemet nem végzett választóknak kimondva-kimondatlanul kampányoló demokrata jelölt legyőzte Mehmet Ozt, ezzel megfordítva a korábban republikánus kézen lévő államot. Pennsylvania, az állam, ahonnan Joe Biden származik, egyike volt annak a háromnak, amelyet fifty-fiftyként becsült a CNN, Georgiában és Nevadában pedig egyelőre túl szoros a verseny ahhoz, hogy eredményt lehessen hirdetni. Emellett nem lefutott még az enyhén republikánusnak bemért Wisconsin és az enyhén demokratának becsült Nevada sem.
A republikánusok ideális forgatókönyve szerint Pennsylvania megszerzése indikátora lett volna a teljes eredménynek a választások éjszakájára, ahogy azonban Fetterman fordítani tudott, úgy kezdett el rezegni a léc a GOP-nél – és nyúlni az idő, amennyit várnunk kell a végeredményre.
Trump kihívót kapott
Bár nem volt kérdéses a győzelme, a tény, hogy Ron DeSantis közel 20 százalékponttal tudott nyerni a floridai kormányzói versenyben, erős hátteret ad a 2024-es republikánus előválasztási kampányához. Az államban magyar mintájú homofóbtörvényt és abortuszszigorítást is bevezető politikus gyakorlatilag Donald Trump szüleménye, az egyik leghangosabb képviselője a radikalizálódó Republikánus Pártnak, most azonban úgy fest, hogy a következő elnökválasztás előtt szembe kell néznie a mesterével. Trump a választások estéjén azt nyilatkozta: ha nyernek a republikánusok a félidős választásokon, az az ő érdeme, ha veszítenek, azért nem ő a felelős. (Az exit pollok szerint a demokraták többsége nem támogatja Joe Biden újraindulását 2024-ben.)
Összesen 36 államban rendeztek kormányzóválasztást is, és bár többségük várhatóan republikánus kézre kerül, Marylandet és Massachusettst megfordították a demokraták, Pennysylvaniában pedig nagy arányú, 13 százalékpontos győzelmet aratott Josh Shapiro, aki sokak szerint Obama babérjaira tör a stílusával.
Nincs új a nap alatt
A 2020-as választások beírták magukat a történelembe azzal, hogy a vesztes jelölt nem csupán nem fogadta el a vereségét, de konkrét mozgalmat formált azokból, akik – hiába minden vizsgálat az ellenkezőjéről – csalást kiáltottak Joe Biden győzelménél. A trend, bár remélhették, mégsem 2021. január 6-án, a Capitolium ostrománál tetőzött: a félidős választásokon megannyi olyan republikánus politikus is megméreti magát, aki nem fogadja el az elnökválasztás eredményét, és akadt, aki azt is kijelentette: ha ő maga veszít, amögött is csak csalás állhat.
A konteómánia a trumpizmusnak nem gyermekbetegsége, hanem fenotípusa lett, ennek megfelelően már a félidős választások éjszakáján elindultak az alaptalan pletykák „a demokrata csalásról”. Ilyen például, hogy az arizonai, 2020-ban is csatatérré alakult Maricopa megyében nem működtek megfelelően a nyomtatók, és bár ettől a szavazás még zavartalanul működött, azonnal elkezdtek konspirálni a GOP szavazói és politikusai, akik egyébként azért részesítik előnyben a személyes, és nem levélszavazást, mert a 2020-as „nagy hazugság” mögött azt vélték felfedezni, hogy a levélszavazatokkal csaltak a számlálóbiztosok. A republikánusok minden technikai hibára igyekeztek ráugrani és azonnali következtetéseket levonni, és az eredmény függvényében – természetesen amennyiben az nem nekik kedvez – ennek még jócskán az elején járhatunk.
Az mindenesetre figyelemre méltó, mennyiben járul hozzá ehhez a trendhez a közösségi média: a most egyébként sem balhémentes Twitter algoritmusai előnyben részesítik a jobboldali tartalmakat a baloldaliakhoz képest, a BBC pedig 5 online karaktert hozott létre (szélsőjobb, mérsékelt jobb, apolitikus, mérsékelt bal, szélsőbal), akiket folyamatosan azzal a tartalommal etetett, amit eléjük tettek a közösségi oldalak. A választás lezártakor Marianna Spring, a kísérlet megálmodója arról beszélt a BBC Americast podcastjában, hogy a jobboldali karakterek összehasonlíthatatlanul több erőszakkal, fenyegetéssel és összeesküvés-elmélettel találkoztak, mint a baloldaliak, az apolitikus perszóna pedig jobbra tolódott.
