Akik a mosoly mögé bújnak
„Sosem tudtam kimutatni, se beszélni róla, hogy valami bajom van, még akkor is mosolyogva beszélgettem bárkivel, ha közben ordítani lett volna kedvem. Még a barátaim többsége sem sejtette, hogy belül milyen rosszul van a lelkem. Mindenkinek meg akartam felelni és azt gondoltam, hogy ezt csak vidáman, bohóckodva tudom megvalósítani, hogy szimpatikus legyek” – meséli a 43 éves Péter, aki egyéves terápia után már tud beszélni arról, miért bújt mindig a mosolyok és mókázások mögé.
A mosolygó, vagy „láthatatlan” depresszióra nem is olyan rég figyelt csak fel a szakma és a közvélemény. Igaz, egyre többször lehet olvasni róla, a depresszió atipikus formája azonban még mindig nem található meg a mentális zavarok tankönyvében. A téma akkor kapott nagyobb sajtót, amikor mindenki megdöbbenésére Robin Williams öngyilkos lett, és kiderült, hogy a mindig találó poénjai és vicces megnyilvánulásai mögött komoly alkohol- és drogfüggőség, valamint depresszió áll. Tudni kell, hogy a mosolygó depressziós emberek igen jól elfedik negatív érzéseiket, ezért is olyan nehéz felismerni, emiatt sokszor nem kerülnek megfelelő szakember kezébe.
Pszichológusok szerint a mosoly mögött az érzelmek széles és változatos skálája bújhat meg: a reménytelenség, a kétségbeesés, a harag, a félelem, az ingerlékenység és a depresszió gyökere, a szomorúság, amely állandósulva a "valami nagyon nincs rendben"-érzésként is ott feszülhet. A mosoly mintegy maszkként funkcionálhat az érintetteknél, mert a kifelé mutatott jóllét arra szolgál, hogy tudatosan-tudattalanul elrejtsék a külvilág és gyakran önmaguk elől is a gondokat.
Alig, vagy nincsenek is tünetek
A mindennapi életben általában azzal azonosítjuk a depressziót, hogy valaki egész nap csak fekszik az ágyban és sír, nem tudja élni az életét, és akár öngyilkos gondolatai is vannak. De a láthatatlan depressziónál teljesen más a helyzet. Itt az érintettek napról napra teszik a dolgukat, akár energikusan részt is vesznek a társasági eseményeken, és kívülről nézve senkinek eszébe nem jut, hogy bármilyen mentális problémájuk lehet.
„A házasságom jól működik, kiterjedt baráti köröm van, éltem az életem, és az állandó humorizálás, no és a konfliktusok kerülése miatt úgy érzem, sokan szeretnek. Aztán történt valami, mélypontra került az egyébként sem túl jó kapcsolatom az anyámmal, s végül szakemberhez fordultam. Ő mutatott rá, hogy évek óta jól titkolt depresszióval élek” – avat be további részletekbe a turizmusban dolgozó férfi.
A legnagyobb baj éppen az, hogy igen nehéz felfedezni a depresszió jeleit azoknál az embereknél, akik talán saját maguk sem érzékelik, vagy aktívan próbálják elrejteni mások elől a tüneteket, és átverekszik magukat a nehézségeken úgy, hogy kívülről erősnek tűnjenek. De lehet egy tünet az is, ha szinte soha, vagy alig beszélnek magukról, a problémáikról. A „látható” depresszió sem könnyű, annak „rejtőzködő” formája pedig az említettek miatt még veszélyesebb.
Ha nincs segélykiáltás, nem is tud a megfelelő segítség megérkezni
Ezért a mosolygó depresszió akár évekig is bújócskázhat, mert ezek az emberek általában nem kérnek segítséget. Vagy ha kérnek is, úgy érzik, nem érdemlik meg. Úgy gondolják, hogy a látványosan depressziósok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint ők. Saját magukat lenyomva problémájukat lebecsülik, pedig a mosolygó depresszió talán még súlyosabb probléma, mert a szakértők szerint fokozott az öngyilkossági késztetések előfordulásának veszélye.
Jelek és teendők
Bár a mosolygó depressziót nagyon nehéz felismerni, azért mégis akadnak olyan jelek, jelzések, amelyek alapján igenis lehetséges a beazonosítása. A leggyakoribb tünetei a következők lehetnek:
„Döbbenet volt szembesülnöm azzal, hogy én valójában depressziós vagyok. Hogy a lelkem legmélyén érzett különös érzés nem természetes, és ezzel foglalkozni kell. Azóta sokat javult a feleségemmel a kommunikációm, és már arra törekszem, hogy próbáljak magamról is beszélni, ha megkérdezik, hogy vagyok” – teszi hozzá Péter.
Ezért a szakértők a következőket javasolják a mosolyok és nevetések mögé rejtőző embereknek, akik otthon, egyedül teljesen máshogy viselkednek, mint társaságban:
Ugyanakkor a mosolygó depresszió-gyanús emberek szeretteinek és barátainak is résen kell lenniük. Fontos, hogy elég időt szenteljenek az érintettre, és ne elégedjenek meg egy gyors “velem minden rendben” válasszal. Kezdeményezzenek vele hosszabb beszélgetéseket, mert miközben ők mindenki mást meghallgatnak (mondhatni a legjobb lelki szemetesládák), addig ők maguk sokszor csak nagy sokára tudnak megnyílni.
