Aki már nyert a napelemes pályázaton, az is hiába várja a megígért állami támogatást
Még mindig csak álmodozhatnak az olcsó energiáról azok, akik azért jelentkeztek az (egykori) Innovációs és Technológiai Minisztérium által tavaly ősszel meghirdetett napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatra, hogy állami (uniós) pénzen korszerűsíthessék az otthonukat, és ezzel csökkentsék rezsijüket. Úgy tűnik, az utóbbi negyedévben egy tapodtat sem mozdult a napelemes pályázatok ügye.
Már júliusban azt írtuk, hogy egy helyben toporog az elbírálás, mert ugyan a pályázókat éppen az áprilisi választások előtt örvendeztette meg az állam azzal a hírrel, hogy minden jogosult pozitív elbírálásban részesül, bő három hónapig semmi sem történt. Csak augusztus végére pörgették fel az elbírálást, akkorra azonban már jelentősen megugrottak a napelemes rendszerek telepítési költségei, amelynek részben maga a pályázat által felerősített kereslet, részben a rezsicsökkentés csökkentésének nyári bejelentése volt az oka.
A közben Technológiai és Ipari Minisztériummá (TIM) átnevezett (hamarosan így is megszűnő) tárca államtitkára, Steiner Attila aztán október közepén már arról számolt be, hogy a 43 ezer támogatási kérelem közül több mint 25 ezer pályázó megkapta az úgynevezett támogatói okiratot, ez az, amiben az állam ténylegesen vállalja a beruházás támogatását. A nyertes pályázatok száma azóta némileg nőtt, a pályázati adatbázis szerint október óta már a 26 ezret is meghaladja a számuk, de a napelemes pályázatokról így is rossz hírek érkeztek.
A kormány előbb felfüggesztette a lakossági napelemes rendszerek hálózatra kapcsolásának lehetőségét (októbert követően a napelemes rendszert telepíteni szándékozók már csak szigetüzemben, saját maga számára termelhet áramot, nem csatlakozhatnak a hálózatra), majd a napelemes pályázatok második fordulóját némi ide-oda rángatást követően – miután előbb jövő tavaszra tolta el, majd novemberre előre hozta – végül ki sem írta.
Az a több tízezer család pedig, aki az első fordulóban nyert, és megkapta a támogatói okiratot, továbbra is várakozásra kényszerül. Kivitelezőik ugyanis hiába adják le beruházás megindításához szükséges előlegre vonatkozó igényeket, és nyújtják be az ehhez szükséges nyilatkozatokat – például, amivel feljogosítják a Miniszterelnökséget, hogy beszedési megbízást kezdeményezhessen bankszámlájukról, vagy hozzájárulnak ahhoz, hogy a NAV hajtsa be rajtuk a kiutalt támogatást (ha esetleg kiderülne, hogy mégis jogosulatlan volt az igény) – sem érdemi választ, sem pénzt nem kapnak.
Pedig a felhívás értelmében az állam elvileg a sikeresen pályázók minden beruházással kapcsolatos költségét megtéríti, legyen szó akár a tervezési, energetikai tervezési, engedélyezési költségekről, az energetikai tanúsítvány beszerzésének költségéről, vagy akár az anyagköltségről, a munkadíjról, viszont csak abban az esetben, ha regisztrált kivitelezővel végeztetik el a munkát. A minisztérium a pályázóknak listát adott azokról a kivitelezőkről, akiket felkérhetnek. Az állam utólag, a számlák ellenében fizeti ki a támogatást, de az érintettek igényelhetnek szállítási és/vagy támogatói előleget előbbit a végső költségek 40, utóbbit 13 százaléka erejéig. A kormányzati illetékesek több alkalommal is jelezték, hogy a nyerteseknek egy fillérjébe sem kerül a rendszerek telepítése, és előírták azt is, hogy erre tőlük előleget sem kérhetnek a kivitelezők. Az már más kérdés, hogy időközben úgy elszálltak az alapanyagárak, megnövekedtek a munka- és a rezsidíjak, ami miatt az eredetileg forintra meghatározott támogatási összegek már nem fedezik a rendszerek kiépítésének valós költségeit.
Mindenesetre a hvg.hu által megkérdezett iparági szereplők egyike sem tudott beszámolni olyan esetről, hogy az állam fizetett volna a kivitelezőnek és az elérhető pályázati statisztikában sincs nyoma egyetlen kifizetett fillérnek sem.
Egy kivitelező cég tisztségviselője azt mondta, az ügyfeleik által korábban beadott pályázatokat az utóbbi hetekben sorra dobják vissza, gyakran olyan indokokra, vagy olyan iratok hiányára hivatkozva, amelyek beszerzésére még hiánypótlás keretében sem adnak lehetőséget.
Mindenbe belekötnek, mindenkit próbálnak elutasítani
– mondta a magát megnevezni nem kívánó kivitelező a hvg.hu-nak, saját tapasztalataik alapján.
Hogy mikor indulhat el a több tízezer család számára megítélt, az államtitkár által összességében 90 milliárdosra taksált támogatás folyósítása, senki nem tudja biztosan. Csak az a biztos, hogy a TIM a fent idézett októberi közleményében azzal indokolta például a pályázatok második fordulójának meg nem hirdetését, hogy a forrásokat a magyar kormánynak kell előfinanszírozni a költségvetésből, amíg megállapodás nem születik az Európai Unióval. Ismerve a költségvetés állapotát, nem sok esélye van annak, hogy addig egy fillért is folyósítanak, és egyelőre – bár a kormány komoly vállalásokat tett ennek érdekében –, még korántsem tudhatja zsebben az a 7,5 milliárd eurós támogatást.
Így aztán pénz helyett csak felszólítások érkeznek a pályázókhoz, hogy számoljanak be azoknak a “mérföldkövekneknek” – a beruházás egyes szakaszainak – teljesüléséről, amiket a pályázat beadásakor adott határidőre vállaltak.
Egy év elején beadott pályázat esetében már legalább egy ilyen mérföldkövet el lehetett volna érni, de a pályázatok hosszú hónapokig elhúzódó elbírálásával is telt az idő, most pedig a pénzre várnak. Vagyis nem tudnak semmilyen előrelépésről beszámolni a felszólításra. A vállalt határidők számonkérése azért is furcsa, mert a pályázati felhívásban az szerepel, hogy a támogatói okirat hatályba lépésétől kell számolni a mérföldkövek teljesülését, az okiratok pedig nyár végén-ősz elején kezdtek megérkezni a pályázókhoz.
Elképzelhető, hogy hiba van a rendszerben. Már csak azért is, mert többen is beszámoltak arról, hogy nem működik megfelelően a pályázat online felülete. Volt olyan pályázó például, aki megpróbálta módosítani a mérföldkövek határidejét, de hiába kattingatta végig a vonatkozó űrlapot, újra és újra hibaüzenet lett a vége. A hvg.hu beszélt olyan kivitelezővel, aki ebben igyekszik segíteni a pályázatos ügyfeleket, de maga sem tudott zöldágra vergődni a pályázat lebonyolítójának ügyfélszolgálatával. "Huszonnyolcszor telefonáltunk, gyakran egy órán keresztül csörgettük a számot, mire valakit kapcsoltak, viszont az ügyfélszolgálatosok hol ezt, hol azt mondták" – mondta egy Pest megyei vállalkozó, akik végül a Széchenyi Program ügyfélszolgálatán keresztül jutottak használható információkhoz a mérföldkövek módosításával kapcsolatban.
A káosz szó is enyhe
– jellemezte a rendszer és az ügyfélszolgálat működését az egyik érintett. A kaotikus viszonyokat iparági források is megerősítették a hvg.hu-nak. A kivitelezők is azt tapasztalják, hogy döcög az online felület, és ellentmondásos válaszokat kapnak a kérdéseikre, ha egyáltalán el tudják érni a pályázat kezelőjének ügyfélszolgálatát.
Így aztán nem véletlen, hogy a cégek közül egyre többen igyekeznek megszabadulni a pályázatos ügyfelektől, akiknél jelentős pluszmunkával és kockázattal jár a pályázati adminisztráció. Egyik kivitelezői forrásunknál például egy munkatársat kellett szinte teljes munkaidőben ráállítani a pár tucat pályázatos ügyfelükkel kapcsolatos tennivalókra, és mint mondja,
El is gondolkodtunk rajta, hogy folytassuk-e tovább.
De rajtuk kívül is egyre többen jutnak arra a következtetésre, hogy nem éri meg.
Mindenki várakozásban van – így egy másik iparági szereplő, aki szerint folyamatosan keresik őket az olyan ügyfelek, akik mögül kihátrált a kivitelezőjük, sőt más, rivális cégektől is kaptak már megkeresést, hogy lepasszolnák nekik a teljes pályázatos ügyfélkört. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor saját hasonló ügyfeleik közül is egyre többen lépnek vissza.
A kivitelezőket és a pályázókat nemcsak a késlekedés és az ellentmondásos információk, de az is elbizonytalanítja, hogy nem tiszta, hogyan fog tudni csatlakozni a hálózathoz, aki nyert, de még nem adta be igényét a szolgáltatóhoz, vagy csak azt követően kapta meg a támogatói okiratot, hogy a kormány október végével felfüggesztette a csatlakozási lehetőséget. Az ő esetük nem csak azért kérdéses, mert ha nem csak akkor szeretnék elektromos fogyasztóikat működteni, ha süt a nap, akkor jelentős pluszberuházással jár a tárolókapacitás beszerzése, de
a pályázati felhívás értelmében az ilyen szigetüzemű rendszerek nem támogathatók.
Egyik iparági forrásunk nem számít arra, hogy jövő nyárnál hamarabb megérkezik a pénz, még ha meg is születik a megállapodás kormány és az EU között. Volt, aki arról beszélt, hogy szerinte akkor sem ez lesz a legelső, amire költeni fog az állam.
Addig pedig tovább olvad a pályázók bizalma, és a pályázati támogatás értéke, amely – mint fentebb linkelt cikkünben is írtuk – a forint gyengülése és a kereslet nyomán emelkedő árak miatt végül csupán a beruházás jó, ha 50-70 százalékát fogja fedezni, a különbözetet pedig ki-ki saját zsebből kell majd befizesse, vagy bukja az addig beletett energiát és pénzt, és persze az állam által beígért olcsó rezsit.
