A zsír az úr, de van valami más is? A hvg.hu nagy füstöltkolbász-tesztje
Ha húsvét, akkor füstölt hús: a télen levágott, aztán füstölőre tett darabok hagyományosan a nagyböjt után ilyenkor kerültek az asztalra. Ma persze már kevesebben tartják a böjtöt, és ezek az élelmiszerek is folyamatosan elérhetők, a tradíció mindenesetre velünk él. És össze is kapcsoltuk egy másik tradícióval: hogy ünnepek előtt a hvg.hu szerkesztőségében tesztnek vetjük alá a boltokban kapható élelmiszereket.
A rendkívül szerteágazó sonkakínálat helyett most a kolbászok felé fordultunk: tíz hagyományos füstölt csemege kolbászt kóstoltunk végig. A termékeket előrecsomagolt változatban vásároltuk meg, ami nyilván befolyásolja például azt, hogy mennyire sikerült kiszáradniuk a füstölés után – és mint azt majd látjuk, volt olyan termék is, amelynél épp a csomagolás hibája akadályozta meg az értékelést.
Az élelmiszereket külsejük, állaguk és ízük alapján értékeltük 1-5-ös skálán, minél több pontot kapott valami, annál jobban kedveltük. A végső pontszám végül az értékelések átlagából állt össze.
© Szondy Dalma
A jó hír: nem volt egyetlen olyan kolbász sem, amelyet egyöntetűen utált volna a társaság, a teszten igen szoros eredmény született. A rossz viszont az, hogy igazán olyan terméket sem találtunk, amelyiknek egy emberként vált volna rajongójává a hvg.hu szerkesztősége.
Lássuk inkább az eredményeket!
+1 Pap kolbászműhely Optimál sertéskolbász
Az Optimál a műhely egészségesebb kolbászváltozatát fedi, a hagyományos kolbászoknál kisebb a zsír- és a sótartalma is, de adalékanyagokat sem találunk benne. A műhely innovatív csomagolást is választott – tesztünknél ez jelentett problémát. A megvásárolt termék ugyanis nem volt megfelelően lezárva, emiatt – bár a címke szerint néhány nappal tesztünk előtt csomagolták – ízén és színén is érezhető volt, hogy elveszítette frissességét.
Így a pontozásból is kikerült, mindössze annyit tudtunk értékelni, hogy nem elég száraz, és a hús- és zsírdarabok is túl nagyok az ízlésünkhöz mérten.
9. Bogádi füstölt kolbász
Ránézésre a társaság elégedett volt a kolbásszal, többen kiemelték az „egészséges piros kolbászszínt” is. Az aromája azonban igencsak megosztó volt: többeknek okozott csalódást, véltek az ízvilágban felfedezni vegyszert vagy műanyagot, de volt, aki azt kérte számon rajta, hogy „mintha megszaladt volna a Piros Arany”.
Aki nem az ízét kritizálta, az az állagát: parasztkolbászként a „félszáraz” jelleg talán a kelleténél is feltűnőbb volt – még az is elhangzott, hogy „tésztás az állaga” –, akárcsak az, hogy a zsírdarabok nem olvadtak bele eléggé a nagy egészbe. Voltak ugyanakkor olyanok is, akiknek ez lett a kedvence, még „etalonnak” is nevezték a bogádi kolbászt.
5/3 pont
8. Csabahús csabai parasztkolbász
A füstöltkolbász-hagyományok egyik alapvetése, a csabai kolbász nem igazán hatotta meg szerkesztőségünk tagjait. „Rajzfilmszerűen túl szabályos” kinézete mellett persze mi sem mentünk el, ízvilágával kapcsolatban azonban a leggyakoribb jelző (az „uncsi” és az „udvarias” mellett) az volt, hogy „kicsit beleborult a füstbe”.
Egyik kollégánk persze – legnagyobb meglepetésére – „gyümölcsös mellékízt” is felfedezni vélt a paprikás zsír mögött, az általános vélemény azonban mégiscsak az volt: több kellene ahhoz, hogy ez legyen a kedvencünk – még ha a neve alapján ezt is tartanánk annak.
5/3,4 pont
7. Mendei parasztkolbász
„Ez áll legközelebb a gyerekkori házi kolbászhoz, bár attól sósabb” – talán ez a vélemény foglalja össze legjobban, mit gondoltunk a parasztkolbászról, amely húson és szalonnán kívül csak fűszereket tartalmaz. No és „természetes füstöt”, ami épp úgy dominál, mint a só vagy éppen a paprika, az, hogy ez kit mennyire zavart, változó.
Parasztkolbászról van szó, ám többek szerint ehhez képest is puha a termék (ehhez érdemes hozzátenni, hogy a tesztben szereplő kolbászok állaga egyáltalán nem attól függött, hogy száraz vagy félszáraz kategóriába tartoznak, a legszárazabb kolbász éppen utóbbi volt). Az állag megint csak megosztotta a társaságot: volt, aki mócsingosnak nevezte, volt, aki az ennél sokkal pozitívabb(nak szánt) „rusztikus” jelzőt használta – megint más egyszerűen „feledhetőnek” nevezte.
5/3,45 pont
Kóstolás utáni szorgos jegyzetelésben vagyunk © Szondy Dalma
6. Finonimo csemege kolbász
Bár kinézete alapján mintha a nagy könyvből lépett volna elő, vagyis se nem túl piros, se nem túl halvány, se nem túl darabos, se nem túl puha/száraz, ez a többséget nem hatotta meg. Volt, aki egyenesen azt mondta, elmenne mellette a boltban. Persze ott lapulnak közöttünk az örök elégedetlenek, akik most azzal bújtak elő, hogy ez annyira darabos és porcos, hogy elmenne kolbásznak álcázott disznósajtnak.
Az íznél is nehéz volt elvonatkoztatni az ipari hagyományoktól – a legsarkosabb vélemény talán az volt, hogy a sósság egyenesen a tsz-melléküzemágak termékeinek világát idézi fel. Fiatalabb kollégáink beérték annyival, hogy túl sós, persze akadt, aki az egyszerre domináló paprikás és sós ízvilágot annyival intézte el: „már a disznót is Piros Aranyon tartották”. Aki viszont szerette, épp a pikáns paprikaízt és az erőteljes fűszerezést emelte ki.
5/3,65 pont
5. Gyulahús gyulai kolbász
„A zsír az úr” – tesztünk mottója lehetne akár az a vélemény, amelyet a Gyulahús termékével kapcsolatban fogalmazott meg szerkesztőségünk egy tagja. De hogy miért is ennél a kolbásznál jutott ez eszébe? Talán azért, mert – a többség szerint – nem igazán dominált más az ízében, és kinézetre sem volt emlékezetes. Volt persze, akinek a higanyt juttatta eszébe az ízvilág, de mivel nem nagyon szoktunk hőmérőt kóstolgatni, ezt költői túlzásként értékeltük.
Az állagot többen rágósnak találták, volt, aki kemény porcdarabra is ráharapott, de leginkább összezavart minket ez az áru az átlagosságával – ami persze nem feltétlenül hátrány: van, aki szerint igazán egy ilyen kolbász való a paprikás krumpliba.
5/3,75 pont
4. Gazda mangalicakolbász
„Kicsit halvány, kicsit kemény, de legalább van benne egy minimális izgalom. De csak egy minimális” – ahhoz képest, hogy a hazai sztárdisznónak számító mangalicából készült, amiről azt gondolhatnánk, márványos húsát az isten is kolbászkészítésre teremtette, a végterméktől nem tudtunk elájulni. A fenti vélemény ugyanis még a pozitívabbak közé tartozott (akárcsak a „jó lakossági kolbász” summázat), a többség leginkább azt emelte ki, hogy az apróra vágott – értsd: végre nem mócsingos – kolbászhús a megérdemeltnél kevesebb fűszerezést kapott, „fáradt”, „íztelen” – inkább nem is sorolnánk tovább a jelzőket.
Még a füst sem dominál, pedig a hozzávalói között is szerepel a füst – már csak azért is sajnáltuk ezt, mert – mint egyik kollégánk fogalmazott – erről a kolbászról már el lehet hinni, hogy látott disznót.
5/3,8 pont
2-3. Békési vékonykolbász
Csípőssége megközelíti az ideálist – legtöbbünknek ez tűnt fel a csemege kolbászok „legcsípősebbjének” kikiáltott terméket kóstolva. Mi tagadás, a Békési húsmanufaktúrának nem lehet panasz a paprikabeszállítójára. A kolbásznak ezen túl is feltűnt a fűszerezettsége – volt, akinek ettől „gyulai fílingje” támadt, más annak örült, hogy az íz még a kóstolás után is vele maradt, és a köményesség is feltűnt – erről a cég is említést tesz weboldalán a receptről szólva.
A kolbász kinézetére és állagára sem volt különösebb panasz, keménysége a „férfias” jelzőt juttatta egyikünk eszébe, a színe pedig szépen piroslott a kora áprilisi napsütésben.
5/3,9 pont
2-3. Tóalmási parasztkolbász
Nem hivatalos kolbászszépségversenyünk egyik nyertese lett a Pest megyei településen, kőfüstölőben készülő termék, amelyben még a zsírnak is gyönyörű piros színe van, nem beszélve a kolbász többi részéről. Ez segítette a dobogóra, mert az ízével kapcsolatban már többünk fogalmazott meg majdnem olyan csípős kritikákat, mint a Tóalmási embert próbáló tüzeskolbásza.
Volt, aki szerint a kelleténél is füstösebb, más szerint olyan, mintha Erős Pistát kevertek volna hozzá, majd kilúgozták volna belőle a csípősségét. (Megfejtéseket a kiadó címére várjuk, 1037, Bp., Montevideo u. 14.). Viszont sokan kedvelték, és talán ez volt az egyetlen olyan kolbász a tesztben, amelyet valaki sótlannak talált – nem is gondoltuk volna, hogy ennek is lehet örülni.
5/3,9 pont
1. Buza parasztkolbász
Kemény lett a verseny a dobogón, és nem csak ízben: Buza Vendel száz éve alapított söjtöri hentesüzeme – ma már az unoka, Buza Sándor valamivel ismertebb arcával hirdetett – kolbászának a külleme is egyöntetű lelkesedést idézett elő. Az sötétpiros, száraz-omlós kolbász megkóstolásakor így már komoly elvárásokat fogalmazott meg mindenki magának – ennek teljesítése már nem mindenki számára sikerült maradéktalanul. Volt, aki tompának nevezte, más elismerte a fűszerességet, de azt is hozzátette: az nem találkozott az ő ízlésével.
Bár volt olyan, aki úgy ítélte, ez a kolbász nem is látott húst, az adatlapja alapján ez volt az egyik, amelyikbe a legtöbb jutott, száraz állaga miatt a kalóriatartalma is ennek a legmagasabb.
© Szondy Dalma
És hogy mi kellett az első helyhez? Ez volt az egyetlen olyan kolbász, amellyel kapcsolatban elhangzott az, hogy „tisztességes”, és az az is, hogy „ilyet magában is szívesen ennék”.
5/3,95 pont
