A zöld átállás lehet a kiút a fosszilis energia csapdájából
Európában a gáz ára várhatóan nem fog érdemben csökkenni ezen a télen, ugyanis az oroszoktól kieső importmennyiséget nem tudják pótolni az LNG szállítmányokkal. "Európa és hazánk számára a legnagyobb veszélyt egy hideg tél jelentené Észak-Kelet-Ázsiában, mert ez esetben ők is kénytelenek lennének versenybe szállni a már így is szűkös és elégtelen globális LNG készletekért, tovább hajtva ezzel az árakat felfelé” – mondta el a hvg.hu-nak Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
Ráadásul, mint mondja, a földgáz árváltozása a gázzal működő hőerőműveken keresztül a villamosenergia-árakra is hat, így azok is drágulhatnak. Emellett a kőolaj ára is emelkedik várhatóan, mivel globális hiányt jósolnak és a szén iránti kereslet is emelkedni fog a gázárak növekedésével.
Ugyanis minél drágább a gáz, annál inkább megéri kitermelni a mélyebben fekvő szénrétegeket is, viszont olcsóbb ez sem lesz mindaddig, míg nem csökken a gáz ára.
Azonban Botár Alexa szerint az új fosszilis beruházások drágák, időigényesek, és csupán újabb évtizedekre bebetonozzák a függőséget.
Az energiaválság kezelésének kulcsa az energiaátmenet felgyorsítása
A zöld átállást ösztönzi a földgáz megemelkedett ára, ami közvetlenül a fűtési szektor, közvetetten pedig a villamosenergia-ágazat, a szén és a tűzifa drágulására is hatással van. "Ezek a folyamatok itthon is az energiatakarékosság, illetve -hatékonyság növelését ösztönzik - azon belül a lakóépületek energetikai felújítását, mint például hőszigetelést, fűtéskorszerűsítést, ablakcserét - és a megújuló energiás beruházásokat."
Az „Energiahatékonyság az első” EU-s elv is mutatja, hogy energiatakarékossági és -hatékonysági intézkedésekkel lehet leginkább költséghatékonyan az energiaátmenetet felgyorsítani: az energiaválság kezelésének kulcsa az EU-ban és itthon is az energiaátmenet felgyorsítása, erre törekszik az EU is a REPowerEU-val, illetve az ezt kiegészítő tagállami nemzeti helyreállítási tervekkel.
Botár Alexa kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó technológiák az előző, 2008-as gazdasági válság idején is olyan beruházások voltak, amelyek válság idején is jó befektetésnek számítottak. A megújuló energiát hasznosító berendezések hatékonysága egyre nő, ezek azonnal és széles körben bevethető, bejáratott technológiák.
Ezek ára mindaddig csökkenhet, míg a piacon nem jelentkezik rá túlkereslet, mert ha hirtelen és egyszerre túl sokan pl. napelemet akarnak telepíteni, de nincs elég kínálat a piacon, akkor a szűkösség miatt növekedhet az áruk.
Emellett az előállítási költségek (pl. alapanyagár) és a szállítási költségek (pl. olajár) is nagyban befolyásolják majd az árat, ezek azonban technológiánként eltérőek lehetnek.
Ezek miatt fontos szempont, hogy itthon is legyenek napelemgyártó, illetve újrahasznosító üzemek, és képezzenek elég napelemszerelő és műszaki szakembert itthon, ami a helyi és nemzeti gazdaságot is pörgetné, és tartós, magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtene.
- tette hozzá Botár Alexa.
Melyik zöld energia lesz a jövőben a nyerő?
Bár abban egyetértenek a szakértők, hogy az energiatakarékosság és -hatékonyság elérése a legfontosabb, a megújuló energia részaránya hazai növelésekor a jelenleginél jóval diverzifikáltabb megújulóenergia-mix kialakítása javasolt: a napenergia, szélenergia, környezethő (hőszivattyúk), földhő (leginkább távhőként) és a jelenleginél kevésbé hangsúlyosan, fenntarthatóbban a biomassza használata.
Az, hogy milyen megújuló mix az optimális, Botár Alexa szerint attól függ, hogy milyen szinten vizsgáljuk: „Országos szinten, hosszabb távra a 2050-Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia "Korai Cselekvés" forgatókönyve részletezi az energiamixet, illetve középtávon a Nemzeti Energiastratégia (2030, kitekintéssel 2040-re) és a Nemzeti Energia- és Klímaterv." Háztartási szinten pedig mindenképpen érdemes energiaauditot készíttetni, ehhez nyújt segítséget az MTVSZ felmérője.
A háztartások energiahatékonysági fejlesztéseit célzott támogatásokkal lehetne ösztönözni
Az EU-s energiahatékonysági célkitűzések egyik legfontosabb hatása Botár Alexa szerint az, hogy az épületenergetikai felújításokat ösztönzik. „Az EU a jogi szabályozást, és a pénzügyi kereteket biztosítja, az már a tagállamon múlik, hogy milyen terveket és költségvetést készít.”
Ahogy azt a Nemzeti Energiastratégia is rögzíti, a lakóépületek energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházásaival
a hazai fűtési célú gázfogyasztás 2030-ra évi minimum 2 milliárd köbméterrel lenne csökkenthető, ez az éves gázfelhasználás minimum ötöde.
Bár nagy szükség lenne rá, jelenleg nincs energetikai felújítást célzó támogatási pályázat lakóépületekre, az otthonfelújítási támogatásnak vagy a CSOK-nak sincs ilyen energiahatékonyság-növelő feltétele. Viszont az Technológiai és Ipari Minisztérium az utóbbi időben úgy nyilatkozott, hogy a közeljövőben elindulhatnának lakásenergetikai felújítási pályázatok.
„Minél mélyebb a felújítás, annál nagyobb legyen a támogatási intenzitás: legalább 30-40 százalékkal támogassák a beruházásokat, ha annak eredményeképpen minimum 30 százalékos lehet az energiamegtakarítás” - javasolja az MTVSZ. A szervezet szerint az alacsony jövedelműeknek közel 100%-os vissza nem térítendő támogatást kellene nyújtani energetikai felújításra, átlagos vagy közepes jövedelműeknek pedig 30-40%-os vissza nem térítendőt 0%-os kedvezményes hitellel kombinálva - de utóbbit is csak a felújítás megtérülése ütemében kellene visszafizetni. Mindezt nagyrészt uniós forrásból, kisebb részben állami forrásból lehetne fedezni.
