A Vodafone neve is megváltozik, de a percdíjat nem az állam diktálja majd – tudnivalók a felvásárlás után
Mi dolguk lesz a tulajdonosváltás után a jelenlegi Vodafone-ügyfeleknek?
A tulajdonosváltás az ügyfeleket nem érinti, így számukra ez nem jár semmilyen teendővel. A Vodafone szolgáltatásait mind a lakossági, mind az üzleti ügyfelek a továbbiakban is változatlan formában vehetik igénybe – írta kérdésünkre a 4iG.
Várható-e névváltozás?
Igen. A 4iG azt írta a hvg.hu-nak: „Várható, hogy a Vodafone márkanév egy hosszabb és átfogó folyamat részeként megújul majd a jövőben”. Erről a társaság a megfelelő időben tájékoztatja majd az ügyfeleit – tették hozzá.
Beleszólhat-e az állam az új tulajdonosi szerkezetben, hogy mennyi lesz az előfizetési díj, percdíj?
Elvileg nem. Az állam közvetlenül 49 százalékos tulajdonrészt fog szerezni és az Antenna Hungáriában (AH) is van még 23 százalékos részesedése, de a 4iG kérdésünkre azt közölte, hogy a társaság szakmai irányítása, így az üzletpolitikának a meghatározása is a 4iG csoport kompetenciájába tartozik majd, miután lezárták a tranzakciót.
Változnak-e a fogyasztóvédelmi jogok attól, hogy az állam is megjelenik tulajdonosként?
Nem – erősítette meg a 4iG is. A fogyasztóvédelmi jogokat az EU alapelvei alapján szabályozzák Magyarországon is, ezekben nincs különbség egy részben állami cég és egy, az államtól teljesen független vállalat ügyfelei számára.
Miért akar egyáltalán az állam egy telefoncéget?
Amikor a telefonhálózatok még csak kiépülőben voltak, a legtöbb országban az állam ott állt ezek mögött, egyszerűen azért, mert hamar rájöttek, hogy ez is egy olyan fajta közszolgáltatás, ami jó, ha idővel mindenkihez eljut, és nem csak a gazdagabbak luxusa. Az 1980-as évekre azonban ezt a célt sikerült elérni, az állam egyre több helyen vonult ki a telekommunikációból, vagy legalábbis vonult a háttérbe kisebbségi tulajdonosként.
Az 1990-es években aztán, amikor a mobilhálózatokat elkezdték nagyüzemben kiépíteni, az állami szerepvállalás melletti érvek hasonlóak voltak, mint korábban a vezetékes hálózatépítésnél: egy ennyire fontos szolgáltatásnál nem baj az, ha az államnak van rálátása és beleszólása a piac működésébe. De tény az, hogy a legtöbb olyan telefontársaságban, ahol az államnak résztulajdona van, ez még több évtizeddel ezelőttről maradt így, és nem annyira jellemző az, hogy mostanában bevásárolta volna magát egy kormány oda.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy ez a lépés „tovább erősíti hazánk szuverenitását”. Ha ezt a mondatot igaznak fogadjuk el, akkor azt kell gondolni, hogy például Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Csehország, Olaszország vagy épp Hollandia szuverenitásával bajok vannak – hogy csak néhány példát soroljunk az olyan országok közül, ahol nincs a telekommunikációs szektorban állami tulajdon.
Mennyire jellemző az EU-ban, hogy az államnak van saját telefoncége?
Ez azért nem teljesen szokatlan, sőt vannak országok, ahol még a magyar állami tulajdonrésznél is nagyobb: Szlovéniában a Telekom Slovenije 62 százalékos tulajdonosa az állam, Észtországban a Levira nevű cégben 51 százalékos tulajdonrésze van az államnak, Luxemburgban pedig van 100 százalékos állami tulajdonú cég is. De Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Belgiumban, Franciaországban, Portugáliában, Szlovákiában és Finnországban is bevásárolta magát az állam egy-egy kommunikációs cégbe.
És persze ne felejtsük el, hogy Magyarországon sem ez lesz az első eset, hogy az állam szerepet vállal a telekommunikációs szektorban. Az első fecske, a Westel Rádiótelefon Kft. 1990-es indulásakor például az állami Matávnak volt 51 százalékos részesedése a cégben. Ez persze már a múlt, de például még mindig van 25 százaléknyi tulajdona az egykori Telenorban, ma már Yettel-ben az Antenna Hungáriának, amelynek ugye közel negyede továbbra is állami kézben van, a Telenorba bevásárláskor pedig még teljesen állami vállalat volt. De a Vodafone-nál sem újdonság a magyar állam jelenléte, amikor a mobilcég 1999-ben elindult, az akkor még tisztán állami tulajdonú AH-nak 20 százalékos tulajdonaránya volt benne, amely egy időben 30 százalékra is nőtt.
Miből lesz erre pénze az államnak?
Nagyrészt hitelből, de itt azért még nem látunk teljesen tisztán. Vasárnap jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 425 millió eurós hitelkeretet biztosíthat az Antenna Hungáriának az 51 százalékos tulajdonrész megvásárlásához. Az MFB ezzel a tőkekövetelés 80 százalékára vállal kezességet.
A 49 százalékos állami résznél szóba jöhet az állami tőkeemelés (vagyis hogy a kormány egyszerűen átcsoportosít erre pénzt), állampapírok kibocsátásából, vagy épp piaci hitelből.
Ennyi pénzből nem lett volna egyszerűbb egy saját céget létrehozni, mint felvásárolni?
Nem. Az államnak volt egy már egy teljesen sikertelen próbálkozása erre: 2012-ben alakult meg az MPVI Mobil Zrt. azzal a céllal, hogy negyedik, közvetett állami tulajdonú mobilszolgáltatóként a piacra léphessen. Alig egy évvel később már a legtöbb dolgozót el is küldték, 2014-ben pedig megszűnt a cég. Úgy tűnik, egy mobilhálózatot kiépíteni és betörni a piacra akkora feladat, amelyhez nem elég, ha az állam minden pénzt megad, sokkal egyszerűbb egy már meglévő szolgáltatót átvenni.
Akkor most az állam könnyebben le fog tudni hallgatni minket?
Jó esetben azért bízhatunk abban, hogy a telefonbeszélgetéseinket eddig sem hallgathatta a mobilszolgáltatónk, de teljesen érthető az, hogy a Pegasus-botrány után sokakban vannak rossz érzések. Úgyhogy talán az a precízebb válasz: nyugalom, akit az állam le akart hallgatni, azt eddig is le tudta.
