A vízháború most egy védett vértesi láprét beáldozása körül robbant ki
Szomorú hangulatú Facebook-posztban kongatta meg a vészharangot a múlt héten a Pro Vértes Közalapítvány a kezelésében álló Csíkvarsai-rét felett, amikor arról számolt be, hogy a hatóságok arra kötelezték: nyissák meg a lápréten visszatartott víz útját álló zsilipeket. Mint a bejegyzésben írták, a fokozottan védett láprét 40 éven át tartó rekonstrukciójával sikerült visszahozni egy „letűnt ősi magyar táj képét”, ám a részleges leeresztéssel – aminek szerintük a Velencei-tó szempontjából nem is lesz eredménye – a vízi- és kétéltű élőlényeknek, vándormadarak ezreinek menedékként szolgáló élőhely fennmaradása forog kockán.
Viszló Levente, a Pro Vértes Közalapítvány elnöke nyílt levelet is közzétett az ügyben, melyben többek között vízháborúról és arról írt, hogy a láprét vizes élőhelye nemcsak védett és ritka madarak menedéke, de a helyben élő emberek életminősége és a mezőgazdálkodás szempontjából is alapvető fontosságú. Emlékeztet arra, hogy a Velencei-tó évtizedenként visszatérő természetes vízszintcsökkenése rendre felerősíti a környékbeli vizes élőhelyek létét fenyegető, az ottani vizek Velencei-tóba vezetését követelő hangokat, ám, mint arról a helyszínen a hvg.hu kamerája előtt is beszélt, mindez ellentmond a jogszabályoknak. Szerinte a problémát csak a természet tudja megoldani:
Azt, hogy a Csíkvarsai-rét vizét vízpótlásra fordítsák, a nyilvánosságban idén először Tessely Zoltán, a térség fideszes parlamenti képviselője, a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos vetette fel még januárban, a Velencei-tó közforgalmi hajóállomásainak korszerűsítését célzó fejlesztés – amire összesen 835 millió adóforintot szánnak – második ütemét érintő nyilvános szerződés-aláíró ceremónián, de a réten tartott víz miatt a tó vízszintjéért aggódó helyiek is panaszkodtak korábban a hvg.hu-nak. A Feol.hu akkori beszámolója szerint a képviselő arról beszélt, hogy tudomása szerint sok problémát okoz a megemelkedett talajvíz a Csíkvarsai-réten, és
a felesleget szívesen látná a Velencei-tóban.
A Pro Vértesnek végül sikerült elérni, hogy a láprét vizének csak egy részét engedjék le a tó felé, de nem csak őket érinti a vízpótlással kapcsolatos aggodalom. Mint arra Viszló Levente is utalt, a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az elmúlt hetekben sorra ellenőrzi a tó vízgyűjtő területének vízhasználati engedéllyel rendelkező szereplőit, közöttük a kisebb-nagyobb halastavakat.
A katasztrófavédelem a hvg.hu megkeresésére közölte, hogy vízügyi és vízvédelmi hatósági hatáskörben vizsgálják felül a Velencei-tavat, illetve annak vízgyűjtő területét érintő vízhasználatokat: „Több mint 10 vízhasználat iratdokumentációjának helyszíni bejárással egybekötött, teljes körű vizsgálatát" végzik. Mint jelezték, az eljárások során szorosan együttműködnek a vízjogi engedéllyel rendelkező üzemeltetőkkel, az érintett települések polgármestereivel, a horgászati jogok gyakorlóival, a környezet-, illetve természetvédelmi hatósággal, az érintett nemzeti park igazgatósággal, továbbá a területi-térségi fejlesztési tanáccsal, valamint különösen a Velencei-tó vízgazdálkodásáért és a vízkészletek vagyonkezeléséért felelős területi vízügyi igazgatósággal „a vízgazdálkodási érdekek összehangolása érdekében".
Ez gyakorlatilag egy rendkívüli felülvizsgálat, az átlag ötévente tartott rendes vizsgálatokon felül
– jelezte néhány, neve elhallgatását kérő érintett a hvg.hu-nak. Eszerint a múlt héten számos helyszínre is kiszálltak az illetékes hatóságok, és megvizsgálták többek között, hogy az engedélyben megszabott módon üzemelnek-e: például üzemi szinten tartják-e vizeiket, megfelelő állapotban vannak-e a vízügyi létesítmények, gátak, megfelelő – a többlet vizet tovább eresztő – állásban vannak-e a zsilipek.
Egybehangzó beszámolóik szerint nem merült fel olyan igény a hatóságok részéről – akikkel, mint minden általunk megkérdezett jelezte, mindig jó volt az együttműködés –, hogy az idei január átlagosnál csapadékosabb időjárásának köszönhetően jelenleg is túlfolyó vizeken felül is kellene ereszteniük. „Mindenki üzemi vízszinten vagy afelett van” – mondta az egyik érintett, vagyis a horgásztavakból jelenleg is folyik le a vízfelesleg a Velencei-tó felé, bár intő jel – mint arra másvalaki figyelmeztetett –, hogy a
zsilipeken túlcsorduló víz mennyisége csökkenni kezdett az utóbbi időben.
A Velencei-tó vízszintje jelenleg a tavaly őszi rekordalacsony 53 centiméternél jóval több, de idén még nem emelkedett 101 centiméter fölé, jelenleg 100 centiméteres. Ez pedig elmarad a vízügy által optimálisnak meghatározott tavaszi 160, de még a minimumként meghatározott 140 centiméteres vízállástól is. Az év elején a vízügy azt közölte, hogy májusig minden hónapnak jóval csapadékosabbnak kell lennie az átlagosnál ahhoz, hogy eljöjjön az ideális vízállás. Ez januárban megvolt, de a februári időjárás már nem kényeztette el a Velencei-tavat.
A tó vízpótlása a tavalyi és tavalyelőtti szárazabb időjárás, és a vele járó halpusztulás miatt lett (ismét) forró téma. Folyamatosan napirenden van, hogy honnan kellene plusz vizet vezetni bele, hogy olyan legyen a vízszint, amit a tónál és a tóból élők elvárnak. Felmerült már, hogy a kincsesbányai karsztvízforrásból töltsenek bele vizet, vagy hogy a Dunából kellene pótolni, de a vízpótlásra egy 40 milliárdos előterjesztés is készült, amit a kormány sokallt, és vita indult a szürke víz – a vízgyűjtőn fekvő települések tisztított szennyvizének – felhasználásáról is. A tónak azonban az alacsonyabb vízszint önmagában – mint arról korábban a hvg.hu is írt –, nem jelent problémát, ökológusok az alkalmazkodást, a használati mód felülvizsgálatát tartják a legegyszerűbb megoldásnak a drága és több szempontból is kockázatos vízpótlás helyett.
