A szomszédos országok felé kacsingatnak a naperőműves fejlesztők az itthoni totojázás miatt
A környező országokban keresik a kedvezőbb feltételeket az itthon is érdekelt napelempark-fejlesztők – legyen szó akár hazai vagy multinacionális szereplőkről –, hiszen ott jellemzően kiszámíthatóbb a szabályozás, kedvezőbbek a feltételek, gördülékenyebb az ügyintézés, könnyebb az adminisztráció, és esetenként kedvezményes áfa is elérhető – írja a Portfolio.
A lap szerint az utóbbi két évben tapasztalt változások – ami a naperőművek telepítésére vonatkozó jogok visszamenőleges hatályú csorbításával is járt – hátrányosan hatnak a hazai piacra, és rontják Magyarország versenyképességét. A lapnak Lugosi Roland, az Optimum Solar üzletfejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy cégük is kiemelt lehetőségként tekint a balkáni régióra, Bosznia-Hercegovinára, Észak-Macedóniára, Bulgáriára, Szerbiára, Romániára és Horvátországra, és már meg is tették az első lépéseket.
A beruházók hosszú távon stabil jogi környezetet szeretnének, olyat, amiben a pénzeszközök is rendelkezésre állnak – írja a lap, amely szerint azonban a jelenlegi rendszerben
a nemzetközi standardokhoz képest több mint ötszörös a szabályozási pótdíj.
Ez pedig hátrányosan érinti az üzleti terveket. A Portfolio emlékeztet, hogy a kormány ismét elhalasztotta – ezúttal három hónappal, június végéig – a nagy kereskedelmi naperőművek hálózati csatlakozásához szükséges műszaki-gazdasági tájékoztató (MGT) kiadási határidejét.
Az MGT tartalmazza azokat az elvárásokat, amiket a hálózati szolgáltatók felé teljesíteniük kell a fejlesztőknek ahhoz, hogy megkapják a csatlakozási engedélyt. Ennek hiányában azonban nem tudják biztosan a feltételeket, és várakozásra kényszerülnek. A már meglévő engedéllyel rendelkezők esetében is módosították a feltételelet, például az eredetileg 2025-26-ra szóló csatlakozási engedélyeket 2027-re halasztották, miközben a fejlesztők a várható átfutás miatt már elkezdték előkészíteni a beruházást, megrendelték a szükséges, esetenként több millió euróba kerülő, a várólisták miatt lassan leszállított eszközöket, vagyis már benne áll a tőkéjük, és még fog is, ami megint csak nem kedvez az üzleti tervnek.
Az MGT-ket évek óta nem adják ki, csak egyre hosszabbítgatják a közzétételi határidőt, ami eredetileg tavaly augusztus 1. volt, amit előbb november 2-ra, majd idén február 1-re, aztán március 13-ra és most június 30-ra módosítottak.
A Portfolio cikkéből kiderül mi minden áll a folyamatos változtatások és az új csatlakozások engedélyezésnek folyamatos halogatása mögött: egyebek mellett a hálózati hiányosságok, illetve a korábbi spekulációk – amikor sokan a megszerzett állami jogok értékesítésével tettek szert 1-2 év alatt tetemes profitra – kizárására irányuló törekvés.
