A Stratfor szerint ezek voltak 2022 legfontosabb geopolitikai történései - Magyarországot is megemlítik
1. Oroszország "különleges katonai műveletet" jelent be és megszállja Nyugat-Ukrajnát (2022. február 24.)
Az ukrajnai orosz invázió volt az év geopolitikai szempontból legjelentősebb eseménye, amely felveti a nukleáris háború veszélyét, ösztönzi a NATO bővítését, próbára teszi a globális normák és az európai egység folyamatosságát, és jóval 2022 után is hatással van az energiaárakra és az élelmiszerbiztonságra - állapítja meg a Stratfor. Oroszország várttól elmaradó teljesítménye egy olyan alapvető gyengeséget tárt fel, amely az országot sebezhetővé teszi szomszédaival, különösen Törökországgal és Kínával szemben.
Finnország és Svédország, amelyek sokáig az integrált biztonság hívei voltak, NATO-tagság iránti kérelmet nyújtottak be, ezzel bővítve a NATO északi szárnyát, és talán megszilárdítva a hidegháború utáni együttműködő sarkvidéki kormányzás megosztottságát. A nyugat-európai országok új lendületet adtak a védelmi kiadásoknak és az együttműködésnek, ami nagyobb érdeklődést váltott ki mind a NATO, mind az európai védelmi koncepciók iránt, bár vitáik rávilágítanak a NATO-t preferáló orosz határ menti államok és a nyugat-európai államok közötti különbségekre is. A háborúra adott globális válaszok a többpólusúság realitására is rávilágítottak, mivel az Egyesült Államok és kulcsfontosságú európai partnerei nem tudtak egyetemes együttműködést elérni Oroszország gazdasági ellensúlyozására, időnként még olyan kulcsfontosságú partnerek részéről sem, mint India és Magyarország.
2. Kínai hadgyakorlatok Tajvan körül (2022. augusztus 4-9.)
Válaszul Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztus 2-3-i tajvani látogatására Kína két egymást követő katonai gyakorlatot tartott a sziget körül, köztük éleslövészetet több helyszínen, ballisztikus rakétakísérleteket, számos légi behatolást a Tajvani-szoros középvonalán, valamint tengeralattjáró-ellenes és "tengeri támadási" műveleteket.
A gyakorlatok jelentős elmozdulást jelentettek Pekingnek a Tajpej és Washington által politikai provokációnak tekintett eseményekre adott tipikus válaszaihoz képest. A kínai hadgyakorlatokra válaszul több más ország is politikai képviselőket küldött Tajvanra, tompítva ezzel Peking politikai üzenetét. Emellett Washington beleegyezett, hogy növelje a kulcsfontosságú fegyvereladásokat Tajvan számára, Joe Biden amerikai elnök pedig, miközben azt állította, hogy nem változik az amerikai politika, kijelentette, hogy az Egyesült Államok beavatkozna egy Tajvan elleni kínai invázió esetén. Peking hadgyakorlatai arra is ösztönözték az Egyesült Államokat és más nemzeteket, hogy felgyorsítsák a kulcsfontosságú technológiák és ellátási láncok szárazföldi Kínától való részleges leválasztását - írja a Stratfor.
3. Az eurózóna inflációja elérte a 10,7%-ot (2022. október)
Az európai inflációs ráták 2022-ben tovább emelkedtek, amit az egyenlőtlen gazdasági nyitások közepette a koronavírus utáni ellátási lánc zavarai okoztak, és amit az Oroszország ukrajnai invázióját követő további zavarok és az orosz energiaimport korlátozásai súlyosbítottak. Az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvénye rávilágított a protekcionista politikák lehetséges hatására, kihívásokat támasztva többek között Európa és Dél-Korea részéről. Globális szinten az amerikai kamatlábak és a helyi politikai instabilitás miatt számos nemzeti valuta esett az amerikai dollárral szemben, ami számos fejlődő (és még néhány fejlett) országban növelte a jövőbeli adósságválságok kockázatát.
És akkor még nem beszéltünk Magyarországról, pedig érdemes, hiszen a dobogó legfelső fokára került a magyar gazdaság 2022-ben az EU-ban: a novemberi 23,1 százalékos éves infláció a legmagasabb az unióban.
4. Oroszország és Ukrajna aláírta a török közvetítéssel létrejött gabonaszerződést (2022. július 22.)
Az Oroszország és Ukrajna közötti gabonaexport-megállapodás török közvetítésével a nyár folyamán enyhült a globális élelmiszerbiztonságot érintő, az ukrajnai háború által kiváltott jelentős korlátozás. Ugyanakkor rávilágított Törökország aktivista középhatalmi szerepének bővülésére is, mivel Ankara saját érdekeit követi, és kihasználja a többpólusú világhoz való visszatérés nyújtotta új lehetőségeket.
A Stratfor szerint Törökország fellépése rávilágít arra, hogy a középhatalmak hogyan navigálnak a nagyhatalmak közötti réseken és varratokon, hogy jobban pozícionálják magukat és biztosítsák saját érdekeiket egy egyre inkább többpólusú világrendszerben. Valójában Indonézia, Brazília, Lengyelország, Japán és India is elkezdett aktívabb szerepet vállalni saját régiójában és azon túl, hogy megpróbálja magát elszigetelni a nagyhatalmi kényszerítéssel és a Kína, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által gyakorolt növekvő nyomással szemben, hogy válasszon oldalt.
5. Az Artemis I küldetés (2022. november 16 - december 11.)
A NASA november 16-án sikeresen elindította az Artemis I rakétát, amely egy személyzet nélküli Orion űrkapszulát küldött a Holdra, amely december 11-én tért vissza a Földre. A küldetés volt az első nagy indítás a NASA Artemis holdkutatási programjának keretében, amelynek célja, hogy 2025-re űrhajósokat küldjön vissza a Holdra.
Az Artemis program a globális űrverseny újjáélesztését jelenti. A következő űrverseny a hold körüli pályára állított űrállomások létrehozására irányul, amelyek megkönnyíthetik a holdi felfedezést, és potenciális állomáshelyet jelenthetnek a jövőbeli, emberes Mars-küldetések számára. Ahogy a világűrben egyre több a geopolitikai rivális és új belépő, ez nemcsak a technológiai áttöréseket és a versenyt fogja ösztönözni, hanem a globális kormányzási modelleket is kihívás elé állítja - állítja a Stratfor.
