A Reklámszövetség ezzel az indoklással nem vizsgálja a kormány bombás hirdetését: Nem. De igen. De nem.
Nincs hatásköre, ezért nem is indít reklámetikai vizsgálatot a Magyar Reklámszövetség, amely így nem lép fel a jelenleg is zajló, a “brüsszeli szankciók” elleni nemzeti konzultációt népszerűsítő hirdetések ellen, noha számos kritika érte a kormányzati hirdetések kreatívját, amely a levegőből aláhulló bomba képével erősíti a kampány üzenetét: “A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket”.
A Momentum pedig amellett, hogy országszerte átmatricázza a kormányzati plakátokat, a Magyar Reklámszövetségnél is próbált fellépni, ám Gelencsér Ferenc pártelnök kétszer is lepattant a szervezetről. Először október 17-én tett panaszt a Facebookon politikai hirdetésként megjelenő reklámok miatt, ám a Reklámszövetség akkor azzal utasította el őt, hogy politikai reklámot nem is vizsgálhatnak a Reklámetikai Kódex szerint.
a Reklámszövetség meglepő és kreatív indoklással utasította vissza ismét a reklámetikai vizsgálatot.
A hvg.hu kérésére a Momentum elküldte a Reklámszövetség válaszát, amelyben azt írják: “Az MRSZ fenntartja a korábbi véleményét, miszerint a „nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciókról” kampány minden médiatípusban (social media, nyomtatott sajtó, közterület, televízió stb.) publikált hirdetése egyértelműen politikai reklám, mivel a kormány népszerűsítését szolgáló ill. a politikai programjának támogatására ösztönző reklám, így a Reklámetikai Kódex hatálya arra nem terjed ki.”
Válaszában egyébként a főtitkár arra is felhívta a figyelmet, amire korábban már a hvg.hu is kitért: valójában teljesen mindegy, minek minősíti a Reklámszövetség a hirdetést, és indít-e reklámetikai vizsgálatot, mert ha indítana, és esetleg még el is ítélné végül a bombás hirdetéseket, a kormány ezt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatná.
A szakmai szervezetnek ettől még véleménye lehet(ne) akár politikai reklámról is. Például 2017-ben a kormány Soros Györgyöt ábrázoló hirdetéséről megállapította, hogy “általános és alapvető társadalmi normákat sért, továbbá társadalmi célú hirdetésként való közzététele megtévesztő”. Sőt,
akkor rögzítették, hogy "a politikai hirdetésekre is alkalmazandók az általános reklámozási alapelvek és követelmények” – most viszont, néhány évvel később, a jelek szerint már nem így látja a Reklámszövetség.
A kormány mostani, bombás plakátjairól október végén írt cikkünkben szavazást indítottunk, arra voltunk kíváncsiak, olvasóinknak mi a véleménye erről a hirdetésről. Három válaszlehetőséget kínáltunk, és ezek közül a kedden kora estig beérkezett mintegy 350 szavazat alapján a nem reprezentítv felmérésünk eredménye az, hogy válaszadó olvasóink 92 százalékának nem tetszik a bombás hirdetés.
