A "profitéhes multik" esete a "nem hülye" vásárlókkal - ez a hvg.hu szeptemberi bevásárlókosara
Aki azt gondolta, az árstop kivezetése után a kormány végre leszáll a kereskedőkről, annak csalódnia kellett: Orbán Viktor ma már sűrűbben vádolja őket spekulációval, mint Soros Györgyöt fénykorában bármikor, Szentkirályi Alexandra pedig még mindig arról próbálja meggyőzni a magyarokat, hogy a kormány kegyéből akcióznak a boltok.
„A vásárló nem hülye” - reagált erre lezser eleganciával Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország elnök-ügyvezetője a Közgazdász-vándorgyűlésen, a maga részéről arról győzködve hallgatóságát, hogy az inflációt négyen befolyásolják: a kereskedők, azok, akik nekik árut szállítanak, a vásárlók, akik igyekeznek minél jobban kijönni a pénzükből, valamint az állam, amely különböző szabályozókkal önmaga is befolyásolhatja az árakat. A szakember pedig vélhetően nem csak az árstopra vagy az akciókra gondolt, hanem olyan áremelő tényezőkre, mint a kiskereskedelmi különadó, a chipsadó vagy éppen a világrekorder magyar áfa.
A vándorgyűlés mindenesetre az infláció szempontjából is elhozta az igazság pillanatát: előbb Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt arról, hogy a kiugró magyar drágulás hátterében elsősorban az energiaárak álltak, aztán Nagy Márton, a gazdaságfejlesztési tárca mondta azt, hogy senki nem okolható, egyszerűen a magyar gazdaság struktúrájából ered. Most függetlenül attól, hogy – főleg ez utóbbi – érvet elfogadjuk-e, az legalábbis komoly előrelépést jelent a „brüsszeli”, „szankciós”, „háborús”, „spekulációs” jelzőkhöz képest, amelyekkel a kormánypropaganda magyarázni igyekezett eddig az inflációt.
Az infláció pedig közben szépen lassul – számtalanszor megírtuk már, hogy általában ezt mi befolyásolja: például az, hogy tavaly ilyentájt lőttek ki az élelmiszer- és energiaárak, ami mostanra épült be az árakba, de fékező erővé vált a „vásárló nem hülye” faktor is. Vagyis az, hogy a fogyasztók visszafogták költekezéseiket, és ha vásárolnak, akkor is inkább az olcsóbb termékeket választják. Heiszler elmondása szerint a saját márkás termékek aránya 25 százalékról 33 százalékra ugrott fel, vagyis a Sparnál már az árbevétel harmadát adják ezek.
Ha azt gondoljuk, erre nincs meg a kormány reakciója, hát tévednünk kell: szeptemberben a kormány már a „bújtatott áremelés” ellen is akciót hirdetett, ami – bár a kormány a „profitéhes multiknak” tulajdonítja – részben élelmiszergyártói praktika. Ez az úgynevezett zsugorfláció, amikor a termék ára változatlan marad, ám a mérete csökken. A másik forma pedig a már említett saját márkás termék, amelyeknek a minősége – legalábbis a kormány szerint – alacsonyabb. Ez néha valóban így van, bár ezzel a vásárlók is tisztában vannak, néha pedig nem nagyon lehet különbségekről beszélni: lehet, hogy csak nem annyira szép a csomagolás, de igazából az ugyanazt a terméket rejti.
A fogyasztás eltolódása a saját márkás termékek felé természetszerűen nem igazán tud megjelenni az inflációban, hiszen ott az árakat vetik össze. A hvg.hu bevásárlókosarába pedig – ahol eddig is a legolcsóbb terméket kerestük a kategóriákon belül – már eddig is jórészt ilyen termékek kerültek be. Az viszont ezeknél is jól látszik, hogy – bármit állít a kormány – ezeknél igyekeznek igazán egymás alá nyomni a multik. Ennek szép példáját is láthattuk az elmúlt hetekben: a nagy darálthúsháború a diszkontláncok pultjain okozott felfordulást. Kezdődött azzal, hogy a Lidl külföldről hozott be olcsó húst, mire az Aldi a magyar termelőkkel még olcsóbb húst kezdett el árulni felhívva a figyelmet arra, hogy az importdömping a hazai ipar lehetőségeit is rontja – az már kétséges, hogy a fogyasztók is ezt fogták-e fel belőle.
Az mindenesetre jól látszik, hogy az árstopból kiszabadulva is ugyanazt az utat járják az egyes láncok, és bár egyes termékek ára kitartóan nő, alapvetően hónapról hónapra már nem nagyon kell számottevő élelmiszer-inflációval számolni. Sőt: szeptemberi bevásárlásunk értéke valamivel az augusztusi alatt maradt – a korábban árstopos húsok jelentős drágulása mindenesetre még a júliusi szint fölé lökte a végösszeget, amely 7778 forint lett.
A listán továbbra is látszik, hogy az a lánc tud olcsóbb lenni, ahol a nagy értékű, korábban árstopos, hús árát tudják relatíve alacsonyan tartani. Ezek pedig nem a diszkontok: szeptemberben a legolcsóbban a Tescónál tudtuk megvenni a négyfogásos, négyfős menü hozzávalóit, a második a listán az Auchan lett, és csak a harmadik helyre tudott befutni egy diszkont, a Penny Market.
