A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint 1848 és 1956 mellett 2010 is meghatározó történelmi esemény
A magyar szabadságszerető nép, 1848 forradalmi lelkülete ezért talált otthonra olyan gyorsan minden magyar szívében – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton a kanadai Calgaryban tartott március 15-i ünnepségen.
Úgy látja, a magyarság lelke abban a szabadságban gyökerezik, amelyet Szent István óta óhajt minden nemzedék, majd az ukránok szabadságvágyát relativizálva kezdett el a háborúról beszélni. Erről a megszokott kormányzati szólamokat mondta el, miszerint a kárpátaljai magyarok szabadsága csorbul „amikor ellehetetlenül az anyanyelvi oktatás, és akkor is, amikor a nemzeti jelképek használatát korlátozzák”. Hozzátette, hogy „elítélik Oroszország katonai agresszióját, de az Ukrajna területi integritása és szuverenitása ellen indított támadás nem lehet indok arra, hogy a magyar nemzeti kisebbség jogait csorbítsák".
Az államtitkár szerint ma a magyarok első és legfontosabb álma a béke, ugyanis az ezelőtti álom, a magyarság egysége már valóra vált 2010-ben, így mára „a magyarság egységes”. Az elmúlt évek legfontosabb eredményének nevezte, hogy a nemzeti összetartozás érzését sikerült megerősíteni mindenhol a világon, ahol magyar emberek élnek.
A magyarság történelmének legkiemelkedőbb pillanataiban élte meg ezt az összetartozást – mondta Potápi, aki szerint ilyen meghatározó pillanat volt 1848 és 1956, valamint bizonyos szempontból 2010 is, ami „egy új időszámítás kezdetét jelentette a nemzetpolitikában”.
