A most kézhez kapott rezsiszámlák miatt még nem kapunk a szívünkhöz
Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a villany-és gázszolgáltató cégek által küldött számlákon, márpedig a rezsicsökkentés korlátozása óta az egyik slágertéma, hogy ki mennyivel fizet többet, vagy éppen kevesebbet. És ugyan mostanában érkeznek az első olyan rezsiszámlák, amelyekben már az új, nem rezsicsökkentett árak is megjelennek, messzemenő következtetést ezekből a számlákból felesleges levonni. Egyrészt azért, mert ezekben a számlákban jellemzően a július második felében és az augusztus első felében elfogyasztott energia árait látjuk, másrészt egy olyan nyári időszakban, amikor a fogyasztás általában kevesebb, mint a késő őszi és a téli hónapokban, amikor fűtünk és amikor a korai sötétedés miatt eleve több áramot is használunk. Arról nem beszélve, hogy a rezsiszabályok júliusi megváltozására sokan erőteljes spórolással reagáltak, hogy beférjenek a még rezsicsökkentett keretbe. Kérdés viszont, hogy amikor majd fűteni kell az árammal vagy a gázzal, akkor mennyire lehet spórolni.
A villamos energia ára az augusztustól érvényes díjszabás alapján évi 2523 kWh fogyasztásig 36 forint/kWh marad, az e feletti résznél 70,1 Ft/kWh-ra nő. Az éjszakai áram a fogyasztási korlátig 23,1, afölött 62,9 Ft/kWh. A földgáznál 1729 köbméter, azaz 63 645 MJ évenként a határérték. Vagyis a határig 102, fölötte 747 forint lesz a köbméterenkénti ár.
Az általunk vizsgált számlák többsége átalányt fizető, lakossági fogyasztóra vonatkozott, és összességében elmondható, hogy ha egyeseknél magasabb összeg is jött ki, mint az előző időszakban, kirívó különbséget, sokkoló számot egyik számlán sem találtunk, és vannak, akik ugyanannyit, vagy kevesebbet is fizetnek, mint a rezsiarmageddon bejelentése előtt.
Ami mindenképpen újdonság, hogy a számlákon már feltüntetik a nem rezsicsökkentett árat (kedvezményes árszabás) és a piaci árat (normál árszabás). De belefutottunk olyan számlába is, ahol a nem kedvezményes árra “versenypiaci költségeket tükröző árként” hivatkoztak. Azokból a számlákból, amelyeknél a felhasználók piaci árat is fizettek, jól látszik, hogy az áram esetében ez utóbbi hatszorosa lett a kedvezményes árnak. A számlákból az is egyértelműen kiderül, hogy a rendszerhasználatért jellemzően többet fizetnek a fogyasztók, mint magáért az energiáért.
Íme néhány példa:
A nem reprezentatív felmérésünk alapján tehát ha többet is kell fizetni az energiáért, mint korábban, egyelőre a különbség korántsem sokkoló és igazán nagy különbségekre csak a fűtési szezon kezdete után számíthatunk. Van azonban egy sokak számára ismeretlen vetülete a közüzemi díjak számlázásának, amelyről a 444.hu írt cikket csütörtökön. Nekik ugyanis több olvasó jelezte, hogy annak ellenére versenypiaci áron számlázták ki nekik a gázt, hogy nem sokat fogyasztottak az utóbbi egy hónapban.
A lap megfejtése szerint ennek az a - szolgáltatók által elég kevéssé hangsúlyozott - eljárás az oka, hogy az MVM úgynevezett súlyozási kulcsot használ a számlázásnál, vagyis nem mindegy, hogy milyen típusú a fogyasztó gázfelhasználása. Egész évben egyenletes, a fűtési szezonra fókuszáló, vagy vegyes. És aki például a fűtési szezonra súlyozott kategóriában van, de mégis gázkazánt szerel fel, annak ez utóbbi fogyasztását más szorzóval számolja a szolgáltató.
