A megyeszékhely, ahol már 1968-ban megnyílt egy pláza
Százéves születésnapjára a különleges építészetét bemutató kötetet kapott a nógrádi megyeszékhely.
„Salgótarján kevés megyeszékhelyünk egyike, ahol a rendszerváltás után nem épült pláza; kis túlzással elmondhatjuk, minek is, hiszen már 1968-ban megnyílt” – írja a szerző, Hartmann Gergely építész például Finta József mozgalmas térplasztikának nevezett Pécskő Üzletházáról. A kötetben hat sétára invitálnak a városban, bemutatva az „1945 és 1990 közötti fél évszázad magyar építészetének esszenciáját”.
© Gulyás Attila, 2022
„Nemcsak Magyarországon, de Európában is párját ritkítja, hogy egy komplett várost 30 éven át egységes urbanisztikai és építészeti terv alapján húzzanak fel, még ha kompromisszumokkal is. Az is egyedivé teszi Európa-szerte, hogy nem szakadt félbe, nagyjából be is fejeződött a rendszerváltásra. Igaz, amikor elkészült a Kádár-korszak monumentális építészeti műve, értelmét is veszítette, okafogyottá vált, mert már kiment a város alól az ipar” – mondja Hartmann.
© Gulyás Attila, 2022
Hozzáteszi, Salgótarján szerencséjére a közelében nem volt házgyár, ezért nem szórták tele panelekkel, ehelyett egyedi tervek alapján épült föl a valaha jobb időket megélt város.
Hogy sikeres vagy kudarcos volt ez az építészeti utópia, azt nehéz megmondani.
© Gulyás Attila, 2022
„Vitathatatlan, hogy kiváló minőségű, európai színvonalú építészeti együttes jött létre a korszak mércéjével mérve. Az már más kérdés, hogy mindez olyan társadalmi utópiára, gazdasági és ipari légvárra épült, amely a rendszerváltással összeomlott. Azt gondolom, ezek a házak és terek ma is képesek lennének befogadni korszerű funkciókat, ahogyan több esetben ez meg is történik. De ne essünk abba a tévedésbe, amelybe a XX. század építész prófétái estek: az építészettől nem lehet elvárni, hogy megoldjon társadalmi problémákat. Ha lesz élet a városban, az meg fogja találni a helyét ezekben az épületekben” – mondja Hartmann Gergely.
© Gulyás Attila, 2022
