A marihuána teljes körű legalizálására készül Németország
Németországban a kormánypártok – a szociáldemokraták, a zöldek és a szabaddemokraták – a koalíciós megállapodásukban rögzítették a kannabisz legalizálását. Ezalatt nem csupán a marihuánafogyasztás dekriminalizálását értik. A Scholz-kormány szabályozott piacot, a kannabisz ellenőrzött forgalmazásának megteremtését tűzte ki célul, vagyis azt, hogy a felnőttek az arra kijelölt üzletekben, fogyasztási céllal, szabadon vásárolhassanak marihuánát.
Szakértők szerint ez nemcsak a feketepiac visszaszorításában segíthet, hanem garantálja a minőségi szerhasználatot is, ami védi a fogyasztók egészségét, sőt a hozzáférhetőség szabályozásával a kiskorúak védelmét is biztosítja. De ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, sok követ kell még megmozgatni – a jogalkotás a nemzetközi jogot is érinti, és a védelmi minisztériumon kívül az összes szövetségi minisztérium közreműködésére is szükség van.
A legfőbb illetékes ugyan az Egészségügyi Minisztérium, de minden tárca működési területén adódnak idevonatkozó ügyek, amelyeket szabályozni kell – mondta a marihuána legalizálásának előkészítésével megbízott szövetségi biztos, Burkhard Blienert. „A szükséges intézkedések átívelnek a mezőgazdaságon, az ifjúságvédelemen, a rendőrségen, és nem érnek véget az adózással kapcsolatos kérdéseknél.”
Milliárdos bevétel az államnak
A kannabisz legalizálása Németországban a becslések szerint négymillió embert érinthet, többségük alkalmi fogyasztó.
„Megpróbáltuk megsaccolni, hogy valójában mekkora mennyiségről beszélünk. Négyszáz tonna körüli éves marihuánafogyasztást feltételezünk, aminek piaci értéke négy- és ötmilliárd euró között mozog.” – mondta Justus Haucap düsseldorfi gazdaságkutató.
A közgazdászprofesszor tavaly ősszel szakértői jelentést készített a marihuánafogyasztás legalizálásából beszedhető adókról és járulékokról, valamint megbecsülte a rendőrség és az igazságszolgáltatás ezzel kapcsolatos megtakarításait is: a számítások szerint mindez összesen évi ötmilliárd eurónyi bevételt jelenthet az államnak. A közgazdász nyár elején ismertette az adatokat az Egészségügyi Minisztériumban tartott szakértői meghallgatáson.
Az ötnapos tanácskozáson legalább kétszáz németországi és külföldi szakértőt hallgattak meg: a legkülönbözőbb szervezetek képviselőit – a legfelsőbb tartományi szintű egészségügyi hatóságok szövetségétől (AOLG) kezdve a Német Kenderszövetségen át a Bűnügyi Vámhivatalig.
Az értekezleten részt vett a németországi Kannabiszipari Szövetség (Cannabis Business Industry Association, BvCW) alelnöke, Dirk Heitepriem is, akit állítása szerint az lepett meg a leginkább, hogy a vitapartnerek szinte egyáltalán nem beszéltek már arról, szükség-van-e a legalizálásra, hanem csak arról, hogy miként lehetne ezt megvalósítani.
Blienert szerint a koncepció fő irányelveit ősszel fektetheti le a szövetségi kormány, melyek alapján elkészül a törvényjavaslat. Az előterjesztést jövőre tárgyalhatja a parlament. Az, hogy végül mikor fogadják el – a Bundestagtól függ.
Addig is temérdek kérdést kell még tisztázni. Az egyik legfontosabb: honnan vegyék az árut? A kannabisz-iparág képviselője, Dirk Heitepriem kevés esélyt lát a nemzetközi kereskedelemre és arra, hogy a németországi szükséges mennyiséget a régi kannabisztermelő országokból, például Marokkóból vagy Libanonból szerezhessék be.
„Ez ENSZ-egyezményekbe és európai szabályozásba ütközik” – érvel Heitepriem. „Feltételezzük, hogy kezdetben biztosan németországi termelésre lesz szükség. Ez egyrészt komoly beruházásokat igényel, másrészt legalább másfél-kétéves átfutást, amíg a szükséges termelési kapacitást elérjük.”
Az ENSZ-egyezmények buktatói
Burkhard Blienert leginkább az ENSZ kábítószerügyi egyezményei foglalkoztatják. „Mindeddig azt olvastuk ki a nemzetközi egyezményekből, hogy a marihuánát szigorúan üldözni kell” – állítja az SPD politikusa, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szóban forgó ENSZ-egyezmények egyike még az 1960-as években született. „Azok más idők voltak. Ha új korszakot akarunk nyitni, és a kérdést korszerű szemlélettel közelítjük meg, miközben az egészségpolitikának is meg akarunk felelni, vitákra és egyeztetésekre van szükség – többek között arról, hogy 2022-ben miként értelmezzük ezeket az egyezményeket.”
Ezek a viták egyébként éreztetik hatásukat az ENSZ nemzetközi kábítószer-ellenőrzési egyezményeinek végrehajtását felügyelő ellenőrző szervnél, a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Testületnél (INCB) is. A szervezet nemrég úgy határozott, hogy azok az intézkedések, melyek kis mennyiségű kábítószer személyes használatának és birtoklásának dekriminalizálására irányulnak, nem sértik az ENSZ kábítószerügyi egyezményeinek rendelkezéseit. Ugyanakkor a teljes legalizálás – a termesztőktől a kereskedőkön át a fogyasztókig – mindenképp az egyezmények előírásaiba ütközne.
Két országban, Uruguayban és Kanadában, valamint az Egyesült Államok 21 tagállamában az ENSZ irányelvei ellenére dekriminalizálták már a kannabisz termesztését, kereskedelmét és forgalmazását. Egyik sem nem járt különösebb következményekkel, ezért Justus Haucap szerint tovább fog változni a legalizálás megítélése. És miután Németország Európa legnépesebb országa, szomszédai „fokozott érdeklődéssel kísérik az események itteni alakulását. Ha Németország törvényes, ellenőrzött piacot teremtene a kannabisznak, azzal az én megítélésem szerint nagyon pozitív jelzést adna egy sor másik országnak.”
Az ellenzék óvatos
Mindezek előtt azonban még elfogadásra vár a törvény, amelyet feltehetően nemcsak a Bundestagnak, hanem a tartományokat képviselő Bundesratnak is jóvá kell hagynia. Itt azoknak a szövetségi államoknak a szavazataira is szükség van, amelyekben a kereszténydemokrata CDU is részt vesz a kormányzásban – márpedig a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja eddig ellenezte a kannabisz legalizálását.
Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy éppen a kereszténydemokrata vezetésű Merkel-kormány volt az, amely elfogadta Európa legnagyobb gyógyászati kannabisz programját, mely segítségével 130 ezer német juthatott orvosi kannabiszhoz. A német szabályozás abban is egyedülálló, hogy nincsenek előzetesen meghatározva azok a betegségek, melyek esetében az orvos felírhat kannabiszt – az viszont elő van írva, hogy csak súlyos betegek kaphatnak, akinek más gyógyszer nem áll rendelkezésére, és az alkalmazástól pozitív eredmény várható. Egy 2021-es felmérés alapján a kannabisz 75%-ban fájdalomcsillapításra, 10%-ban főként a sclerosis multiplex okozta görcsoldásra, 6%-ban étvágytalanságra/anorexiára, 4%-ban kemoterápia okozta hányingerre, 3%-ban depresszióra és 1%-ban ezektől eltérő betegségekre alkalmazták.
Justus Haucap szerint a CDU ma már a marihuána teljes legalizálásának kérdésben sem egységes. „Náluk is akadnak képviselők szép számmal, akik ésszerűnek tartják a legalizálást” – állítja politikusokkal folytatott magánbeszélgetések alapján.
Haucap benyomását megerősítette a CDU egészségügyi politikusa, Erwin Rüddel is. „Egyre több frakciótársamról derül ki, hogy árnyaltabban látják ezt az ügyet, mint korábban. Ma azt mondják: „Ha tetszik, ha nem, a marihuánafogyasztás igen elterjedt”. Ezért jobb, ha biztonságos hozzáférést biztosítanunk mindazoknak, akik élvezeti céllal fogyasztanák a szert. Így hatékonyabban kezelhetjük a kábítószerproblémát, mintha szemet hunynánk felette.”
Bár minden jel a legalizálás irányába mutat, Németországban jelenleg átlagosan minden harmadik percben a rendőrség vagy az igazságszolgáltatás hatókörébe kerül egy kannabiszfogyasztó. Ellenük a hatóságoknak a mai napig a régi kábítószertörvény értelmében kell eljárniuk. Arra viszont még éveket kell várni, hogy engedélyezett szaküzletek polcain legyen elérhető a kannabisz. Aktivisták ezért első lépésként a kannabiszfogyasztás azonnali dekriminalizálását követelik, a fent említett ENSZ-egyezmények szellemében.
A követelés alapjául a németországi Szövetségi Bűnügyi Hivatal legutóbbi, kábítószerbűnözésről szóló jelentése szolgál, amely szerint, ha állampolgárok a kannabisz miatt kerülnek konfliktusba a törvénnyel, hat esetből csak egynek van köze kereskedelemhez. A kannabiszhoz köthető, úgynevezett „fogyasztással kapcsolatos bűncselekmények” közel 190 ezer esetéhez képest alig 30 ezer a kábítószer-kereskedelemmel összefüggésbe hozható bűncselekmény. Vagyis nem a nagy halak akadnak fenn a tilalom hálóján, hanem főként a kereskedéstől távol álló egyszerű füvezők.
Burkhard Blienert azonban kritikusan áll az azonnali dekriminalizáció követeléséhez.
„Szabályozott piac kialakításában hiszek. Ennek részeként volna érdemes dekriminalizálni az egyszerű fogyasztást” – hangsúlyozta a kábítószerügyi biztos. „Hatékonyabbnak tartanám, ha most nem ragadnánk ki a tervezett intézkedéscsomagból egyes elemeket, hanem mindent egymással összefüggésben gondolnánk át. Végülis a célunk egy mindenki számára elfogadható, egységes intézkedéscsomag.”
Szerző: Matthias von Hein. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
Címlapkép forrása: picture alliance / dpa | Gretel Johnston
