A magyar titkosszolgálat 660 ezres fizetésért toboroz figyelőket
Műveleti felderítőket toboroz a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), a 660 ezer forintos bruttó alapbér mellé bruttó 200 ezer forintos cafetériát, közel százezer forintos ruházati illetményt és egyéb juttatásokat ígérnek. A munkához csak érettségit és büntetlen előéletet követelnek meg, de előny a felvételinél a jogosítvány, a sportos életmód és a nyelvtudás, valamint a technológiák iránti érdeklődés.
A műveleti felderítők a figyelők. Ezek azok a titkosszolgák, akiknek a kiképzésüket követően jellemzően a célszemélyeket vagy célobjektumokat figyelik meg, lehetőleg észrevétlenül. Nem egy családbarát, nem egy stresszmentes munka – állítják azok, akik egykoron ezen a területen dolgoztak, hiszen a figyelők munkaidejét és munkahelyét általában a megfigyelt személyek határozzák meg.
A titkosszolgálatok közül az NBSZ feladata egyébként a figyelők biztosítása. Ugyanakkor az NBSZ egy szolgáltató: operatív munkájával a többi titkosszolgálatnak, a rendőrségnek és az adónyomozóknak segít. Az NBSZ persze nem csak figyelőkkel dolgozik, ugyanez a szerv végzi a telefonlehallgatásokat, a lehallgatóberendezések telepítését, a titkos házkutatásokat is.
“Igen, valóban nem könnyű hozzánk bekerülni, de ez garancia Neked, hogy a legjobbak közé fogsz tartozni, akikkel egy csapatként fogod végezni a feladatodat. Biztos munkahelyed lesz, garantált előrelépési lehetőséggel, ráadásul van átjárási lehetőség a különböző szakterületek között” – olvasható a szakszolgálat honlapján.
A titkosszolgálathoz a felvétel egy előszűréssel és egy tájékoztató előadással kezdődik, aztán következik a szakmai interjú, a pszichikai alkalmassági vizsgálat vagy kompetenciavizsgálat, az egészségi alkalmassági vizsgálat, a nemzetbiztonsági ellenőrzés, és ha minden rendben megy, akkor a kinevezés.
Az, hogy toboroznak a szakszolgálathoz, nem meglepő: a kormány júliusban 30 milliárd forinttal növelte a titkosszolgálatok büdzséjét. A legtöbb pénzt ráadásul az NBSZ kapta, a szervezet 14,4 milliárd forinttal lett gazdagabb, a pluszforrások jelentős szelete személyi juttatásokra megy el.
