A magyar kormányon múlik, van-e jövője az EU-ban a szankció alá vont Nemzetközi Beruházási Banknak
„Mi vagyunk az első számú részvényesei ennek a banknak jó ideje” – ezzel a váratlan állítással lepte meg a nézőket Boros Imre, a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) igazgatósági tagja, amikor szerda este a Hír TV-nek nyilatkozott a bank helyzetéről. Ez annyira furcsán hangzott, hogy a műsorvezető kapásból vissza is kérdezett, Boros pedig egy kicsit pontosított: arra gondolt, hogy a magyar tulajdoni hányad nagyobb, mint az orosz.
A magyarországi központú bank azért került most újra a figyelem középpontjába, mert három vezetője, és maga az intézmény is felkerült az amerikai szankciós listára, és David Pressman, az USA budapesti nagykövete is arról beszélt a szankciók bejelentésekor: az, hogy a bank tisztségviselői diplomata útlevelet kapnak, olyan probléma, amit muszáj megoldani.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Világgazdaság azt írta, „a kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért visszahívja kormányzati delegáltjait”. A kormány hivatalosan egyelőre nem erősítette meg ezt.
Most akkor orosz? Vagy magyar? Vagy milyen?
Az IIB-t ugyan „orosz kémbankként” szokta emlegetni a sajtó, de arra nagyon odafigyeltek egy ideig, hogy jogilag nehogy tényleg orosz legyen, vagyis az orosz tulajdonrész maradjon szigorúan 50 százalék alatt. Ha ugyanis afölé menne, akkor automatikusan vonatkozna rá minden, az orosz cégekkel szembeni szankció. Az orosz tulajdoni rész valahol 40 százalék fölött, 50 alatt volt – csakhogy aztán tavaly Románia, Csehország és Szlovákia, idén pedig Bulgária is kiszállt, így pedig máris nehezebb lett kihozni a matekot.
A tisztánlátást a bank kommunikációja finoman szólva sem segíti. A féléves jelentéseiket leadják ugyan rendszeresen (az éveset nem; az újabb kritikák között szerepel az is, hogy a 2020-as és 2021-es jelentés sem elérhető), de most már egy kicsit elavult az, amit a legutóbbi zárásakor, 2022. június 30-án leírtak. Akkor még úgy nézett ki a tulajdonosi szerkezet, hogy Oroszországnak 47,21 százaléka volt, a második legnagyobb tulajdonrész pedig a magyar volt, 17,27 százalékos.
Ebből már logikus, hogy ha a kilépők nélkül számolunk, akkor Oroszország aránya felugrik 50 százalék fölé. A nemrég kiszivárgott dokumentumok szerint egy elég furcsa megoldást választottak: az oroszok a saját tőkéjük egy részét alárendelt hitellé alakíthatták át. Ez egy szokatlan művelet, a lényege az, hogy így bent marad az orosz pénz a bankban, de a tulajdoni rész számításakor az alárendelt hitelt nem kell figyelembe venni. A bank honlapján a részletekbe túlságosan nem mentek bele, amikor a kormányzótanács január 30-án Budapesten tartott üléséről beszámoltak, de az új tulajdonosi struktúrát bemutatták:
Ebben még mindig ott szerepel Románia és Bulgária, de itt nincs trükk, a románok hivatalosan június 9-én, a bolgárok pedig augusztus 15-én szüntetik meg a tagságukat. A gond az, hogy ha a mostani tulajdonosi szerkezetből kivesszük Romániát és Bulgáriát, akkor megint csak ott vagyunk, hogy 59 százalékos tulajdonos Oroszország.
Mi lesz most?
A bankot sorra minősítik le, pénzhez nem igazán fér hozzá, a hitelezését felfüggesztette, a saját adósságainak menedzselésén kívül nem nagyon csinál már mást a háború kitörése óta, így aztán egyre közelebb kerül a csődhöz.
Még a szankciók bejelentése előtt a hvg.hu kérdésére Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta: a bank „rendkívül nehéz helyzetben van”, „nem tudom, hogy megmenthető-e”. Egy hónappal később egy másik kormányinfón már arról beszélt, hogy folynak tárgyalások Szerbiával, egy új ország belépésétől függ, mi lesz a bank sorsa.
Megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, mi most a terv, maradna-e Magyarország a bankban, tervezik-e a tulajdonosi struktúra átalakítását, egyáltalán igaz-e az az állítás, hogy már nagyobb a magyar tulajdoni arány az orosznál, és történt-e bármi előrelépés a Szerbiával folytatott tárgyaláson. Ha választ kapunk, közölni fogjuk.
