„A magyar állam intézményes, és nem territoriális gyarmatosításban gondolkozik"
Összességében úgy látja, hogy 1 millió 150 ezer magyar van Romániában, akik közül 100–110 ezren romák.
Kiss Tamás nehéz kérdésnek nevezte annak megítélését, hogy a népesség megtartásában mennyit segítenek a magyar kormányzati támogatások, „Az óvodaprogram hatása pozitív, az oktatási intézmények felújítása presztízsnövekedést jelentett az adott iskola számára, így egyes helyeken lehetett szerepe a népesség stabilizálásában is.”
A stadionépítések, fociakadémiák támogatásáról szerintem ez nem mondható el. Vagy az én ízlésvilágomtól az is nagyon távol áll, hogy több erdélyi arisztokrata kastélyok felújítására lobbizott ki jelentős pénzeket Lévai Anikón, a kormányfő feleségén keresztül.”
Arra a felvetésre, hogy a NER az erdélyi politikát is a saját képére akarja formálni, úgy reagált: „Ez a folyamat nem tesz jót az erdélyi magyar közösség ellenálló és politikai cselekvőképességének. (...) Előállt az a helyzet, hogy az RMDSZ-nek és általában az erdélyi elitnek radikálisan csökkent a közvetlen befolyása az itteni sajtóra és elitképzésre.”
Hogy rossz dolog-e, ha oda-vissza működik a magyar migráció, úgy felelt: „Jó vagy rossz, létezik a virtuális nemzetépítés. Sok kelet-európai állam él ezzel a módszerrel. Románia például Moldova kapcsán, de a román állam szívesen tovább is lépne a területi fennhatóság felé.
A magyar állam viszont intézményes, és nem territoriális gyarmatosításban gondolkodik.”
