A lustaság pszichológiája felhasználható a környezet védelmében is
Nem is annyira az igazi lustaságról van szó, hanem a megszokás erejéről.
Nemzetközi nyelven default effect néven emlegeti a szakirodalom, hogy az emberek többnyire elfogadják, amit ajánlanak nekik. Azaz nem nagyon szeretik megváltoztatni az alapbeállításokat. Ismert példája ennek, amikor az internetes oldalakon a legtöbben elolvasás nélkül ráklikkelnek a használati feltételekre.
Hogy mi köze van ennek a környezetvédelemhez? Példa lehet a postaládákat elárasztó reklám. Igaz, bárki kiírhatja, hogy nem kér belőle, de ehhez külön tenni kell valamit. Angolul ez az opt-out, amikor kifejezetten ki kell szállni.
Az ellenkezője az opt-in, amikor csak akkor kap valaki valamit, ha külön kéri. Amszterdamban harmadik éve csak az így feliratozott postaládákba dobnak reklámot, ez a háztartások körülbelül negyedét jelenti. Az önkormányzat szerint ez évi 6 ezer tonna papír vagy másképp kifejezve többszáz kukásautós fuvar megtakarítását jelenti.
Egy svéd tanulmány szerint a munkahelyeken az embereknek legfeljebb a harmada nyúl hozzá a nyomtató alapbeállításaihoz, ami a gyakorlatban például azt jelentheti, hogy kétoldalas nyomtatás híján a többiek jóval több papírt használnak.
Életbevágó, hogy több elhunytból lehet kivenni átültethető szerveket azokban az országokban (például Ausztriában), amelyekben mindenkit donornak tekintenek, és kevesebbet ott (például Németországban), ahol az embereknek gondolniuk kellene arra, hogy váratlan haláluk előtt kitöltsék a megfelelő igazolványt.
A szokás hatalmát a maga javára fordíthatja az az autógyár is, amely az új autók kiválasztásakor az érdeklődőknek nem az alapmodellt, hanem egy jobban felszerelt kocsit ajánl kiindulásnak. Kevesen törlik az extrákat, sokkal többen azokhoz adnak hozzá továbbiakat.
