A logisztika eddig kevéssé ismert oldala kulcsfontosságú terület lehet a jövőben
Az elmúlt két év megmutatta, hogy a világ milyen mértékben támaszkodik a megbízhatóan működő ellátóláncokra, hiszen elég egyetlen teherhajó, amely a Szuezi-csatornát eltorlaszolja, és máris óriási gondok támadnak a világ több iparágában is. Az autóiparban és az elektronikai termékek gyártóinál is komoly problémákat okozó chiphiány is jelzi, hogy a gyártással foglalkozó cégeknek ma már előre nem látható kihívásokra is fel kell készülnie, ha talpon akarnak maradni, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy saját belső folyamataik óramű pontossággal működjenek. Ennek kulcsát a hatékony intralogisztika jelenti, ezért, mielőtt belemerülnénk a részletekbe, érdemes egy picit körüljárni, hogy pontosan mivel foglalkozik ez a terület.
Logisztika a logisztikában
Az intralogisztika a definíció szerint a belső termelési és elosztási folyamatok kezelésével és optimalizálásával foglalkozik. Ezen belül pedig egészen pontosan azzal, hogyan kell hatékonyan kezelni a különféle raktári műveleteket. Ez magában foglalja az információáramlást, a különféle alapanyagok kezelését és a modern technológiák integrációját is. Utóbbi a ma már egyre több területen megjelenő digitalizációt, robotizációt és az úgynevezett Ipar 4.0 eszközöket jelenti. Ezekről a terület egyik hazai szakértőjét, a Bosch Rexroth terméktámogatási csapatvezetőjét, Török Mátét kérdeztük.
„Az intralogisztika a szakemberek számára nem kifejezetten új terület, de tény, hogy az Ipar 4.0 megjelenését követően egyre jelentősebbé vált” – magyarázta Török Máté. „Elvégre az Ipar 4.0-nak is az a lényege, hogy információkat, adatokat gyűjtsünk be és elemezzünk a működéssel kapcsolatban, akár fizikai, akár digitális, szoftveres formában, ez pedig szervesen összekapcsolódik az intralogisztikai területtel”.
A szakember szerint az intralogisztikában, sok más folyamathoz hasonlóan, az optimalizálás a kulcs, ami egyaránt jelenti a munkaerő és a munkavégzés optimalizálását, illetve a különféle ipari berendezések összehangolását, hogy azok kihasználtsága a lehető legnagyobb legyen.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Török Máté szerint kulcsfontosságú ezen a területen a helyben tárolt, raktározott készletek minimumra csökkentése, hiszen ezáltal a cégek költségei is zsugorodnak, emellett a gyártási folyamatok is rugalmasabbá tudnak válni, mivel az érintett gyártóegységek valós időben látják, hogy mikor, mit és hogyan tudnak gyártani, milyen készletek állnak rendelkezésre. Ez azt eredményezi, hogy az üzemekben nincsenek üresjáratok, nem kell arra várni, hogy egy másik részegység vagy beszállító megérkezzen a szükséges alapanyagokkal, alkatrészekkel.
„Az összes kapcsolódó információ megjelenik a teljes vállalatirányítási rendszerben, de a raktárkezelési folyamatokban is láthatóvá válik, aminek eredményeként az adott termékek hamarabb kerülhetnek a piacra, aminek a felhasználók, ügyfelek is örülnek” – tette hozzá a szakértő. Török Máté rámutatott, hogy a rugalmas gyártás hatalmas versenyelőnyt jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek magas szinten tudják alkalmazni az intralogisztika módszereit és eszközeit.
Az egyik ilyen eszköz vagy inkább eszközcsoport az automatizált, sőt autonóm járműveké, amely az ipari környezetben nem autókat jelent – noha az önvezető technológiák fejlődésével ez is közelít – hanem különféle áruk, nyersanyagok mozgatását elvégző robotizált járműveket.
A Bosch Rexroth a terület kifejezett szakértőjének számít, legyen szó úgynevezett AGV-kről, azaz automata vezérlésű járművekről (automated guided vehicle) vagy teljesen autonóm robotokról (autonomous mobile robot – AMR). Előbbi kisebb raklapok szállításától nagyobb árucikkek, alkatrészek mozgatásában tud segédkezni, előre lefektetett sínpályák vagy a navigációt támogató QR-kódok telepítését követően. Utóbbi már egy jóval fejlettebb megoldás, az akár egy tonna megmozgatására képes autonóm robotok számára ugyanis semmiféle infrastruktúrát nem kell kiépíteni a működéshez, ilyenek az ActiveShuttle és az Active One elnevezésű robotjaik. Ezek az eszközök különféle szenzorok, kamerák segítségével képesek tájékozódni, felismerik az akadályokat és az üzemben mozgó embereket is, így elkerülik az ütközéseket, baleseteket. Triviálisnak tűnhet, de szintén az intralogisztikai területhez tartoznak a különféle szállítópálya-rendszerek, szállítószalagok, amivel a kisebb távolságokat lehet áthidalni az üzemek, raktárak területén.
Ami az egészet mozgatja
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a hatékonysághoz ugyanis szükség van a fenti eszközöket is működtető komplex szoftveres háttérre, hiszen a robotok, autonóm targoncák mozgására eleve csak akkor van szükség, amikor a gyártási folyamatok működnek. Török Máté hangsúlyozta, hogy itt már össze is fonódik a külső és az intralogisztika területe, mivel a logisztikai szakembereknek is tudnia kell, hogy milyen árucikk mikor érkezik meg a raktárba a gyártósorról, és azt mikor lehet kiszállítani az ügyfelekhez. A Bosch Rexroth megoldása jelentős költségmegtakarítást is jelent, mivel az eszközök kihasználtságának monitorozása lehetőséget adhat az üzem és raktár területén mozgó robotok számának csökkentésére. Ha ugyanis 3, hatékonyan kihasznált eszközzel lefedhető az anyagok mozgatása, teljesen felesleges 4-5-öt is fenntartani a drága robotokból.
Persze az efféle komplex, digitális hátterű hardvereszközök számára a karbantartás is elengedhetetlen, így a szoftveres megoldások segítségével a kihasználtság mellett arra is oda tudnak figyelni, hogy melyik eszköznek mikor van szüksége szervizelésre, vagy megelőző karbantartásra, hogy elejét vegyék egy esetleges hosszabb leállásnak. Ehhez karbantartás-menedzsment szoftverre is szükség van, amelynek segítésével előre láthatóvá, tervezhetővé válnak az ilyen folyamatok is.
Ez a fajta rugalmasság pedig nem csak a hatékonyság növelésében segít, hanem a nem várt kihívások, problémák kezelésében is. Török Máté a koronavírus-járványt és az ellátóláncok említett akadozását hozta példaként, hozzátéve, hogy a kellően rugalmas rendszerek lehetővé teszik, hogy a gyártósorok pillanatok alatt átálljanak más típusú termékek gyártására, ha valamilyen alapanyag vagy alkatrész nem várt tényezők miatt nem érkezik meg időben. A költséghatékonyságot tovább fokozza, hogy a Bosch Rexroth által fejlesztett robotizált eszközöket modulárisan is össze lehet állítani, így a lehető legnagyobb szabadságot adják az ügyfeleknek, saját igényeik lefedésére.
A legfontosabb a hatékonyság
Török Máté szerint jelenleg minden az Ipar 4.0 megoldásairól szól, mindenki adatokat, pontosabban értékes és felhasználható adatokat szeretne látni, amelyek alapján csúcsra járathatja a hatékonyságot. A fejlődés azonban nem áll meg, a szakértő úgy látja, akár már idén megjelenhetnek a virtuális valóságot alkalmazó megoldások, amely teljes gyártócsarnokokat tesz bejárhatóvá. Emellett vannak törekvések az úgynevezett kiterjesztett valóságot (augmented reality) alkalmazó fejlesztésekre, ami lehetővé teszi például az új munkaerő betanítását, anélkül, hogy ezzel értékes időt vonnának el az üzemben működő gépsoroktól és az azokat működtető, már rutinos szakemberektől. Emellett akár a különféle ipari robotok integrációját is segíti, ha azok működését először virtuálisan „lepróbálhatják” és az így szerzett tapasztalatokat felhasználva még hatékonyabban kezdik meg az új eszközök használatát.
A mai gazdasági környezetben természetesen fontosak a költségek, így nem mindegy, hogy egy hasonló modernizáció mekkora befektetést igényel. Török Máté szerint azonban érdemes ezekre pénzt fordítani, ugyanis a befektetések általában 2-3 éven belül megtérülnek, a megtakarított költségeknek köszönhetően.
