„A lehető legrosszabb konstelláció következett be” – utánajártunk, miért nem rendezik meg jövőre a VOLT Fesztivált
„Ebben a döntésben már nem volt részem, de értem az okát. Sopron relatíve kisváros, a vonzáskörzete se nagy. Miközben Ausztriában mindig is zavaróbb volt a fesztivál zaja, mint Sopronban, alig jártak hozzánk osztrákok. Sopronba csábítani több ezer, több tízezer vendéget nem egyszerű feladat. Az idei kudarc vélt okairól nem volna elegáns, ha én értekeznék” – ezt mondja Lobenwein Norbert, amikor arról kérdezzük, hogy hogyan látja, miért nem lesz VOLT 2023-ban.
Lobenwein jóbarátjával, Fülöp Zoltánnal együtt alapította a VOLT Fesztivált 1993-ban, együtt is vitték sikerre a hazai fesztiválpiacon úttörő rendezvényt. „Azt szoktam mondani, hogy a VOLT az első gyerekem, ami elég jól kifejezi a hozzá fűződő viszonyomat”, meséli Lobenwein. „19 évesek voltunk, amikor Fülivel elindítottuk, abban az évben, amikor pár hónappal később a Sziget is indult. Innen nézve már az is sorsszerű, hogy Gerendai Karcsi és Müller Péter Sziámi a kezdetektől velünk volt. Felnéztünk rájuk, ők pedig szerettek velünk lenni. Pár évvel később ők hívtak Pestre egy nagyobb, közös munkára, aztán szintén ők hívtak mindkettőnket a Szigethez is. Számomra az a fajta működés a komfortos – és talán eredményes is –, ha minél több szinten közöm és szerepem lehet a hozzám köthető márka formálásában, építésében. A VOLT Fesztivál esetében erre közel három évtizedig volt lehetőségem, amiért hálás vagyok.”
A VOLT-ot 2001-ig a Novomatic Aréna nevű egykori Soproni Sportcentrumban rendeztek meg, és utána költözött fel a Lőverek lejtőire. Közben tagozódott be a Sziget Kft-be, tulajdonosi szerkezetét tekintve is a vezető hazai fesztiválszervező nagyvállalkozás része lett. A portfólió egyik jól működő eleme.
A tulajdonosok aztán 2017-ben eladták többségi, 70 százalékos részesedésüket az Edition Capital nevű brit befektetőcégnek. Az Edition Capitalon keresztül kapcsolódott be a tranzakcióba az amerikai Providence Equity Partners globális befektetési alap is, amelynek már voltak érdekeltségei a média- és a szórakoztatóipari szektorban.
„Korábban négyen voltunk tulajdonosok, a Szigetet alapító Gerendai Karcsi, Takács Gábor, illetve Fülöp Zoli és én. Kettőnk nevéhez a VOLT Fesztivál alapítása mellett a Balaton Sound köthető leginkább ebből a portfolióból, utóbbit 2007-ben a Sziget Kft-vel közösen indítottuk el, 50–50 százalékos tulajdonosként. A néhány évvel ezelőtti eladás mindezeket érintette. 2017-ben Karcsi és Gábor kiszállt az operatív irányításból, mi viszont az új amerikai tulajdonos kérésére vállaltuk, hogy még néhány évig vezetjük a VOLT-ot és a Soundot, Kádár Tomi pedig a Szigetet, illetve a céget. Nem esett nehezünkre igent mondani, azt hiszem, nem is tudtuk volna azonnal elengedni a két fesztivált”, meséli Lobenwein.
Lobenwein és Fülöp 2001-ben elindították a VOLT Produkciót, amelynek léptékét és hangulatát is „családiasnak” nevezik. Ők ketten a cég tulajdonosai, nagyjából 20 állandó munkatárssal. „Ez a modell komfortos számunkra. A VOLT Produkció jegyzi a MOL Nagyon Balaton, a Strand, a B my Lake fesztiválokat, a Road Movie projektet, és más eseményeket, ezeken dolgozunk a legtöbbet. Kicsit megtévesztő, hogy VOLT Produkció a nevünk, miközben a VOLT Fesztiválhoz csak a személyünkben volt közünk, a cégünknek nem. Éppen törjük is a fejünket, hogy nevet váltsunk” – mondja Lobenwein.
Megkérdeztük a Sziget ügyvezetőjét, Kádár Tamást is, hogyan látja a VOLT 2023-as szüneteltetéséhez vezető utat, illetve milyen okokkal magyarázza magát a döntést.
„A legfontosabb dilemma a folyamatosan magát gerjesztő közönségigény kiszolgálása volt, tudniillik, hogy egyre nagyobb neveket akartunk villantani, ami egy bizonyos szint felett egy ilyen méretű fesztiválnál kitermelhetetlen a jegyárak drasztikus emelése nélkül, ami viszont egy olyan fesztiválnál, amelyik nem csak a helyi közönségre épít, nagyon kockázatos” – mondja Kádár, hozzátéve: „éppen ezért sok éven át próbáltuk a tényleg nagyon közeli külföldi (osztrák, szlovák) piacokat is megszólítani a VOLT-tal, ami viszont csak ritkán, egy-egy nagy név esetében sikerült (például a Depeche Mode-dal 2018-ban), és ez is szinte kizárólag napijegyeseket jelentett, a bérletesek mindig szinte 100 százalékban magyarok.”
Erről a nehezen kezelhető spirálról Lobenwein is beszél. „Igyekeztünk olyan nemzetközi produkciókat elhívni, akik addig talán csak a Szigeten fordulhattak volna meg: a Prodigy, a Motörhead, az Iron Maiden mellett a David Guetta, a Depeche Mode, az Arctic Monkeys, vagy éppen a Linkin Park hatalmas dobásnak számított. Más kérdés, hogy ezzel egy olyan folyamatot indítottunk el, amit nehéz volt követni, hiszen a közönség megszokta és várta, hogy ezen a szinten kényeztessük el őket minden évben, ami nehezen teljesíthető feladat elé állított minket”, mondja Lobenwein. „Jellemző volt, hogy felépítettünk egy színpadot és a hozzá szükséges infrastruktúrát egy 30–40 ezres közönségnek, amikor mondjuk a Linkin Parkkal, vagy a Depeche Mode-dal indult a VOLT, aztán a többi át napon vakargattuk a fejünket, hogy hogyan töltsük meg a küzdőteret.”
Kádár szerint 2022-ben az előbb leírt probléma, mármint a közönségigény-jegyár-megszólítható plusz közönség dilemma legrosszabb konstellációja következett be, ám állítja, hogy a szüneteltetés fő oka mindenekelőtt az a gazdasági környezet, amivel a 2023-as évre fordul rá Magyarország. „Sajnos tudjuk”, mondja, „hogy minden olyan válságban, ami a háztartások kiadását ilyen mértékben érinti, a kultúrára, szórakozásra fordított összeget takarítják meg elsőként. Mivel a VOLT közönsége szinte 100 százalékban magyarokból áll, akik közül sokan nem helyiek, ezért félünk, hogy az elszálló infláció, a devizaárfolyamok okozta költségnövekedés a fellépők oldalán, illetve a kevesebb kultúrára fordítható családi költségvetés együttese olyan környezetet eredményez, ami a megvalósíthatóságot veszélyezteti”.
Ráadásul a VOLT méreteit tekintve nem elhanyagolható szempont, hogy a fesztivál 2022-ben már azt a támogatást sem kapta meg az Magyar Turisztikai Ügynökségtől, amit 2019-ig még fel tudott használni, „pedig nem csökkent a fesztivál belföldi turisztikai jelentősége.” És természetesen itt is előkerült a járványidőszak lezárásainak, korlátozásainak hatása: „A teljes képhez azt is fontos hozzátenni, hogy egész Európában láthatók voltak a kisebb- és közepes méretű fesztiváloknál a Covid-időszak utáni visszatérés nehézségei, nem mindenkinek sikerült jól a kihagyott szezonok utáni talpraállás”. Ezt Lobenwein azzal egészíti ki, hogy miközben egy évtizeden át megoldhatatlannak tűnt, hogy biztos helyszíne legyen a fesztiválnak, 2019-re állami támogatásból Sopron olyan rendezvényterületet alakíthatott ki – utakkal, közművekkel –, amely a VOLT és a város megállapodása szerint hosszú távon biztosíthatta volna a fesztivál jövőjét, jelképes bérleti díjért.
Tágabbra nyitva a perspektívát, Lobenwein szerint kihívások elé került a hazai fesztiválpiac. „Több fesztiválról gondolom azt, hogy nehéz lesz talpon maradnia a következő években. Az okokat jó ideje vizsgáljuk, elemezzük. Részben a budapesti kínálat túl nagy és túl jó ahhoz, hogy mindenáron vidékre, fesztiválokra kívánkozzon a közönség”, mondja a szervező. „Korábban ez nem volt jellemző. Egy-egy budapesti, szabadtéri hely ma képes megadni azt a fílinget, amit egy fesztiválban szerettünk és közben nem kell vonatra szállni, autózni, szállást foglalni, nem kell tizenöt-húszezret kiadni a jegyért. 2023-ban az én számításaim szerint 15 ezer forint alatt nem lehet adni egy napijegyet fesztiválon, de inkább a 20 ezer körüli az indokolt ár, ha a szervező ki akarja gazdálkodni azt a költségvetést, amibe a technika, a kampány, a program kerül. Ezek, mindennel együtt, túl nagy költségek ahhoz, hogy a közönség eltartson annyi fesztivált, amennyi nálunk működik.”
Kérdés az is, hogyan befolyásolta a VOLT sorsát az időközben elindított Strand fesztivál, amelynek a tematikája – a legnépszerűbb hazai koncertező zenekarok színe-java –, és közönsége – azok, akiknek a Sziget már túl drága, de egy erős kínálattal rendelkező nyári fesztivált azért ki tudnak fizetni – nagyjából megegyezik a soproni rendezvényével.
Lobenwein szerint több olyan fesztivál is van, amelynek a VOLT-éhoz hasonló a szerepe, és a Strand is közöttük van. „De nem mondanám, hogy ez a fesztivál biztos lábakon áll. Idén volt a tizedik, és már van összehasonlítási alapunk: nagyon változó a fesztivál teljesítőképessége, nagyban összefügg a programmal, a balatoni turizmus erősségével, az időjárással, a vendégek pénztárcájával. Idén több esemény mellett a Strand is veszteséggel zárt. A Covid után sokan az utolsó pillanatra hagyják a jegyvásárlást.”
Kádár szerint „a Strand Fesztivál első pár évében hihetetlenül jól szólította meg a legfiatalabb fesztiválozó közönséget, a 16–18 éveseket, akik aztán oda kezdtek el visszajárni”. Hozzáteszi, „a Strand indulásakor – egy erősen konjunkturális fesztivál-gazdasági környezetben –, úgy tűnt, hogy bőven megfér egymás mellett a két projekt.”
Végül ott lebeg a kérdés, hogy a fesztivál jövő évi elmaradása csak szüneteltetés, vagy már a vég kezdete. Kádár Tamás azt mondja, nagyon szeretné, ha 2024-ben ismét lenne VOLT fesztivál. „Amint látjuk a 2023-as szezon fesztiválpiaci tanulságait, a gazdasági környezet alakulását és a 2024-es kilátásokat, sokkal okosabbak leszünk.”
