Budapest
2024 november 19., kedd
image

A legjobb biznisz a meg nem kötött rossz üzlet – sikeres vállalkozók tippjei

Mindenki hallott már legalább egy ilyen történetet: a nagyvállalati környezetben kiégett dolgozó belevág abba, amiről addig csak álmodozott, és nemcsak megvalósítja azt, de sikeres is lesz benne. „Leírni sokkal könnyebb, mint megcsinálni” – mondja Kun Anita, a Csíz Sajtműhely tulajdonosa, aki szintén ezt az utat járta be. „Nevezhetjük kiégésnek, vagy bármi másnak, a lényeg, hogy a nagyvállalati munkámat nem éreztem elég kielégítőnek több szempontból sem” – fogalmazott Anita. Ehhez jött hozzá, hogy nem sokkal korábban kiköltözött Budapestről vidékre, és nem akart a fővárosba visszajárni dolgozni, hogy a gyerekeire szánt időt ne a dugóban ülve töltse. Elhatározásához a végső lökést az adta, hogy kisgyerekes szülőként nagyon foglalkoztatta a család étkezése: hiába követte édesanyja receptjeit, az elkészített ételek mégsem lettek ugyanolyanok, a minőségi alapanyagokat kutatva pedig azt vette észre, hogy kézműves sajtot nagyon nehéz beszerezni.

„Így hát letöltöttem egy-két receptet, és elkezdtem otthon sajtot készíteni tésztaszűrővel meg mindenféle konyharuhával, és gyakorlatilag az első sajtom is sokkal jobban sikerült, mint amit valaha vettem” – meséli az első élményeit a Csíz Sajtműhely tulajdonosa.

De sajtműhelyről ekkor még szó sem volt: Anita otthoni sajtkészítésének híre eleinte csak a barátai, munkatársai között terjedt el, és 2-3 évbe telt, mire egyáltalán mellékállás lett belőle. Ezután merült fel benne először, hogy szívesen foglalkozna ezzel teljes idejében, és az első üzleti tervét még a gyerekei füzetéből kitépett kockás lapra írta fel.

A neheze viszont csak ekkor jött. „Az első év borzasztó nehéz volt. Bár az elején eufórikus volt, de aztán hamar jöttek a mindennapos problémák, amikkel egy ilyen szenvedélyes ember, mint én, nem nagyon akar foglalkozni. Kezdő vállalkozásként az ember nem tudja, hogy mire számítson. Mi szerencsére olyan gyorsan növekedtünk, hogy évekig gyakorlatilag előttünk szaladt a vállalkozás, és mi mentünk utána.”

Két-három évbe telt, mire kialakult egy állandó termékportfólió, hogy miből mennyit érdemes előállítani, mi az, amit az emberek jobban szeretnek, és mi az, amit kevésbé. „A vevő is formálja a vállalkozást. Nem mindegy, hogy hoteleknek vagy családanyáknak készítesz sajtokat” – foglalja össze a számára egyik legnagyobb tanulságot Kun Anita.

„A kezdeti évek nehézségei minden vállalkozásnál megvannak, még ha nem is ugyanazok” – ezt már Kovács Szabolcs, az Im Art Gallery tulajdonosa mondja. Ő is teljesen egyedül kezdett vállalkozásba, amihez a kezdőtőkét uniós pályázaton nyerte. A családi házuk a gyerekszobából indulva lett mára egy olyan fine art fotó- és vászonkép nyomda, amely épp nemrég kapta meg a nyomdák Michelin-csillagának tekinthető rangos német Hahnemühle bizonyítványt. Magyarországon harmadikként, illetve első vidéki nyomdaként.

Anita és Szabolcs bár különböző területen vállalkoznak és más utat járnak, egyformán hisznek a folyamatos tanulásban és fejlődésben. Ahogy abban is, hogy nem szabad mindent egyedül csinálni, nyitottnak kell lenni a tanácsokra.

„A legjobb biznisz a meg nem kötött rossz üzlet” – idézi fel a valaha kapott legjobb tanácsát Kun Anita. Nem a sajtkészítéssel kapcsolatban kapta, hanem még huszonévesen, pályája elején egy vállalkozó főnökétől. „Kereskedelemmel foglalkozott. Folyamatosan kellett vásárolnunk és eladnunk. Fiatal, heves munkaerőként sokszor ráugrottunk volna olyan dolgokra, amik hamar odaértek volna hozzánk, de ő mindig óvatosságra intett és mindig mondta, hogy járjuk körül több oldalról ezt a dolgot, mert a legjobb üzlet az a meg nem kötött rossz üzlet.”

Anitáék ezért is nem járnak már fesztiválokra: kiszámíthatatlannak tartják őket, többek között az időjárás miatt. Más vállalkozókhoz hasonlóan ők is a saját bőrükön tanultak, és bár ez a legnehezebb, nem szabad, hogy ennek hatására az óvatosságuk a vállalkozókedvük rovására menjen.

Anita ezt így foglalja össze: „a kezdeti hibákból tanulni kell. Közhelyesen hangozhat, de nem feladni kell, hanem máshogyan csinálni. Azok az emberek lesznek sikeresek, akik képesek újból és újból nekiszaladni egy problémának, jobbról, balról, elölről, hátulról, addig amíg nem sikerül.”

Ugyanezt mondja Kovács Szabolcs is. „A vállalkozás beindításakor szinte csak váratlan tényezőkkel szembesültem.” Szabolcs szerint nem lehet egyetlen jótanácsot kiemelni a sikerhez vezető úton – a nyitottság számít, és a folyamatos tanulás, fejlődés.

„Folyamatosan kapcsolatban vagyok más vállalkozókkal, és fontos a kölcsönösség. Nagyon sokat tanulunk egymástól, megosztjuk a problémákat. Ki, mire, hogyan reagál, kinek hogyan sikerül megoldania egy-egy nehézséget. Ezen keresztül próbálok én is fejlődni és megoldást találni. Mert alapvetően az egész vállalkozói létet az ember folyamatosan tanulja, fejlődik. Ha kudarcok érik, akkor abból feláll, és jobb esetben újratervez” – mondta az Im Art Gallery tulajdonosa.

Kun Anita is ugyanígy látja. „Vannak szerencsére olyan barátaim, akik nagyobb vállalkozók. Nekem ők nagyon jó minták. Például a napokban is volt egy probléma, amit körül kellett járni. Ilyen esetekben őket hívom fel, hogy hogyan csinálnák. De sosem kész megoldást mondanak, hanem a véleményüket arról az adott helyzetről, és rávezetnek engem arra, hogy miket vizsgáljak meg, és mi alapján hozzam majd meg a saját döntésemet.”

Vezetőnek lenni végső soron magányos dolog – véli Anita, de ezen lehet és kell is segíteni. „Mindent mindig egyedül kitalálni, megmondani, eldönteni, előírni, elvárni, borzasztó feladat. Én ezért rászoktam arra, hogy próbálok csatlakozni üzleti klubokhoz, ahol hasonló kaliberű vállalkozók csoportosulnak, és itt lehet inspirálódni, tanulni. Ezekből a közösségekből, a közös gondokból és megoldásokból lehet ötletelni, meríteni.”

Kovács Szabolcs szerint sem lehet mindent egyedül végezni egy bizonyos szint után, és fontos a jó csapat megtalálása. „Meg kell találni azokat, akik jók az adott területen. Én már nem akarok mindent megoldani, és nem is lehet. Egy vállalkozásnak sok különböző szegmense van, nem érthet az ember mindegyikhez. Egy bizonyos szintig el lehet lavírozni egyedül, lehet one man show-t csinálni, de hogyha az ember igazán fejlődni akar, és túl akar mutatni önmagán, akkor csapatban kell gondolkozni. A csapatot pedig úgy kell felépíteni, hogy az adott terület a lehető legrátermettebb emberhez tartozzon.”

A fejlődés pedig nem állhat meg, és ezt Kovács Szabolcs példája is jól mutatja. Ahogy fogalmaz: a nyomdával elért mindent, amit lehetett és amit szeretett volna. Hátradőlhetne, de mégsem teszi. Sőt, Hallók Dénes barátjával közösen tavaly szeptemberben elindították az első saját online kortárs galériájukat.

Ahogy Szabolcs fogalmaz, ez a mostani átalakulás már sokkal tudatosabb, mint amilyen az első vállalkozás beindítása volt: tudatosan kér és fogad is el segítséget. Ennek egyik fontos része volt, amikor a Telekom Hello Biznisz Alakíts nagyot! sorozatán belül beszélhetett Wolf Gáborral és Kollár Péterrel. A két digitális szakertő arra vonatkozóan adott Szabolcsnak javaslatokat, hogy az online marketing területén milyen megoldásokkal tudná még hatékonyabbá tenni vállalkozását. Ilyen javaslat volt például az, hogy nyomdájának és galériájának social media felületeit kezelje külön; hogy hangsúlyozza jobban a limitált mértékben elérhető nyomatok exkluzivitását; illetve hogy keressen olyan influencert vagy hírességet, aki márkanagykövetként segítené a kommunikációt. „Ezeket a tanácsokat azóta is próbálom beépíteni és megfogadni” – fogalmazott Kovács Szabolcs, aki szerint fontos mérföldköveknél, nagyobb változtatásoknál érdemes célirányosan tanácsot kérni.