A kutatók már tudják, hogyan vásárolunk, szórakozunk és dolgozunk 10 év múlva
Nemcsak a digitális világ, de a fizikai terek, épületek tervezése is hatalmas átalakuláson megy át. Évtizedeken keresztül a lokáció, a bérleti díjak és a látogatószám volt a kereskedelmi ingatlanok tervezésének és fejlesztésének központjában. Az elmúlt években ezek mellé zárkóznak fel új szempontként a technológiai újítások: a kivitelezéstől az üzemeltetésen át a vásárlói élményig információs rendszerek gyűjtik, vizsgálják, értékelik az adatokat és tervezik a folyamatokat. Ezek azok az információk, amik főként a jelent tükrözik – viszont az olyan váratlan helyzetek, mint a Covid vagy az energiaválság és ezek hosszú távú hatásai, nem láthatók előre.
„Olyan gyorsan változik a világ körülöttünk, hogy szinte lehetetlenné vált néhány éves távlatban előre tervezni. Az országos szinten meghatározó ingatlanok esetében, mint a Westend, a MÜPA vagy a Budapest Aréna, azonban muszáj felkészülni azokra a lehetséges hatásokra, forgatókönyvekre is, amik a következő 5-10 évben vagy akár ennél is később várnak ránk. Ez csak úgy lehetséges, ha az elérhető, meglévő információkon, adatokon alapuló előrejelzéseken túl a jövő lehetséges irányvonalait, trendjeit, technológiáit is vizsgáljuk. Nemcsak azzal tervezünk tehát, ami már most biztos, hanem azzal is, ami még csak ezután következik be” – avat be Gyertyánfy Miklós, a Gránit Pólus Csoport, Magyarország vezető magántulajdonban lévő ingatlanvagyon-kezelő vállalkozásának működési vezérigazgató-helyettese, hogyan lehet a több mint 300 milliárd forintos ingatlanvagyon esetében felelősen tervezni.
„Egy új korszakba léptünk, ahol a jelenben gyűjtött adatok elemzése már nem elegendő, mindig egy lépéssel előrébb kell járnunk. Sőt, olyan hatásokat is vizsgálnunk kell, melyek első ránézésre talán nem is kapcsolódnak az ingatlanszektorhoz – hosszú távon azonban éppen ezek határozzák meg a jövő épületeit és az ott kínált szolgáltatások sorát. Több éve foglalkozunk a világot befolyásoló trendek analitikájával, bevonva ebbe jövőkutatót, AI szakértőt, környezetpszichológust és generációkutatót is. Jelenleg négy markáns irányvonalat látunk: a mesterséges intelligenciát, az adatvagyon-felhasználást, az erőforrás-hatékony zöld megoldásokat és az ezekhez kapcsolódó emberi tényezőket - vagyis a közösségek, a generációk eltérő igényeihez való igazodást” – hangsúlyozta ki Gyertyánfy.
1. A mesterséges intelligencia az üzleti stratégia része
A ChatGPT hatalmas port kavart azzal, hogy a mesterséges intelligencia (AI) bárki számára elérhetővé vált. Az üzleti világban azonban az AI már a stratégia és a mindennapi üzleti folyamatok része, az ingatlanszektorban a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig egyaránt jelen van. „Az ügyfélszolgálati alkalmazásoktól a biztonsági és épületüzemeltetési rendszereken át a látogatói adatelemzésekig számos módon jelenik meg és terjed az AI alkalmazása. A kérdés már nem az, hogy jó-e nekünk vagy kell-e tőle félnünk. Hanem hogy hogyan lehet a leghatékonyabban alkalmazni, milyen szabályozásokat vezetnek majd be a használatára vonatkozóan, illetve az olyan, ma még futurisztikusnak tűnő helyzetek, mint például az önvezető járművek parkolásának megoldása hogyan fog beépülni az ingatlanfejlesztésbe” – avat be a jövőbeli kihívásokba a szakember.
2. Az adattudatosság növekvő szerepe
Az okoseszközök és a digitális technológia elterjedése miatt az üzleti élet mellett a szórakozás, a médiafogyasztás, a tanulás, az egészségügy, a munka vagy akár a vásárlás világa is egyre inkább az adatokon alapul. Ennek köszönhetően a látogatókról gyűjthető adatok köre egyre bővül – a Westendben például naponta több millió adat keletkezik. Az adatok egyre nagyobb értéket képviselnek, de az adatmennyiség helyett egyre inkább az adatminőség a fontos. Az adatalapú tervezéshez és döntéshozatalhoz azonban minőségi információkra van szükség. Vagyis a big data helyett a smart data a cél, azaz a tudatos adatvagyon-gazdálkodás, ami magában foglalja a rendszerezett adatgyűjtést és -feldolgozást, az adatáramlás szabályozását és a minél célzottabb visszacsatolást.
3. Az ESG szemlélet már elvárás
Az ESG, azaz a környezeti tudatosság, a társadalmi értékteremtés és -megőrzés, illetve az átlátható működés szemlélete a finanszírozásban és a fejlesztéseknél is követelmény, ezért alapjaiban formálja át az ingatlanszektort. Emellett a látogatói, bérlői és munkavállalói oldalon is egyre nagyobb az elvárás ebben az irányban. A fogyasztói tudatosság változását jól példázza egy nemzetközi, jellemzően ruhamárkákkal együttműködő alkalmazás, melynek kimutatása szerint a használttermékek piaca 11-szer gyorsabban növekszik, mint a hagyományos értékesítés.
4. Az emberi tényező mindenek felett
Csak akkor használjuk jól a technológiai fejlesztéseket, ha azoknál a humán tényezőt is figyelembe vesszük, és az emberi közösségek, generációk, egyének igényeihez igazodnak. A digitális technológia használatával eljutottunk oda, hogy idegenekkel is azonnal bizalmi kapcsolatot, közösségeket tudunk kiépíteni az egyéni érdeklődés, igények alapján. A jövő tereinek – legyen szó vásárlásról, kikapcsolódásról vagy akár munkáról – ezért ehhez kell igazodnia. Nemcsak az a fontos, hogy hol és mit intézünk, hanem az is, hogy azt milyen könnyen, gyorsan tudjuk megtenni, és a körülmények mennyire felelnek meg a személyes elvárásoknak. A B2B és a B2C szemlélet helyett így egyre inkább a B2H, azaz business-to-human megközelítés kerül a fókuszba.
