Budapest
2024 november 20., szerda
image

A köztársasági elnök nemzetközi szerződéseken mutatja be önállóságát

A nemzetközi szerződéseket törvényben kell kihirdetni, de ezeket az országgyűlés – kevés kivétellel – néhány perc alatt, érdemi vita nélkül szokta megtárgyalni. Például július 12-én „Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Katari Állam közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről” szóló javaslatot 176 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el.

Csakhogy a köztársasági elnöki hivatal szemfüles munkatársai megállapították, hogy a szerződés ideiglenes alkalmazására vonatkozó mondatot nem a cím alá kell írni zárójelben, hanem külön paragrafusként. A közlekedésért felelős Technológiai és Ipari Minisztérium eredetileg így nyújtotta be, de a Németh Zsolt (Fidesz) vezette külügyi bizottság javaslatára megváltoztatták. A jövő héten várhatóan visszaírják a korábbi szöveget.

Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmányának különböző módosításairól szóló előterjesztést október 25-én fogadták el egyhangúlag, 167 szavazattal. Ebben már komolyabb hibát talált Novák Katalin: a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által benyújtott törvény hosszú címe olyan dokumentumot is felsorol a kihirdetendők között, amely a szövegben nem található, tehát nincs kihirdetve, vagyis erre „tévesen és megtévesztően hivatkozik” a cím.

Az Országgyűlés minden bizonnyal kijavítja majd ezt a hibát is. A dolognak politikai jelentősége nincs, a postaegyesülettel kapcsolatos hibából láthatóan az előkészítő hivatalnokokat sem érdekelte annyira, hogy összeolvassák a címet a szöveggel, de Novák Katalinról mégse lehet azt mondani, hogy olyan, mint Schmitt Pál volt, aki ígéretéhez híven két évi elnöksége alatt mindent aláírt. Igaz, hogy az államfő idén májusi hivatalba lépése óta olyan vitatott ügyekben nem vétózott, mint a katatörvény, vagy a pedagógusok sztrájkját szinte lehetetlenné tevő új szabály, hiába kérték az érintett érdekképviseletek, hogy ezeket ne írja alá.

Volt, aki a legutóbbi Alaptörvény-módosítás aláírását is a szemére vetette, de ez tévedés volt, mert maga az Alaptörvény mondja ki, hogy ilyen esetben csak az eljárást kifogásolhatja, a tartalmat nem. Novák Katalin taktikája inkább Áder Jánoséra emlékeztet, aki jól megválogatott, de egykori pártja, a Fidesz számára többnyire nem alapvető fontosságú ügyekben vétózott időnként.