A kormány újraindítja a pénzpumpát, de inkább már csak mutatóba
Jövőre is folytatódik (technikailag újraindul) a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amelynek finanszírozására az állami külkerbank, az Exim Magyarország újabb 200 milliárd forintot fordíthat a kormány döntésének értelmében.
Vagyis megmarad az állam kamattámogatott hitelprogramja. Ám az ideinél jóval visszafogottabb méretben: az év elején indított program eredeti kerete 700 milliárd forint volt, ezt később 1000 milliárdra emelték.
Kereslet lenne, december közepéig 3255 darab hitelkérelem érkezett be összesen 1563 milliárd forint értékben (vagyis a keretösszeg másfélszeresével egyenértékű kérelem érkezett).
Az Exim a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok számára 10 éves futamidejű hitelt és 5 éves futamidejű lízinget kínál 2024-ben, amelyek kamata forintban akár 5 százalék, euróban akár 3 százalék is lehet. Ezek a kamatok még jövőre is jónak számítanak majd. Az éves átlagos infláció 6 százalék környékére várható, vagyis negatív reálkamatokról van szó.
2023-ban a forinthiteleket 6 százalékos, az euróhiteleket 3,5 százalékos szinten helyezték ki a programban. Ezek nagyon-nagyon kedvező kamatok voltak az éves átlagban 17 százalék körüli infláció mellett.
A hitelprogram visszafogása érthető, a költségvetés nagyon nehéz helyzetben van, az idei hiány 3,9 GDP-százalék helyett 5,9 százalékra várható, és borítékolható, hogy a jövő évre tervezett 2,9 százalékos hiány nem lesz tartható. Ugyanakkor az infláció lassulásával párhuzamosan a kamatkörnyezet mérséklődik, vagyis egyre inkább reális opciót jelentenek a piaci kölcsönök.
