A kormány nagyobb megbecsültséget ígért a tanárok számára, mielőtt elkezdte fenyegetni és kirúgni őket
Pár órával azután, hogy az Európai Bizottság elfogadta az uniós helyreállítási alap pénzeire benyújtott magyar pályázatot, bennük az oktatás javítására tett ígéretekkel, a Belügyminisztérium közleményt adott ki arról, hogy újabb nyolc pedagógust rúgtak ki, mert polgári engedetlenség révén fejezték ki a nemtetszésüket a megbecsültségük hiánya, valamint a sztrájkjoguk megnyirbálása miatt.
Megnéztük, ehhez képest a dokumentum milyen vállalásokat fogalmaz meg az oktatás területén.
A több száz oldalas tervben számos reform és ígéret szerepel többek között az egészségügy, a zöld átállás és az energetika fejlesztéséről – az oktatás helyzetének javításáról rögtön az első fejezetben olvashatunk. A jelenlegi állapotok ismertetése során a kormány éppen azokat a problémákat vázolja fel, amelyek miatt hónapok óta sztrájkolnak, polgári engedetlenségben vesznek részt és tüntetnek a tanárok, diákok, szülők:
a tanári hivatás megbecsültségének hiánya, korlátozott hozzáférés a minőségi oktatáshoz, szegregáció és alacsony fizetés.
Míg a felsőoktatás és a szakképzés nem is érdemelt külön fejezetet a reformjavaslatok között, a közoktatás fejlesztését a „Demográfia és köznevelés” fejezetben nyolc intézkedésben – négy beruházás és négy reform – foglalták össze.
Egy két évvel ezelőtti igényfelmérés szerint tizenkétezer bölcsödei férőhely hiányzik, ezek – egy részét – a helyreállítási alapból származó 55 milliárd forintból hoznák létre, 2025-ig közel 3600-at új bölcsődék létrehozásával és a már meglévők bővítésével.
Két intézkedés is az oktatás digitalizációját segítené elő, az egyik ismerős lehet, mivel pár hónappal ezelőtt már elkezdték teljesíteni. Az állam által megbízott Klebelsberg Központ összesen 195 milliárd, nagyrész uniós forrásból származó forintért vásárol notebookokat az 5-12. évfolyamokon tanulóknak és tanáraiknak. Idén – épp a választási kampány hajrájában – 120 ezer eszközt adtak át a program keretében, 2025-ig ez a szám 579 ezerre emelkedik a tervek szerint, így az ötödikesek és kilencedikesek 85 százaléka juthat készülékhez, ugyanis figyelembe vették azt is, hogy sokaknak már van saját gépe és nem tart igényt újra. Azt is megígérik, hogy előnyt élveznek a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók, de erre idén dolgoznak ki stratégiát.
A másik digitális reform a tanárok információs és kommunikációs technológiai eszközhasználatát növelné, ide értve többek között az aktívtáblákat. 2019-ben az ilyen felszerelést használó pedagógusok aránya 33,12 százalék volt, ezt 2023-ig 35 százalékra, 2026-ig pedig 45 százalékra emelné a kormány. A dokumentum szerint ezt azonban nem a helyreállítási alap pénzeiből valósítanák meg és az sem derül ki, hogy pontosan hogyan akarják ezt elérni azon kívül, hogy a pedagógusoknak kellő támogatást és ösztönzést kellene kapniuk a digitális módszerek alkalmazásához.
Aztán 15 milliárdot ígérnek a sajátos nevelési idényű tanulók iskoláinak megsegítésére. Jelenleg az ország 5404 intézményéből 4314 lát el sajátos nevelési igényű diákokat, ezeknek a fele kapna támogatást 2026-ig többek között eszközökre és infrastruktúrafejlesztésre. A beruházás 45 ezer diákot érintene és magába foglalná ötezer pedagógus akkreditált továbbképzését is.
Roma tanulók integrációja
Ezen felül további ötezer tanárt és háromezer intézményvezetőt képeznének tovább a szakos ellátottság javításának érdekében, a tervben ugyanis megemlítik, hogy míg bizonyos tárgyak oktatására bőven van szakember, addig a természettudományos tantárgyaknál szükség lenne továbbiakra. Mint írják, 2023-tól a tanároknak lehetőségük lesz a szokottnál gyorsabban, 2-4 félév alatt végzettséget szerezniük bizonyos tárgyakból, az igazgatók pedig ezzel párhuzamosan olyan oktatásszervezési képzéseket végezhetnek el, amelyek segítségével a jövőben is kezelni tudnák az esetleges szaktanár-hiányt. A kitűzött célt 2026-ig tervezik elérni, a költségigénye pedig 9,6 milliárd forint.
Azt is megígérte a kormány, hogy pilot programot indítanának azokban az iskolákban, ahol sok a hátrányos helyzetű tanuló: ezek kislétszámú osztályait az adott térség jobban felszerelt iskoláiba integrálnák. Ennek keretében a következő 3 évben 10,6 milliárdért újítanának fel tantermeket, valamint a diákok és tanárok utazását is támogatnák akár fenntartói járművel – magyarul iskolabusszal. A pilotot első körben (2023-ig) öt, 2025-ig pedig összesen 35 intézményben próbálnák ki.
Bizonyos vállalások tehát olyanok, mintha korszerű, modern oktatási programból származnának, és nem attól a kormánytól, amelyben nemrég még Kásler Miklós, most pedig Pintér Sándor viszi az oktatásügyet. Például a következők is:
- kiemelik, hogy a köznevelés célja a társadalmi felzárkóztatás, és az, hogy a sérülékeny csoportok jó minőségű oktatáshoz jussanak.
- a pedagógusok megbecsültségének erősítése (bár a kormány azt írta, "további erősítése", mintha ez legalábbis már elkezdődött volna) kell ahhoz, hogy hosszú távon legyen elég szakember.
- a kormány kiemelt átfogó célja az oktatás eredményességének és inkluzivitásának növelése, és ezt a befogadó jelleget a roma és hátrányos helyzetű tanulók esetében erősítenék.
A tervnek része az elmúlt hónapok talán legtöbbször emlegetett belpolitikai kérdése, a pedagógus-béremelés is. Miközben az alacsony fizetés hosszú évek óta tematizálja az oktatással kapcsolatos párbeszédet, a kormány sokáig nem reagált érdemben az emiatt sztrájkolók követeléseire. Néhány hónappal ezelőtt végül napirendre került a kérdés, de lezárták annyival, hogy majd akkor lesz béremelés, ha megérkeznek az EU-s pénzek. A helyreállítási tervből kiderül, hogy nem a helyreállítási alapból finanszíroznák a programot, annak megvalósítását részben hazai forrásból, részben pedig az Európai Szociális Alap Pluszból (EFOP+) tervezik – ez a kohéziós alap nem tartozik a felfüggesztettek közé, így az anyagi feltételek adottak lehetnek a tanári fizetések rendezéséhez.
A béremelés mértékét korábban már ismertette a kormány: a tanárok fizetése a diplomás átlagbérhez képest 2023-ig 64,7%-ra, 2024-ig 71,8%-ra, 2025-ig pedig 80%-ra emelkedne. Ezen felül a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó tanárok bérét további legalább 12,5 százalékkal emelnék. Annak érdekében, hogy ezt 2025 után is tartsák, törvényben rögzítenék a pedagógusbérek emelésének elveit.
Évek óta visszatérő téma az is, hogy az elmúlt időszak oktatáspolitikája, különösen a Nemzeti Alaptanterv nem hagy teret a tanároknak arra, hogy saját szaktudásuk alapján döntsék el, mit és hogyan akarnak tanítani. A helyreállítási tervben ezzel szemben azt állítja a kormány, hogy
„a pedagógusok teljes szakmai autonómiát élveznek a pedagógiai módszerek megválasztásában”.
Szintén sajátságos megoldást választott a kormány a szegregációs kockázatok csökkentésére. Erre is költenének ugyan – igaz, nem a helyreállítási alapból, hanem egyéb uniós és hazai forrásból –, de a reform legfontosabb eleme támogatás helyett elvonással ösztönözne. Azok az intézmények ugyanis, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya 2023 és 2025 között több mint 20 százalékkal alcsonyabb a településre jellemző aránynál, az állami támogatásnak csak a 90 százalékát kapnák meg. Az ehhez szükséges jogszabálymódosításra 2023-ban kerülhet sor.
