A kormány megmagyarázta, miért keresnek milliókat fideszes politikusok és kormánytagok az egyetemi alapítványoknál
Demagóg – ezzel torkollta le Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára Keresztes László Lóránt LMP-s képviselőt, aki írásbeli kérdésében azt tudakolta a szaktárcától, hogy miért keresnek kormánypárti politikusok és kormánytagok a rendes jövedelmükön felül akár milliós havi összegeket a „modellváltó” egyetemek kuratóriumi tagjaként, és miért épp őket választották?
Az ellenzék a kezdetektől több ponton bírálta a felsőoktatáson erővel átzavart modellváltást, és azt is, hogy a létrehozott alapítványok kuratóriumait teletömködték kormánypárti és kormányzati potentátokkal: képviselőkkel, polgármesterekkel, sőt miniszterekkel. Egy részük pedig a főállása mellett ezért az alapítványoktól bruttó 1–1,5 milliós havi pluszpénzt kap. Az LMP-s politikus több példát is hozott:
Válaszában Vitályos Eszter államtitkár mindezt nem cáfolta, viszont sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzéki politikus a modellváltást „demagóg módon egy egyszerű alapítványi kiszervezésként próbálja feltüntetni”. Továbbá furcsa mód azzal indokolta a kormánypárti potentátok tömeges beemelését a jól fizető állásokba, hogy ennek „célja az államtól való távolság növelése”.
A legérdekesebb az államtitkár indoklásában, hogy „nemzetközi trend a felsőoktatás missziójának, a közvetlen társadalmi szerepvállalásnak a növelése”. Erre példaként hozta, hogy a Yale Egyetem testületének tagja az állam kormányzója, a Humboldt Egyetem kuratóriumának pedig Berlin polgármestere is. Ám ezek a modellváltást ért kritikákra rendre felhozott példák erős csúsztatások.
Ezt a két példát ugyanis már 2021-ben „bezzeg-indokként” előadta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója – akkor éppen a momentumos Fekete-Győr András aggályaira. Csakhogy, mint arra az ellenzéki politikus már akkor felhívta a figyelmet: mindkét egyetem esetében a kuratórium tagja hivatalból az állam mindenkori kormányzója, illetve Berlin mindenkori polgármestere – pártállástól függetlenül.
Vagyis a nemzetközi példákban említett szereplők hivatali tisztségük miatt átmenetileg kerültek az adott egyetemi testületekbe, míg a magyar modellben többségében aktuális tisztségtől függetlenül eleve fideszes politikusokat, kormánypárti kötődésűeket neveztek ki gyakorlatilag akár élethossziglani megbízatásra, és szóba sem kerül, hogy lecseréljék őket egy választást követően.
Ráadásul hiába vállalta a kormány az Európai Bizottság felé nemrég, hogy a közalapítványok esetében az összeférhetetlenségi szabályokat szigorítja, és ez alapján összeférhetetlenséget jelenthet a kuratóriumi tagok esetében politikai szimpátia, ám a gyakorlatban ez csak annyit jelent, hogy a kormányzati tagoknak nem kell lemondaniuk, csak egyes döntésekben nem vehetnek részt.
(Nyitóképünk illusztráció)
