A kormány képtelen volt végrehajtani a 2021-es költségvetést, 4,7 ezermilliárd lett a hiány
4,7 ezermilliárd forintos hiánnyal zárta 2021-et Magyarország államháztartása – derül ki a költségvetés tényleges teljesülését bemutató zárszámadásból. A pénzforgalmi szemléletű hiány az 55 ezermilliárd forintos hazai bruttó össztermékhez (a GDP-hez) viszonyítva így 8,6 százalék volt. A tényleges hiány számszerűen több, mint duplája a tervezettnek. Mivel a GDP a vártnál nagyobbat nőtt, a GDP-arányos mutató nem tér el annyira a tervezettől, de a 4,9 százalékos előirányzatnál azért jóval nagyobb.
A hiány nagy része, 4,3 ezermilliárd forint természetesen a kormány alá tartozó központi költségvetésben keletkezett, ennek hiánya önmagában a GDP 7,9 százalékára rúgott.
Ez a hatalmas, és a tervezettnél sokkal nagyobb hiány úgy jött össze, hogy amúgy az államháztartás bevételi oldala sokkal jobban alakult a vártnál: a bevételi főösszeg 28,4 ezermilliárd forint volt (nem 25,8, ahogy várták). Ám a kiadások még a bevételeknél is nagyobbat nőttek, meghaladták a 33,1 ezermilliárd forintot (28,3 ezermilliárd helyett).
Az országgyűlés módszeres megkerülése
Fontos kiemelni, hogy
ezek nem apró különbségek, a hiány duplája a tervezettnek, a bevételi oldalon 10 százalékos eltérés mutatkozik, a kiadási oldalon 17 százalékos.
Mondhatni, a költségvetés alakulása végül köszönő viszonyba sem került azzal, amit a kormány tervezett. A büdzsé fő számait (beleértve a bevételi és kiadási főösszegeket) a kormány saját hatáskörben nem módosíthatja, csak az országgyűlés. Az országgyűlés dönt a törvénybe foglalt költségvetésről, a kormány pedig végrehajtja azt. Némi rugalmasságnak természetesen kell lennie, de bármilyen jelentős módosítás az országgyűlés hatásköre kellene, hogy legyen.
Ehhez képest jelenleg a szabályok rendkívül lazák annak tekintetében, hogy a kormány hogyan hajthat végre átcsoportosításokat, növelhet meg egyes tételeket, léphet túl előirányzatokat. Ezzel a lehetőséggel maximálisan él. És semmiféle retorzió nincs arra az esetre, ha a költségvetés alakulása jelentősen eltér a törvényi előirányzatoktól. Nincs jogszabályi konzekvencia, tehát pl. az államháztartásért felelős miniszternek (vagyis Varga Mihály pénzügyminiszternek) nem kell az országgyűlés előtt felelnie, hogy miért nem sikerült még csak megközelítőleg sem végrehajtani a költségvetési törvényt.
Sem informális,
az államháztartásért felelős minisztert a miniszterelnök nem állítja a szőnyeg szélére a jelentős eltérések miatt. És pláne nem meneszti, holott egy prudens, átlátható költségvetési politikát alkalmazó jogállamban ilyen differenciák mellett ez lenne a minimum.
A hazai viszonyok közt persze a hibát nem az államháztartásért felelős miniszternél kell keresni, hiszen a Pénzügyminisztérium lényegében csak könyveli az átcsoportosításokra és előirányzat-túllépésekre vonatkozó kormányzati utasításokat, illetve a kormányzati szervek és intézmények saját hatáskörű előirányzat-túllépéseit. Mármint ilyen viszonyok közt a kormányon belüli számonkérés értelmetlen, az országgyűlésnek és az adófizetőknek nagyon is illenék fölháborodni, amiért a költségvetési törvény gyakorlatilag csak dísznek van, legjobb esetben afféle kiindulási alap.
Mondhatni persze, hogy 2021 a pandémia miatt különleges év volt, a gazdasági, így az államháztartási folyamatokat lehetetlen volt előre jelezni. Ez részben igaz, de:
Megdrágult az államadósság
Ami az állami kiadások funkciók szerinti alakulását illeti, pénzügyi és költségvetési tevékenységekre ezermilliárd forinttal több ment el a tervezettnél. Emellet az államadósság finanszírozása és refinanszírozása a tervezettnél közel 400 milliárd forinttal többe került.
Az államadóssággal kapcsolatos összes kiadás 1,46 ezermilliárd forint volt 2021-ben, amely 37,4 százalékkal haladja meg az előirányzatot. Ezen belül a kamatkiadás 1,41 ezermilliárd forint volt, ami 36,7 százalékkal haladta meg az előirányzatot. Az államadósság utáni kamatkiadásoknak az előirányzathoz viszonyított többletkiadása elsősorban a pandémia okozta válság hatására megnövekedett finanszírozási igényből, valamint a 2021-ben megkezdődött hozamemelkedésből adódott – írja a zárszámadás. Magyarán az államnak több pénzre volt szüksége, a magas hozamkörnyezet miatt pedig csak drágábban tudott hitelhez jutni, illetve csak drágábban lehetett megújítani az államadósságot.
A normál ügymenet része, hogy az állam új adósságokból finanszírozza a lejáró adósságokat. Amikor a hozamkörnyezet emelkedik, ez azzal jár, hogy a régi olcsó adósságot csak drágább újra lehet lecserélni.
Kellett a pénz vagyonra
Az állami vagyon kezelésével kapcsolatos kiadások közel 500 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet. Emögött elsősorban egyes állami cégeknek juttatott plusz források és tőkeemelések állnak. A legnagyobb tétel az MVM Energetikának adott 212 milliárd, a juttatás célja: a megújuló energiaforrás-bázisú villamosenergiatermelők hálózati csatlakozása érdekében szükséges átviteli és elosztó hálózati fejlesztések megvalósítása; továbbá társasági részesedések és egyéb beruházások finanszírozása. A hálózati fejlesztésekre valóban szükség van, mármint szükség lenne, a kormány 2022 őszén leállította a lakossági napelemes rendszerek hálózati csatlakozását, az indoklás szerint a hálózat nem bírja már a föltáplálást.
120 milliárdot kapott az állami útdíjcég, a NÚSZ, illetve attól függetlenül a NIF infrastruktúra-fejlesztő működési költségekre, illetve a 35 éves autópálya-koncesszió előkészítésére, amihez a Magyar Közút is kapott 175 milliót. A koncessziós eljárást azóta lebonyolították és lezárták, a nyertes Mészáros Lőrinc és Szíjj László lettek.
A BMSK 1,9 milliárd forintot kapott az új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok és a szegedi kézilabdacsarnok üzemeltetésére.
84 milliárd forintot kapott az MFB Magyar Fejlesztési Bank tőkehelyzetének javítására a gazdaság újraindítását szolgáló és egyéb fejlesztési banki feladatok teljesítése érdekében.
Az egészségügy érthetően több pénzt vitt el
Az oktatással kapcsolatos kiadások szintén jelentősen meghaladták a tervezettet, 2,29 ezermilliárd forint helyett 2,89 ezermilliárd ment el. Mielőtt valaki azt gondolná, hogy ezek szerint a pedagógusok és a diákok ok nélkül panaszkodnak a megalázóan alacsony fizetésekre és a ramaty körülményekre – a plusz kiadás nem a közoktatásban jelentkezett (a középfokú oktatásra még kevesebb is ment a tervezettnél), hanem a felsőoktatásban, ahol 2021-ben még zajlott a „modellváltás”, vagyis az egyetemek kiszervezése állami vagyonelemekkel felpumpált alapítványokba.
Szintén a tervezettnél sokkal több pénz (2 helyett 2,7 ezermilliárd forint) ment el egészségügyi szolgáltatásokra – ez nem meglepő, hiszen 2021-et még javában érintette a pandémia, az egészségügy pedig amúgy is alulfinanszírozott. A kiadások számszerű növekedése mellett a GDP-arányos összeg 5 százalék volt, ami elmarad a 2020-as 5,9 százaléktól.
Azt, hogy az egyébként már a pandémia idején tervezett és elfogadott költségvetés mennyire nem volt felkészülve a pandémiára jól jelzi, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) sikerült betervezni 22 milliárd forintot – ez év közben 241 milliárd forintra módosult.
Ha már az egészségnél tartunk, az évek óta megszokott trend folytatódott,
az állam 2021-ben is többet költött sportra a tervezettnél: 310 helyett 414 milliárd forintot.
Gazdaság, újra, indulás!
És nem csak az az azóta megszűnt emberminisztérium (Emmi) fejezetéből mentek a pénzek sportra, hanem egyebek mellett a Gazdaság-újraindítási alapból – amelynek létrehozása óta (leánykori neve: Gazdaságvédelmi alap) kínzó kérdés, hogy mondjuk a budapesti atlétikai stadionnak mi köze a gazdaság újraindításához (81 milliárd ment el rá). Az alapból került pénz a tatabányai multifunkciós csarnokra (17 milliárd forint) és a szegedi kézicsarnokra (35 milliárd forint). A jelek szerint valamilyen módon a gazdaság újraindulását szolgálták az egyházi működési és fejlesztési támogatások (83 milliárd forint).
A lista hosszú, összesen 3,3 ezermilliárd forint ment ki a „gazdaság-újraindítási” alapból – a tervezett összeg 2,9 ezermilliárd forint volt.
