A kormány idén 210 milliárd forintot húz ki a lakosság zsebéből a rezsicsökkentéssel
Az ország 2022-es költségvetése megközelítően sem fog úgy alakulni, mint ahogy a költségvetési törvényben le van fektetve – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberi, az első félév adatai alapján előrejelzéseket tevő költségvetési jelentéséből.
Az eltérés okai egyrészt külsők, a gazdasági folyamatok nagyon nem úgy alakulnak, ahogy a kormány a büdzsé tervezésekor számolt. Ami persze nem meglepő, a költségvetés tavaly tavasszal készült, az Országgyűlés nyáron fogadta el. A kormány elég kifacsart logikával ragaszkodik hozzá, hogy a korai költségvetés a kiszámíthatóságot szolgálja – miközben az eredmény még békeévekben is az volt, hogy menet közben a valóság alaposan elszakadt a tervektől. A pandémia óta pedig még inkább. Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter már kijelentették, hogy a 2023-as költségvetést 2022 végén áttervezik.
Az idei költségvetést illetően az egyik legfontosabb különbség, hogy a kormány 3 százalékos inflációval tervezte azt – a jegybank legfrissebb előrejelzése az éves átlagos inflációt a 13,5-14,5 százalékos sávba várja (az infláció év elején még kisebb volt, év végén 22 százalék körül tetőzhet, jelenleg 20 százalék fölött jár). A bruttó keresettömeg (a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának összesített keresete) növekedése várhatóan sokkal nagyobb lesz annál, mint amivel a kormány tervezett: 9,8 százalék helyett 17,7 százalék. A gazdasági növekedés ugyanakkor valamivel kisebb, nem 5,2 százalékos, hanem csak 3-4 százalékos (megint csak éves átlagban, az utolsó negyedévre már zsugorodás várható).
A pénzforgalmi hiány 1100 milliárddal magasabb lesz
Az eltérés okai másrészt belsők, a kormány az eltérő gazdasági körülményekre reagáló és azoktól teljesen független intézkedésekkel is eltért a költségvetési tervtől. Fontos megjegyezni, hogy a kormány mindennek ellenére nem módosította – mármint nem vitte be az Országgyűlés elé a kormánypárti többséggel módosíttatni – a költségvetési törvényt. A helyzetet jól illusztrálja, hogy a hatályos költségvetési törvény a GDP 5,9 százalékában határozza meg az éves hiánycélt. Ezt a kormány bemondással már 2021 decemberében 4,9 százalékra csökkentette, majd bemondással 6,1 százalékra emelte. Utóbbira azért volt szükség, mert az uniós eredményszemléletű hiányt növeli az extra földgázkészlet-felhalmozás.
Az MNB előrejelzései szerint a 6,1 százalékos hiány tartható – ám ha ennyi lesz, az még mindig azt jelenti, hogy a hiány meghaladja majd az 5,9 százalékos törvényi előirányzatot. A jegybank prognózisa szerint a vártnál magasabb állami kiadások – mint a magas világpiaci árak miatt növekvő energiaköltségek, a nyugdíjkiadások, valamint a kamatkiadások – mellett a tervezettnél magasabban alakulnak az adóbevételek is, ami a hiánycéllal megegyező deficitet eredményezhet 2022-ben.
A fenti az uniós, eredményszemléletű hiány, a számszerű pénzforgalmi (elszámolási módosítások nélküli, a tényleges ki- és befizetéseket mutató) hiány sokkal rosszabbra várható.
A költségvetési törvény 3,3 ezermilliárd forintos pénzforgalmi hiányt irányoz elő – a kormány szerint 4,1 ezer milliárd lesz, a jegybank előrejelzése szerint inkább 4,4 ezer milliárd forint.
A GDP arányában kifejezve ez 5,9 százalékos hiány helyett 6,5 százalékos (kormány), illetve 7 százalékos (MNB) hiányt jelent.
Az uniós módszertan szerint számolt hiány egyebek mellett a gyerekesek szja-visszatérítése miatt jelentősen jobb a pénzforgalmi hiánynál. Technikailag a pénzt idén fizette ki a költségvetés, így rontja a pénzforgalmi hiányt, de formailag egy 2021-es adóbefizetés visszatérítése történt, ezt 2021-re kell elkönyvelni uniós módszertan szerint – ezzel persze a 2021-es eredmény utólag romlik. Jó eséllyel ez is szempont volt, amikor a kormány a pénz kiszórásának épp ezt a módját választotta. Az intézkedés amúgy nagyjából annyira volt célzott, mintha a pénzt helikopterről szórták volna ki – támogatásként vagy juttatásként viszont idénre kellett volna könyvelni.
Sokba került a választások előtti pénzszórás
Ami a kormány költségvetést jelentősen befolyásoló intézkedéseit illeti, a jegybanki jelentés keretes írásban foglalkozik a „lakossági jövedelemnövelő intézkedések” (értsd: a választások előtti osztogatás) hatásaival.
A gyerekesek szja-visszatérítése, az ágazati béremelések, a 13. havi nyugdíj kifizetése, a fegyverpénz kifizetése a rendvédelmi dolgozóknak és a 25 alattiak szja-mentessége összesen bruttó 2046 milliárd forintjába kerültek a költségvetésnek,
és nettó 1717 milliárd forint pluszjövedelmet jelentettek az érintetteknek. A legnagyobb tétel az szja-visszatérítés, ez 660 milliárd forintba került, a 13. havi nyugdíj 365 milliárdot jelent.
Az egész évet tekintve a pénzforgalmi kiadások várhatóan 2700 milliárddal haladják majd meg a törvényi előirányzatot. A magasabb kiadások elsősorban az energiaárak emelkedésével és a nyugdíjkiadások növekedésével függnek össze (beleértve a már említett 13. havi nyugdíjat).
A jegybank szerint
a gáz és az áram világpiaci árának emelkedése a „rezsicsökkentés módosítása” és egyéb energiaügyi intézkedések híján 1600 milliárd forint pluszkiadást eredményezett volna a költségvetésben.
Az MNB becslése szerint a lakossági rezsidíjszabás módosítása, vagyis a magasabb díjsávok bevezetése (a kormányzati kommunikáció ezt úgy hívja: a „rezsicsökkentés megvédése”) idén 210 milliárd forint megtakarítást jelent a költségvetésnek a lakossági energiafogyasztás támogatásán. Természetesen a másik oldalról ez azt jelenti: ennyi többletköltsége jelentkezik a lakosságnak idén ahhoz képest, mintha a kormány valóban megvédte volna a rezsicsökkentést, és nem emel a díjakon. Jövőre ez a szám 430 milliárd forint lehet – szem előtt tartva, hogy a drágábbik sáv díjtételei január 1-től változhatnak.
A jegybank előrejelzése szerint a nyugellátások kiadásainak éves összege 630 milliárd forinttal lehet magasabb a tavalyinál. A tavalyi – a vártnál magasabb infláció miatt szükségessé vált – kiegészítő nyugdíjemelés idei hatása: 52 milliárd forint. Az idei – még mindig a vártnál magasabb infláció miatt szükséges – kiegészítő nyugdíjemelések költsége: 570 milliárd forint. A teljes 13. havi nyugdíj kifizetésének pluszköltsége: 334 milliárd forint (a terv az volt, hogy idén még csak egy fél havi plusznyugdíjat fizet az állam).
Nagy pénzbehajtás zajlik
A tervezettnél sokkal több kiadás csak azért nem küldi padlóra a büdzsét, mert a bevételek is sokkal jobban alakulnak a tervezettnél. A jegybank előrejelzései szerint az adó- és járulékbevételek idén 2545 milliárd forinttal haladják meg a törvényi előirányzatot. Az adóbevételek 20 százalék körüli bővülése figyelhető meg az utóbbi pár hónapban, ami már nem a koronavírus okozta alacsony bázis, hanem a makrogazdasági folyamatok eredménye.
„Makrogazdasági folyamatok” alatt elsősorban a rendkívül magas – immár 20 százalék fölötti – inflációt kell érteni, az egyre növekvő árak természetesen az árakat terhelő adók miatt több adóbevételt jelentenek. A jövedelemadók és járulékok is a vártnál sokkal jobban teljesülnek – a vártnál gyorsabb béremelkedési ütem sem független a magas inflációtól, ha nőnek az árak, a munkavállalók magasabb fizetést kérnek. Mivel munkaerőhiány van, a vállalkozások lehetőségeikhez mérten kénytelenek teljesíteni a dolgozói követeléseket.
Az általános forgalmi adóból származó nettó pénzforgalmi bevétel a jegybank várakozásai szerint 6774 milliárd forintot tesz ki 2022-ben, közel 1300 milliárd forinttal meghaladva a tavaly elfogadott költségvetési előirányzatot. A személyijövedelemadó-bevétel az év végére várhatóan 100 milliárd forinttal elmarad majd a várttól – ám ebben az egyenlegben benne van az szja-visszatérítés év eleji 660 milliárdos kifizetése, anélkül az egyenleg 500 milliárd forintnyi többletet mutatna.
A vártnál több adóbevételben benne van, hogy a kormány jelentős adóemeléseket hajtott végre:
