A kormány büszke a GDP-adatra, pedig a lakosság nagy árat fizet érte
Magyarország technikai recesszióban volt 2022 második felében, a gazdaság az utolsó negyedévben 0,4 százalékkal zsugorodott az előző negyedévhez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatokból. A harmadik negyedévben 0,7 százalék volt a GDP-csökkenés a második negyedévhez képest, technikai recesszióról akkor beszélünk, ha a gazdaság (legalább) két egymást követő félévben zsugorodik.
Az egy évvel korábbi állapothoz, tehát 2021 negyedik negyedévéhez viszonyítva a magyar gazdaság még képes volt minimális, 0,4 százalékos növekedést felmutatni. Az erős évkezdésnek köszönhetően a teljes évet nézve a GDP 4,6 százalékkal nőtt 2021-hez képest.
„Háború és szankciók”
A kormány illetékes miniszterei siették is sikerként kommunikálni az adatokat. „Magyarország az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növelni tudta gazdasági teljesítményét, sőt az uniós növekedési rangsorban is előkelő helyen szerepel” – kommentált Varga Mihály pénzügyminiszter. „Magyarország annak ellenére növelte gazdasági teljesítményét, hogy továbbra sem jutott hozzá a neki járó helyreállítási forrásokhoz” – közölte még.
A pénzügyminiszter utóbbi megjegyzése kissé félrevezető, a kormány ugyanis elindította a helyreállítási alap (RRF) programjait. Azokból zajlottak, zajlanak is kifizetések kedvezményezetteknek a magyar költségvetés terhére. Ennek köszönhetően a büdzsé pénzforgalmi hiánya jól el is szállt. Uniós módszertan szerint azonban nem ez a fontos, ha a kormány megegyezésre jut az Európai Bizottsággal a korrupciós-jogállamisági vitában, akkor a magyar állam hozzáférhet majd az RRF-forrásokhoz, a 2022-re vonatkozó pénzeket pedig 2022-re kell majd könyvelni, attól függetlenül, hogy ténylegesen (pénzforgalmi szemléletben) mikor érkeznek be az országba.
Vannak kormányzati intézkedések, csak nem jók
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter sem mulasztott el a háborúra és a „brüsszeli szankciókra” mutogatni. A minisztérium közleménye azt állítja, az uniós összehasonlításban „kimagasló” eredmény hátterében az évek óta töretlen nemzetközi bizalom, a tartósan magas befektetési és beruházási szint, a magas foglalkoztatottság, uniós szinten az egyik legalacsonyabb munkanélküliség, az erőteljes bérdinamika és a célzott kormányzati intézkedések álltak. Példaként említi a kedvezményes hitel lehetőségét biztosító Széchenyi-kártya programot, a kiterjesztett kamatstopot a kis- és középvállalkozásoknak, az energiaintenzív vállalatok támogatását, a Gyármentő programot és minden idők egyik legnagyobb kormányzati hitelprogramját, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot.
Nem világos, a miniszter mit ért „nemzetközi bizalom” alatt, mindenesetre a forint árfolyamának tavaly bemutatott vesszőfutása éppenséggel arra utal, hogy a befektetők leginkább a magyar gazdaság sebezhetőségében bíztak.
Tény, hogy a kormány célzott intézkedései vaskosan benne lehettek a 2022-es gazdasági növekedésben. Ezek között Nagy Márton nem említi a választások előtti pénzszórást, amivel sikerült hatalmas lyukat ütni a költségvetésen, és hozzájárulni az infláció elszabadulásához – szó se róla, Magyarország inflációban is nagyon jól áll: immár Európa-bajnok.
Egyébként a különféle célzott intézkedések azáltal, hogy forrásokat juttattak a gazdaságba, kivétel nélkül növelték az inflációt – az infláció leszorításához hűteni kellett volna a gazdaságot. Nem mellesleg – a nemzetközi bizalomra visszakanyarodva – a kormány célzott intézkedései szerepet játszottak az ország adósbesorolásának romlásában a nagy hitelminősítőknél.
A kormány intézkedései ugyanis célzottnak talán célzottak, de jellemzően alig vagy rosszul (például a kamatstopok és -moratóriumok nem a rászoruló adósokon segítenek, ugyanez igaz a kiskereskedelmi ársapkákra stb.), továbbá ötletszerűek és piactorzítók.
Nem mellesleg a kormány kiszámíthatatlan és sok szempontból káros gazdaságpolitikája, az unióval folytatott vita vastagon benne van abban, hogy a hazai jegybank kénytelen a régiós kamatszinteknél sokkal magasabb kamatokat fenntartani (a 13 százalékos alapkamat is duplája a cseh és lengyel rátáknak, az irányadó kamat azonban jelenleg az egynapos betéti eszköz 18 százalékos kamata). A magas kamatok miatt a piaci hitelezés lefulladt, sőt egyes szegmensekben szinte teljesen leállt. Kis túlzással a kormány saját elhibázott gazdaságpolitikája miatt lefulladt piaci hitelezést pótolja állami forrásokból támogatott konstrukciókkal.
A kormány beáldozta az inflációt
Nagy Márton szerint „a kormány szándéka továbbra is világos: úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy továbbra is elkerülje Magyarország a recessziót, a cél 2023-ban legalább az 1,5 százalékos növekedés elérése, valamint az infláció egy számjegyűre csökkentése”.
Az infláció jó eséllyel év végére egy számjegyűre fog csökkenni, ehhez a kormánynak nincs tennivalója. Idén decemberben már a tavaly decemberi, bődületesen elszállt árakhoz kell majd viszonyítani, az lenne a félelmetes, ha még azokhoz képest is 10 százalék fölött lenne az áremelkedési ütem. A külső inflációs nyomás csökken, a forint árfolyama stabilizálódott, sőt az utóbbi hetekben erősödött. A reálbérek csökkennek, a lakossági fogyasztás csökken, vagyis a gazdasági szereplőknek már nem nagyon van terük további jelentős lakosságot érintő áremelésekre.
Ezzel együtt teljesen nyilvánvaló, hogy a kormány már 2022-ben beáldozta az infláció elleni küzdelmet a gazdasági növekedés – vagy legalábbis a minél kisebb gazdasági visszaesés – érdekében.
Ugyanez várható 2023-ban. A kormány a módosított 2023-as költségvetésben 1,5 százalékos növekedéssel számolt, és Nagy Márton nyilatkozatából is látszik, hogy ennél inkább nagyobbat szeretne. A kormányzati előrejelzés egyébként más prognózisokhoz képest rendkívül optimista.
A válság rövid és sekély lehet
Jelenleg reális esélyét látjuk annak, hogy 2023 első negyedévében is zsugorodjon negyedéves bázison a GDP, majd ezt követően indulhat meg a gazdasági kilábalás és a felzárkózás a válság előtti GDP-szinthez – kommentálta a 2022-es GDP-adatot Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Ez
a felzárkózás 4–6 negyedévet vehet igénybe,
vagyis a szakértő egy rövid, sekély válságra számít csupán. A 2023-as gazdasági kilátásokat nagyban javítják a kedvező külső gazdasági folyamatok (a régi-új növekedés fókuszú kínai gazdaságpolitika, az amerikai és az európai gazdaságok ellenállóképessége, az energiaválság rémének múlása). Ugyanakkor a negatív áthúzódó hatások miatt Virovácz Péter nem számít 1 százaléknál dinamikusabb növekedésre az év egészét nézve.
Az Amundi Alapkezelő a gazdaságot övező – továbbra is jelentős – kockázatok miatt nem változtat a jelenlegi – a konszenzustól igencsak eltérő – enyhe recessziót mutató 2023-as várakozásán – közölte Kiss Péter befektetési igazgató. Az egyedüli pozitív meglepetést a külső környezet további javulása esetén az ipar jelentheti, ami a tavalyi évben ellenállónak bizonyult az energiaválság és recessziós félelmek közepette. A lakossági fogyasztásban azonban nem számolnak érdemi javulással a magas inflációs környezet és a csökkenő reáljövedelmek miatt.
2022 utolsó negyedévére a KSH egyelőre csak az előzetes adatokat közölte, így csak annyit tudhatunk, hogy a 0,4 százalékos éves bázisú növekedéshez leginkább az ipar és a szolgáltatószektor járultak hozzá. Ez aligha jelent meglepetést, hiszen a havi ipari adatok bár negyedéves összevetésben csökkenést jeleztek, éves bázison továbbra is megmaradt a növekedés – emlékeztet Virovácz Péter. A KSH azt is kiemelte, hogy a mezőgazdaság jelentős mértékben visszafogta a gazdaság teljesítményét, nem meglepő módon. A szolgáltatószektor a negyedik negyedévben még képes lehetett a bővülésre, azonban mivel a szolgáltatásokon belül elsősorban az ingatlanügyletek teljesítettek jól és itt az utóbbi hónapok már erőteljes fékeződésről árulkodnak, Virovácz úgy véli, hogy
a jövőben a szolgáltatások hozzáadott értéke is jelentősebb visszaesésen mehet keresztül.
A KSH külön megjegyezte, hogy a szokásosnál nagyobb revíziókra lehet számítani a közeljövőben az adatminőség romlása és az ebből fakadó módszertani nehézségek miatt. „Nem lennénk meglepve, ha a részletes adatközlés során némiképp még borúsabbá válna a kép” – véli Virovácz Péter.
