A kényelem helyett egyre többen inkább a költségmegtakarítás miatt választanak okos otthont
Amikor okos otthonról beszélünk, könnyen olyan kényelmi funkciók juthatnak eszünkbe, mint például az éjszakai üzemmód, amikor éjjel automatikusan leoltódik az összes szobában a villany, és egy halvány spotlámpa kíséri utunkat, ha az éjszaka során meginnánk egy pohár vizet. Bár korábban a magyarok körében valóban a kényelem volt a fő motiváció amiért okos otthont választottak, mostanra a legtöbben a költségmegtakarítás és a biztonság növelése miatt ruháznak be – mondta a hvg.hu-nak Szarvas Péter, a Chameleon Smart Home Zrt. okosotthon rendszer fejlesztő cég vezérigazgatója.
Szarvas Péter szerint akkor beszélhetünk okos otthonról, amikor egy kézben van a világítás-, fűtés- és hűtésvezérlés és a redőnyök kezelése. Magyarországon jelenleg még az otthonok elenyésző része okos, ráadásul az ügyvezető szerint ezt a számot viszonylag nehéz mérni, miután „sokak számára az is okos otthonnak számít, ha az égőiket okos LED izzóra cserélik”. Az ügyvezető szerint a komplett okos otthonok száma nagyjából 4-5 százalékra tehető.
Akár a rezsink ötödét megspórolhatjuk
Az okos otthon funkciói 3 fő kategóriába sorolhatóak: kényelem, energiamegtakarítás, védelem. A Chameleon szerint az ilyen megoldásokkal évente akár 15-20 százalékot is meg lehet takarítani a rezsiből.
Az egyik költségcsökkentő megoldás az égtáji redőnyvezérlés, vagyis amikor a napot követve a redőnyök úgy húzódnak le a házban, hogy a lehető legjobban védjenek: nyáron a felmelegedéstől véd a rendszer, télen pedig a lehűlést gátolja, azzal, hogy az árnyékos oldalon lehúzza a redőnyöket, hogy bent maradjon a hő. Csak ezzel a megoldással akár 8-10 százalékot is megtakaríthatunk a rezsiszámlánkból.
A fűtés- és hűtésszabályozással is lehet spórolni: a fűtési zónákat külön lehet kezelni, és automatizálni. A rendszer azt is beállítja, hogy egy középső szobát nem kell annyi energiával felfűteni, mint egy szélsőt, vagy ahova besüt a nap, ott kikapcsolja a fűtést. A klímát és a villanyokat pedig automatikusan lekapcsolja a rendszer, amikor elmegyünk otthonról.
Sok területen érhetőek el apró megtakarítások, amelyek összeadódnak Szarvas Péter szerint. Például egy okos otthon a vízfogyasztást is optimalizálja: keringeti a vizet, és felmelegíti azt, mielőtt használjuk, így nem kell várni – és folyatni feleslegesen a hideg vizet - amíg megmelegszik az – már amennyiben meleg vízben szoktunk zuhanyozni. Csőtörés esetén pedig a kártól véd meg a rendszer, hiszen elzárja a központi vezetéket, hogy megakadályozza a teljes elázást. Extrém időjárási körülmények esetén pedig lehúzza a redőnyöket, behúzza a pergolát és a tetőtéri ablakokat becsukja.
Azonban a leginkább talán azzal spórolhatunk, hogy a mobiltelefonunkon folyamatosan nyomon követjük a fogyasztásunkat, így láthatjuk azt, hogy mikor érjük el a fogyasztási határunkat. Ekkor figyelmeztet az alkalmazás, és akár be is állíthatjuk, hogy lekapcsolja az áramot.
Az okosítás megnöveli a költségeket, de a jövőre nézve jó befektetés
Persze egy ilyen rendszernek a kialakítása is pénzbe kerül: egy 50-60 m2-es lakás 7-800 ezer forintból okosítható. Azonban Szarvas Péter szerint néhány év múlva már minden újépítésű ingatlannál elvárt lesz az okosság, ezt pedig jobb már építéskor figyelembe venni, hiszen például a redőny kiépítése, a vízvezetékrendszer és a világítás okos kialakítása utólag már jóval nehezebben oldható meg. Egyébként két típusú okos otthonról beszélhetünk: vezetékesről és a vezeték nélküliről. Előbbi jóval drágábban és nehezebben alakítható ki utólag, hiszen egy vezetékes rendszer beépítéséhez egy kész lakásnál például a falakat kellene szétverni.
Egy okos otthon áramfelhasználása nem nő meg, sőt, az ügyvezető szerint az eszközök összehangolt munkája révén épp hogy energiát fogunk megtakarítani. Az okos otthont működtető, fal mögötti modulok összeköttetésben vannak a cég kapcsolószekrényével, ami nagyjából annyit fogyaszt mint egy laptop.
Közösségi szinten is elérhető megtakarítás
Bár víziónak tűnhet, már létezik okos társasház is, ahol egy felületen érhetőek el az olyan közösséget érintő funkciók, mint például a közös terület, tárgyalószoba, vagy szerszámos sarok lefoglalása.
Azonban az ilyen – sokak számára még talán távolinak tűnő - kényelmi funkciók mellett költségcsökkentés is elérhető közösségi szinten: „egy okos rendszer kialakítása mellett egy társasház úgy tud napelemet telepíteni, hogy a megtermelt árammennyiség nem csak a közös helységek villanyszámlájába segít be, hanem a lakásokéba is” – mondta el Szarvas Péter.
Emellett a közös költséget is lehet az alkalmazáson keresztül fizetni, így már van olyan közös képviselő, aki hazánkban is alkalmazza a rendszert.
A Chameleon 2019 óta összesen 1,015 milliárd forint értékben jutott forrásokhoz, elsősorban az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures-től. Az okosotthon-rendszereket fejlesztő magyar cég a napokban három torontói toronyházban kialakított mintalakásában helyezte működésbe a 2021-es Dubaji Világkiállításon bemutatott innovatív megoldásait.
A vállalat árbevétele tavaly 250 millió forint volt, ami 2023-ban a cég tervei szerint 1,37 milliárd forintra emelkedhet, 2024-ben már elérheti a 2,88 milliárd forintos szintet. A cég részt vesz a Budapesti Értéktőzsde hazai középvállatok tőzsdei megjelenését elősegítő Mentor Programjában és dolgozik azon, hogy a részvényeit a Program keretein belül 2022-ben regisztrálják a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán.
