A jegybank leáll a kamatemelésekkel és a jövő év közepétől vár érdemben csökkenő inflációt
A jegybank Monetáris Tanácsa három fontos döntést hozott szeptember 27-ei ülésén – jelentette be személyesen Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az egyik a jelentős, a vártnál nagyobb alapkamat-emelés, aminek eredménye az immár 13 százalékos alapkamat. A másik, hogy
ezzel vége az alapkamat-emelési ciklusnak.
Ugyanakkor nem zárult le, sőt erősödik a pénzügyi szigorítás és az infláció elleni küzdelem. De más eszközökkel.
Matolcsy ismertette a csütörtökön megjelenő Inflációs jelentés legfontosabb előrejelzését: az infláció növekedése csak a jövő év első felében áll meg, majd az infláció elkezd lassan csökkenni. Ez egyébként jelentősen eltér a jegybank eddigi előrejelzésétől, eddig az inflációs csúcsot az idei év végére várták.
A jegybankelnök szerint a 2020-as évtized egyre inkább emlékeztet az 1970-es évtizedre, amikor magas volt az infláció és lassú a gazdasági növekedés.
Magyarország helyzete sem jó, az államháztartási deficit fenntarthatatlanul magas, a folyó fizetési mérleg hiánya rendkívül nagy.
Az unióban a magyar jegybank elsőként vette föl a harcot az infláció ellen több mint egy évvel ezelőtt, és kezdett kamatemelésbe – mondta Matolcsy. Azért lehet most lezárni az emelési ciklust, mert elsőként indítottunk. Innen már nem lenne értelme ennél tovább menni felfelé az alapkamat szintjéről. Globálisan kedvező hírek érkeznek, mintha lefelé menne a magas inflációs szakasz.
Az MNB fenntartja, hogy vissza kell térni egy egyensúlyi növekedés pályájára. Amiről először kényszerűen a Covid miatt tértünk le. Utána már nem kényszerűen, eltérően Lengyelországtól, amely visszatért az egyensúlyi pályára – szúrt oda Matolcsy a magyar kormánynak. A jegybankelnök szerint fel kell gyorsítani az átmeneteket: energia, digitalizáció, oktatás. Ehhez tőke kell, a tőke bevonzásához pedig versenyképesség kell.
A jegybankelnök a sajtótájékoztató végére még pár percre visszatért a pulpitus mögé, hogy nyomatékosítsa mondanivalóját: a 2010-es évtizedet megnyertük. A tét, hogy megnyerjük a 2020-as évtizedet. Ehhez tudjuk a kulcsot. Egy intenzív felzárkózási pályára való átállás. Mindent fel kell gyorsítani a jó irányokba. El kell kerülni az eladósodást, a növekedést nem lehet hitelből, a jövő terhére megvalósítani.
Az eladósodásról szóló megjegyzések minden bizonnyal a kormánynak szóltak. Varga Mihály pénzügyminiszter pár nappal korábban, a Közgazdász-vándorgyűlésen jelentette be, hogy az éves hiány nem a GDP 4,9 százaléka lesz, ahogy tervezték, hanem 6,1 százalék. Igaz, Varga szerint a kormány tartja a hiánycélt, a növekedés csak abból fakad, hogy az uniós módszertan szerint növeli a hiányt az idei plusz gázbeszerzési konstrukció.
2023 közepétől lesz érdemi inflációcsökkenés
Matolcsytól Virág Barnabás jegybanki alelnök vette át a szót. Elmondása szerint (ezek már a friss Inflációs jelentés megállapításai) az infláció további emelkedése mögött a jegybanki politikán kívüli tényezők állnak, elsősorban a rezsiemelés hatása, illetve az egész Európát sújtó aszály miatti élelmiszerár-emelkedés.
A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5–14,5 százalék között alakulhat. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba. A hazai GDP 2022-ben 3,0–4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal bővülhet.
Az Inflációs jelentés előrejelzései szerint a kockázatok kiegyensúlyozottá váltak az infláció tekintetében. A növekedés tekintetében a kockázatok lefelé mutatnak. Magyarán az a legvalószínűbb, hogy az infláció a jegybanki előrejelzésnek megfelelően fog alakulni, míg a gazdasági növekedés esetében jó esély van rá, hogy lassabb lesz a most előre jelzettnél.
A kamatemelési ciklus lezárását a Monetáris Tanács szerint négy tényező teszi lehetővé:
Az új jelszó: likviditásszűkítés
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a jegybank ugyan leáll a kamatemelésekkel, de a monetáris szigorítás tovább folytatódik a másodkörös hatások elkerülése érdekében, az inflációs várakozások horgonyzása érdekében.
Innentől a likviditás szűkítése lesz fókuszban. Október 1-től számottevő szűkülés lesz. A cél az egyhetes betéti eszközben a bankok által hétről hétre parkoltatott mintegy 9 ezermilliárd forint fölös pénz legalább felét más eszközökben lekötni. A cél, hogy a részpiacokon a kamatkondíciók alkalmazkodjanak az alapkamat szintjéhez – eddig a rendszerben lévő túl sok fölös pénz miatt a jegybanki kamatemelések nem, vagy csak korlátozottan mentek át a tényleges piaci termékek kamataiba. Vagyis a jegybank arra számít, hogy az alapkamat-emelésekkel ugyan leáll, de a kamatkörnyezet ettől még emelkedni fog, ahogy az eddigi emelések jobban beépülnek a kamatokba.
Az egyik fontos likviditásszűkítő eszköz a kötelező banki tartalékráta felemelése. A bankoknak kötelező az eszközállományuk egy bizonyos százalékának megfelelő összeget a jegybanknál elhelyezni. A kötelező ráta októbertől 1 százalékról 5 százalékra emelkedik, de a bankok választhatnak 6, 7, 8, 9, 10 százalékos rátát is (a betétjük után kamatot kapnak, ez az alapkamattal egyezik meg, vagyis jelenleg 13 százalék). A banki vállalások első adatai szerint a várt 1800 milliárd forint helyett 2700 milliárd kerül lekötésre.
Virág végezetül hangsúlyozta, hogy tartósan fennmaradnak a szigorú monetáris kondíciók – vagyis nem lesz több kamatemelés, de egy ideig csökkentés sem, illetve a likviditás szűkítése is hosszabb távra szól. A jegybank kész további intézkedésekre a jövőben, ha szükségét látják.
