A határon túli magyarok meccsnézésére készülhetett, de az online szavazásukra is jó lehet a kormány új terve
Nemzetpolitikai krízist hárítana el, emellett többmilliós közösséget, és nem utolsó sorban egy félmilliós, politikailag is aktív réteget szólítana meg és vonna be “a demokratikus közéletbe” a kormány. Méghozzá tervei szerint egy új, kifejezetten a határon túli magyaroknak szánt információs portállal. Ez közpénzből működne, és bár nem tudni, szándék van-e rá, elvben arra is alkalmassá tehető, hogy a határon túli magyarok voksolását még könnyebbé tegyék, levélszavazás helyett akár online megoldással.
Bár státusztörvény néven van külön a határon túli magyarokról szóló jogszabály, nem ebbe, hanem meglepő módon a hungarikumokról szólóba illesztene be a kormány egy, a határon túli magyaroknak szánt újítást. Ez nem más, mint egy külön nekik szánt új honlap – elsőre talán meglepőnek tűnő “közszolgáltatásokkal”. A kormány honlapjára felkerült tervezetben nincs szó arról, milyen társadalmi igény hívta ezt életre, netán kutatás alátámasztja-e a szükségességét, mindenesetre
az ingyenesen elérhető portált “az állam a határon túli magyarok digitális tájékozódási igényeinek kielégítése és a demokratikus közéletben való részvételének elősegítése, továbbá a magyar kultúra megőrzése, védelme, a magyar nyelv ápolása érdekében” üzemeltetné.
Mindezt "digitális közszolgáltatásként" tervezik, és a kormány külön rendeletben állapítja majd meg a részletszabályokat. A portál tartalmáról pedig a javaslat indokolása csak annyit ír: “a konstrukció lehetővé teszi, hogy a határon túl élő magyarok egy információs portálon keresztül, egyszerűsített ingyenes regisztrációt követően személyre szabott információkat kapjanak Magyarországról, valamint elérhessék a magyar állami szervek és a közmédia szolgáltatásrendszerét, felületeit”.
Az újítás lényege alighanem a személyre szabhatóság lesz, hiszen a határon túli magyar közösség jelenleg is számos forrásból tájékozódhat, szerezhet információt, illetve érheti el az állami szervek és a közmédia szolgáltatásait, felületeit. A kormány honlapja, az mtva.hu és a hirado.hu, továbbá az ingyenes regisztráció után látható MTI-hírek elvileg most is elérhetők a határon túli magyaroknak, és ott van információs, pályázati gyűjtőoldalként az állami Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) honlapja is.
De mi szükség egy új, közpénzből működő portálra, amely csak összegyűjti az amúgy is elérhető dolgokat? Főleg úgy, hogy nem világos, mi újat, többet kínál a portál, hiszen a szolgáltatásokat majd kormányrendelet pontosítja, a portál üzemeltetője pedig csak ezek elérését biztosítja “megkülönböztetés nélkül, ingyenesen, átlátható és objektív feltételek alapján”, a regisztráció feltételeit pedig szintén ő vagy “a virtuális magánhálózatot (VPN) biztosító szolgáltató“ rögzíti majd.
A regisztrációra, a személyre szabott információkra és a virtuális magánhálózatra, a VPN-re való utalás már támpont arra: a kormányzat szándéka a személyesség, a célzott irány, és nem utolsó sorban az, hogy az interneten biztonságos, titkosított csatornát hozzon létre az állami portál szervere és a határon túli magyarok belépési eszköze (számítógép, tablet, mobil) között – amúgy ehhez eléggé hasonló a BGA Nemzetpolitikai Informatikai Rendszere is, amely regisztrációval jelenleg is működik.
Ami viszont első rénézésre is könnyítés a határon túliaknak, hogy az új portálon virtuálisan biztosan magyarnak számítanak majd, mivel – derül ki a törvényhez mellékelt hatásvizsgálati lapról – “a portál szervere – a felhasználó belépését követően – számára magyarországi IP-címet biztosít”. Ez azért fontos, mert így a Kárpátaljáról, a Felvidékről vagy Erdélyből, de akár az Ausztráliából bejelentkező határon túli magyart is magyarországi felhasználónak láttatja a rendszer.
Ennek azért van jelentősége, mert lehetnek olyan magyar weboldalak és szolgáltatások, amelyeknek már a felkereséséhez, illetve a használatához is magyarországi IP-cím szükséges. Ellenkező esetben a felhasználót a számítógépét azonosító egyedi IP-cím külföldi volta miatt elzárhatja, blokkolhatja a rendszer, így nem érhet el bizonyos szolgáltatásokat, honlapokat, híroldalak cikkeit, illetve, ami a legfontosabbnak tűnik ebben az esetben, sportközvetítéseket sem a földrajzi korlátozás miatt.
Tény, hogy ez a blokkolás kikerülhető a magyar IP-címmel – más kérdés, hogy ez a megoldás milyen jogi, szerzői jogi aggályokat vet fel.
Egy ilyen kormányzati terv az Eurosport jogait alapvetően nem érinti, de más jogtulajdonosok számára ez a megoldás aggályos lehet – mondta a hvg.hu-nak az Eurosport főszerkesztője. Szabó Gábor magyarázata szerint az Eurosport főleg az olimpiai közvetítések jogtulajdonosa, de például a 2024-es párizsi játékokra kifejezetten olyan szerződést kötöttek a közmédiával, amely a Magyarországon kívüli sugárzás jogdíját is tartalmazza, így a határon túli magyarok legálisan nézhetik majd az M4 Sporton az olimpiát. Az idén nyári atlétikai világbajnokság esetén pedig Szabó szerint közös jogtulajdonos az MTVA és az Eurosport, így ott sem okoz jogi problémát egy ilyen "kerülőmegoldás". Ám más jogtulajdonosok, más sportközvetítések esetében szerinte felmerülhetnek jogi aggályok.
A hvg.hu kereste kérdéseivel a kormányzati tervvel összefüggésben az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) szakmai szervezetet, amelynek a magyar közmédia is tagja, de nem kaptunk tőlük választ. A hvg.hu-nak nyilatkozó ügyvéd szerint mindenesetre a vázolt technikai megoldásról, a későbbi megvalósítás körülményei illetve részletszabályai ismerete nélkül nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy annak jogi háttere kifogásolható szabályozást jelentene.
Magyar György szerint ugyanis a közvetített sportesemény jellegétől, a sportágtól és annak sportszövetségétől, mint a közvetítési jogokat értékesítő jogtulajdonostól és a vele kötött konkrét szerződés tartalmától függ, hogy a külföldre történő közvetítés és a „geoblocking” kikerülése szerződésszegésnek minősül-e. Megjegyezte: korábban, az UEFA-val kötött szerződésekre hivatkozva az M4 Sport csatornaigazgatója beszélt arról, hogy technikailag és jogilag is sikerült olyan megoldást találni, ami nem sértett szerződést.
Magyar György egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy a „geoblocking” jelensége az Európai Unió jogalkotása számára is kihívást és megoldandó problémát jelent, hiszen a szolgáltatások szabad áramlásának egyik korlátját jelenti, tehát az uniós törekvések és trendek is annak irányába mutatnak, hogy ezen akadály a jövőben felszámolásra kerüljön. Az EU-n belül a területi alapú tartalomkorlátozás tilalma fontos eleme a digitális egységes piaci stratégiának. Erre tekintettel is fontosnak tartotta Magyar aláhúzni:
a jogtulajdonos személyétől és honosságától, valamint a vele kötött konkrét szerződés tartalmától függhet a tervezett jogi szabályozás megfelelőssége.
Akárhogy is, egy ilyen kormányzati “okossággal” talán végre enyhíthető lesz egy évek óta visszatérő, makacs probléma, ami a jelek szerint mostanra nemzetpolitikai krízissé dagadt, és még a politika legmagasabb szintjein sem tudták megoldani. Ez a gond nem más, minthogy Erdélyben a külföldi jogtulajdonosok miatti szerzői jogi korlátozás okán nem láthatóak a közmédia M4 Sport csatornáján a magyar vonatkozású sportesemények. Ez most megváltozik, még ha a siker csak félsiker is lesz:
a kábelszolgáltatókat mindez nem érinti, így az amúgy Erdélyben is fogható M4 Sportcsatornán, a tévén továbbra is a “szerzői jogi korlátozás miatt jelenlegi műsorunk kizárólag Magyarország területén látható” felirat fogadja majd a nézőket, viszont a leendő információs portálon, interneten keresztül elérhető közmédiás felületen online várhatóan követhetők lesznek a sportesemények.
Már ez is előrelépés, tekintve, hogy a közvetítések földrajzi korlátozása, vagyis a meccsek “láthatatlansága” régóta fontos politikai téma, de a megoldásba eddig mindenkinek beletört a bicskája. Pedig sok konkrét ígéret hangzott el az elmúlt években politikusok és az MTVA vezetői részéről is a helyzet rendezésére. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például már 2015 végén a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén megígérte, hogy lépnek a sugárzási jogok ügyében.
Aztán 2016 júliusában Vaszily Miklós MTVA-vezér Tusványoson ígérte meg, hogy a közmédia a lejáró szerződéseit igyekszik úgy megújítani, hogy a sportközvetítések “minden szomszédos országba eljuthassanak”. A helyzet azonban nem változott, így ugyanő egy évvel később, az Erdélyi Magyar Néppárt nyílt levelére válaszul ismét megígérte, hogy “kiemelt feladatának tartja elérni, hogy a határon túli magyarság is egy emberként szurkolhasson minden magyar sportsikernek.”
A 2017-es tusványosi szabadegyetemen Semjén Zsolt a magyar nyelvű sportközvetítések határon túli biztosítását illetően már “részsikereket” említett, és jelezte, hogy a siker érdelében az “Európai Unió bürokráciájával” harcol. A jelek szerint ahogy az éjjel, úgy ez a harc is “soha nem érhet véget”, legalábbis két évvel később még nem koronázta siker Semjén harcát, amiért a 2019-es tusványosi rendezvényen – nézői kérdésre válaszolva – Orbán Viktor keményen meg is rótta helyettesét:
Az M4 miért van kódolva? Azért, mert Semjén Zsolt nem oldja meg! (…) Rátestáltuk, de nem oldotta meg. Ha nem megy Zsolt, szólj és segítünk!”
Hiába a nyilvános dorgálás, a helyzet azóta sem javult érdemben. Tavaly az erdélyi nézők továbbra sem láthatták az M4 Sport élő közvetítései közül az úszó Európa-bajnokságot, a multisport Európa-bajnokságot, a magyar kosárlabdacsapat válogatott mérkőzéseit és sok más meccset sem, miközben a közmédia továbbra is azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy folyamatosan arra törekszik, “a külhoni magyarok minél több nemzetközi sporteseményt követhessenek az M4 Sporton.”
Ezt a törekvést tartalmazza a Közszolgálati Érték-testület 2021 májusi, az M4 Sport és M4 Sport+ csatornák közszolgálati értékvizsgálata című dokumentum is. Eszerint "a közmédia vezetése az elmúlt években törekedett arra, hogy a határon túli magyarok is egyre nagyobb arányban élvezhessék a közvetítéseket (...) ahol a nemzetközi szerződések lehetővé teszik, ott a környező országokra is megszerezte a csatorna a közvetítési jogokat". Így "nemzettársaink Erdélyben vagy Felvidéken is láthatták, ahogyan Szoboszlai Dominik győztes gólt szerez az Izland elleni Eb-selejtezőn". Ez, a pillanat 2020-ból itt látható:
Ugyanez a 2021-es közszolgálati értékvizsgálat azonban arra is rámutatott, hogy "a Közszolgálati Médiaszolgáltató tájékoztatása szerint egyes területi alapú korlátozások miatt nem juthat el akadálytalanul az országhatáron kívül rekedt nemzettársainkhoz minden tartalom". Viszont a szöveg szerint "bár a csatornák elsődlegesen a magyar televíziós piacon fejtenek ki hatást, de az internetes terjesztésnek, valamint a területi alapú korlátozás alól kivett tartalmaknak köszönhetően a határon túli nézők is élvezhetik széles kínálatukat." Ezek közül az internetes terjesztésnek adhat tehát lökést a kormány új projektje.
A zavartalan online meccsnézésen túl azonban a tervezett törvénymódosításának más fontos célja is lehet. A leendő határon túli információs portál ugyanis az egyedi azonosítás utáni belépés és a titkosított, VPN-kapcsolat miatt technikailag akár arra is alkalmassá tehető, hogy a szavazati joggal bíró határon túli magyar állampolgárok kényelmesen, online leadhassák voksukat. Ehhez még más jogszabályt, például a választási eljárásról szóló törvényt is módosítani kellene, de a lehetőség adott.
A hvg.hu a tervezett portál koncepcióját érintő részletek és a költségek mellett arról is kérdezte a tervezetet jegyző, Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy tervezik-e a szavazati joggal rendelkező határon túli magyar állampolgárok számára az elektronikus, online választási részvétel biztosítását? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha igen, akkor már a 2024-es EP-választásnál opció lenne-e ez, vagy csak majd a 2026-os országgyűlési választásnál?
Cikkünk megjelenéséig – másfél hét telt el – nem kaptunk választ a tárcától, ám nagyon is elképzelhető a portál ilyen irányú fejlesztése. Egyrészt a mostani, levélszavazásos megoldást tavaly áprilisban botrány övezte, másrészt az online szavazással az 1,2 millió határon túli magyar állampolgár a jelenleginél nagyobb arányban “mozgósítható” voksolásra. Ez fontos politikai érv, hiszen a levélben voksolók 94-96 százalékban Fidesz-szavazók, a levélszavazatok elsöprő többsége pedig a határon túlról érkezik.
