A gyenge forint 72 milliárddal dobta meg a Richter árbevételét
Több mint 579 milliárd forintos árbevételt ért el az év első kilenc hónapjában a Richter – derül ki a vállalatcsoport beszámolójából. A növekedés 2021 azonos időszakéhoz képest hatalmas, 27,4 százalékos, számszerűen 124,5 milliárd forint. A devizaárfolyamok változása (vagyis: a forint gyengülése) mintegy 72 milliárd forinttal dobta meg a konszolidált árbevételt.
A gyártásból származó árbevétel több, mint 30 százalékkal nőtt. Minden régióban növekedés volt – összességében a FÁK-országokban is, azzal együtt is, hogy Ukrajnában visszaesés volt. Utóbbi nem meglepő, másfél hónapig nem tudtak kiszállítani a háború miatt – magyarázta a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója. Az ukrajnai piac jövője kérdéses: egy új ukrán törvény lehetővé teszi forgalmazási engedélyek visszavonását mindazon termékek esetében, amelyeknek gyártókapacitása van Oroszországban és ott adózik, továbbá elegendő helyettesítő termék van jelen a piacon. Az illetékes ukrán hatóság 35 Richter-készítmény törzskönyvi engedélyének felfüggesztését kezdeményezte, de a döntés még nem jogerős. Egyelőre csak Richter-termékek engedélyét vonták vissza, de más gyógyszergyártók esetében is folyamatban vannak eljárások – mondta Orbán Gábor.
Az árbevétel összeségében 27 százalékkal nőtt. Ez jelentős részben az árfolyamhatásnak (vagyis: a forint jelentős gyengülésének) köszönhető. A Richter költségei nagyrészt forintban, kisebb részt euróban jelentkeznek, míg a bevételek főként dollárban és rubelben. A forint gyengülése így a bevételeket dagasztja, míg a költségeket nem – magyarázta Orbán Gábor.
Az árfolyamhatás nélkül az árbevétel növekedése 5-10 százalékra tehető, ami megfelel a várakozásoknak. Orbán Gábor hangsúlyozta, hogy ha a forintárfolyam erősödne, annak fordított hatása lesz a vállalat számaira, ezt a jövőben fontos lesz szem előtt tartani.
A marketingköltségek jelentősen emelkedtek, részben emögött is az árfolyamhatás áll. A marketingtevékenységek nagy része a külföldi leányvállalatoknál valósult meg, vagyis devizában jelentkezett, tehát forintban számolva magasabb költséggel. Szintén emelkedtek a kutatás-fejlesztési (K+F) költségek. Ugyan a tevékenységek nagyrészt Magyarországon zajlanak, a hazai szakemberek pedig forintban kapják a fizetésüket, a szükséges szolgáltatásokat, anyagokat, berendezéseket külföldről kell beszerezni – a gyenge forint miatt forintban számolva magasabb költséggel.
A rendkívül sikeres első kilenc hónaphoz minden összejött: az árfolyamhatás mellett az árak emelkedése, az értékesítési volumenek növekedése, a termékmix alakulása. Az inflációs hatások pedig még nem igazán gyűrűztek be a vállalat működésébe, mivel a gyógyszeripar hosszú ciklusokban működik. Az energia és az alapanyagok drágulása még nem érintette jelentősen a vállalatot. Egyedül a szállítmányozási költségek jelentős emelkedése (illetve a szállítmányozásban tapasztalható fennakadások) volt közvetlenül érzékelhető.
