A görögök nagyon szeretnék visszakapni a műkincseiket a britektől, kompromisszumot ajánlanak
Görögország akár még olyan műkincseket is kölcsönadna a British Museumnak, amelyek még sosem jártak az ország határain kívül, csak hogy a brit múzeum ne mondhassa, hogy a visszaadott műkincsek helyén űr tátong, és ezzel rengeteg látogatót veszítenek – adta hírül a Guardian.
Mindez a művészettörténet legrégebb óta húzódó vitájának legújabb fejlménye. A vitát ebben a cikkünkben foglaltuk össze részletesen; a lényege, hogy az athéni Parthenónról egyszerűen fűrésszel levágott díszeket Lord Elgintől, az Oszmán Birodalomban a brit koronát képviselő diplomatától vásárolta meg a múzeum, és bár eleinte azt állították, Elgin szabályszerűen szerezte meg a műkincseket, azonban később kiderült, az erre vonatkozó engedélyekkel koránt sem volt minden rendben.
Görögország most azt ajánlja, vándorkiállításokat rendeznének az ország legértékesebb műkincseiből, hogy ezzel töltsék ki azokat a helyeket, amelyek a visszaszolgáltat műkincsek után maradna Nagy-Britanniában – mondta Lina Mendoni görög kulturális miniszter, hozzátéve, „világos az álláspontjuk” arról, hogy a műkincseket „újra kell egyesíteni” Athénban.
A vita ugyanakkor nemcsak az Elgin-márványokról szól, hanem olyan felbecsülhetetlen értékű műkincsekről is, mint például az Agamemnón Maszkjaként ismert arany halotti maszk.
A kétszáz éve húzódó vita George Osborne, a British Museum új igazgatójának kinevezésével vett fordulatot, ugyanis ő az első a poszton, aki azt nyilatkozta, hajlandóak lennének kompromisszumra jutni és „partneri kapcsolatot” kiépíteni a görögökkel.
A British Museumra egyébként is mostanában üt vissza a gyarmati múlt: egyiptomiak is írtak már petíciót a Rosette-i kő visszaadásáért, de Kínában is indult TikTok-videósorozat egy kínai műkincs visszaadása érdekében.
