A gigaakciók legfeljebb a további drágulást tudták megállítani – ez a hvg.hu márciusi bevásárlókosara
Először csak pár termék árát nyomták le az áruházláncok, aztán látszólag mindent – az elmúlt hetek kommunikációjából úgy tűnhet, minden a magyar élelmiszer-kereskedelem húsvét előtt egy véget nem érő reklámhadjárat lenne. Olyannyira, hogy az akciózás már a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában is szóba került.
Mi – Orbán Viktorral ellentétben – még a boltokba is benéztünk, és a bejáratnál már az az érzésünk lehet: a láncok belehúztak a szórólapnyomtatásba, és áthúzott magasabb áras címkékből is tömérdek akad.
Az olcsósítás elért a hvg.hu hónapról hónapra végignézett termékei közül is párat: ha minimálisan is, de olcsóbban juthatunk hozzá most száraztésztához, kenyérhez és rizshez, illetve a vajnál a múlt hónapban elindított áresés, ha nem is akkora elánnal, de folytatódik tovább.
A kérdés ebben a hónapban tehát leginkább az volt, hogy a boltok akciózása mire elegendő? Számításunk szerint leginkább arra, hogy kompenzálja a nem akciózott termékek drágulását.
Kiemelkedő drágulást most leginkább a zöldségeknél és gyümölcsöknél tapasztaltunk – a legnagyobb ugrás a vöröshagymánál látszik. Itt a drágulást már tél végén borítékolták a szakértők: előbb a hazai – az aszály miatt is megcsappant készlet – fogyott ki, aztán azt dráguló importból kellett pótolni.
Februárban 700-800 forintos árat prognosztizáltak tavaszra – itt ugyan még nem tartunk, de több helyen kúszott 600 forint fölé a legolcsóbb hagyma kilónkénti ára. És nem lehet kizárni a további drágulást, hiszen az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint meredeken ível felfelé továbbra is a termék ára a nagybani piacon; az elmúlt héten pont háromszor annyiba (kilónként 490 forintba) került, mint egy évvel korábban.
Nem csak vöröshagymából szorul azonban ebben a szezonban importra az ország. Az AKI most kiadott, a 2022-es agrár-külkereskedelemről szóló elemzéséből kiderül: amíg a zöldségféléknél az export értéke 5 százalékkal nőtt, az importé csaknem 14 százalékkal, az előző évben is jelentős passzívum így már 67,2 millió euróra nőtt. Az export a nagy csoportok közül mindössze a gyökérzöldségeknél, a hüvelyeseknél, a fagyasztott zöldségeknél nőtt, a friss zöldségfélék többségéből azonban – burgonya, paradicsom, hagymafélék, káposztafélék, salátafélék, uborka – mind a volument, mind az értéket tekintve nettó importőr volt Magyarország 2022-ben – írják.
Hasonló tendenciát vázolnak fel az elemzésben a gyümölcsöknél is, ahol a passzívum nyilván ered abból is, hogy sok népszerű gyümölcs (például a banán vagy a narancs) nem terem meg Magyarországon. Ennél is érdekesebb azonban, hogy az alma esetében az exportot jelentősen meghaladta tavaly az import: míg a kivitel másfélszeresére, 21,2 ezer tonnára nőtt, a behozatalnál közel háromszoros volt a növekedés, és szokatlanul magas, csaknem 80 ezer tonna lett az import.
Ami pedig import, az magasabb forintárat is jelent – mondhatjuk, hozzátéve persze azt is, hiába nettó exportőr Magyarország sárgarépából, annak is úgy nő az ára, mint gombák egy őszi eső után. A drágulást mindenesetre a burgonya esetében egyelőre elfedi az árstop, amely a mostani állás szerint április 30-ig tart – a legfrissebb hírek szerint a kormány valamikor húsvét után dönt majd arról, hogy elegendőnek ítéli-e az infláció lassulását ahhoz, hogy elengedje végre az élelmiszerlánc egészét megbolondító, az árszint emelkedését annál kevésbé visszafogni képes intézkedést.
De nézzük, adataink alapján mennyire vetíthető előre az élelmiszer-infláció lassulása. A teljes kosár értéke első felmérésünk, vagyis 2022 áprilisa óta 21,4 százalékkal nőtt – ez nyilván azzal magyarázható, hogy már a kezdetektől hét, ősztől újabb két termék esik az árstop alá. Ha azonban ezeket a termékeket kivesszük a virtuális kosárból, már 41,8 százalékos 11 hónap alatt a drágulás.
Az persze jó hír, hogy havi alapon átlagosan nem változott a kosár értéke – az előző havi 8315 forinthoz képest mindössze egy forintos az átlagos drágulás, de az árstopos termékek nélkül is 3828 forintról 3830-ra emelkedett az érték –, ennek ugyanakkor nem csak az akciózás áll a hátterében, hanem az is, hogy az egyes láncok között csökkent az árkülönbség – vagyis csökkent a legolcsóbb diszkontok árelőnye, és ennél is jobban felzárkózott az eddig legdrágábbnak számító Prima.
Az előző hónaphoz képest mindenesetre őrzi árelőnyét az Auchan, a hipermarketlánc mögött a Lidl a második és az Aldi a harmadik legolcsóbb. Az árstopos termékek nélkül viszont most először a Prima lett a legolcsóbb, ami a már említett célzott akcióknak és az alacsonyabb zöldségáraknak tudható be. Ezen a listán a második lett az Auchan és a harmadik a Lidl.
