A gáz 124, a tojás 102, a kenyér 81 százalékkal drágult, a benzin olcsóbb volt, mint tavaly – 140 termék árán mutatjuk, hogyan szállt el a novemberi infláció
Egészen elképesztő szinteken jár az inflációnk, novemberben már 22,5 százalékos volt a most kiadott adatok szerint, ez valószínűleg az EU legmagasabbja lesz, amint minden ország statisztikusai közzéteszik a saját számaikat.
Kezdjük a legbrutálisabb drágulásokkal!
A lista élén a tankönyv áll, de ez igazából nem számít, ugyanis miután szinte minden általános- és középiskolai tankönyvet ingyenessé tett a kormány, a maradék nagyon kevésnek a 138 százalékos drágulását alig érzi meg valaki, ez mindössze 0,003 százalékos súllyal számít az infláció kiszámolásakor.
Annál nagyobb bajt mutat a lista minden más eleme: a vezetékes gáz és a tojás ára több, mint kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor volt.
Mindez úgy történt meg, hogy épp egy hónapja, amint kiadták az előző inflációs számot, a kormány gyorsan reagált, pár órával az adat publikálása után árstopot hirdetett meg a tojásra (és a krumplira).
Összesen 22 olyan termék van, amelynek az ára legalább a másfélszeresére nőtt egy év alatt, és 39 olyan, ahol minimum egyharmados drágulás volt. Ebből a 39-ből 33 élelmiszer, 5 valamilyen háztartási energiahordozó, a maradék egy a tankönyv.
Az ételek elképesztő drágulása azt eredményezi, hogy még csak nem is lehet elbújni az infláció elől,
hiszen amíg mondjuk egy számítógép vagy egy bútor megvásárlását el tudjuk halasztani, ha nagyon muszáj, az evésre nem tudunk nem költeni. Ráadásul mivel több tucat élelmiszer ára száll el, még csak azt sem lehet mondani, hogy az egyéni ízlésen múlik, kinek a kedvenc ételei drágulnak nagyon.
Ami pedig a háztartási energiát illeti: jól látszik nem csak az, hogy a rezsiemelés megtette a hatását, hanem az is, hogy emiatt a helyettesítő termékek is drágulnak. A brikett és koksz ára majdnem megduplázódott, a tűzifáé 60, a széné 57,9 százalékkal nőtt, vagyis azért is egyre több pénzt elkérnek, hogy a gázáremelés elől más módon menekülhessen az ember.
Táblázatban is megmutatjuk a legjobban dráguló termékeket:
Menjünk tovább azokra a tételekre, amelyeknek a drágulása egyharmadosnál azért kisebb, de még így is átlag fölötti. Itt már megjelenik az ételek mellett egyre több tartós termék és a legnagyobbat dráguló pár szolgáltatás is. Látványos ezen belül az, hogy a lakásjavítás és az autók árai mennyire elszálltak.
Ezután jönnek azoknak a termékeknek a tucatjai, amelyek már lefelé húzták az átlagot, pedig kétszámjegyű volt a drágulásuk. A tartós termékek mellett kimondottan sok szolgáltatás található a listának ezen a részén, ami azért jelent jókora problémát, mert a szolgáltató szektor általában sokkal kisebb áremelésekkel dolgozik, tehát ott gyakorlatilag az ezredforduló óta hozzászokhattunk az 1–3 százalékos éves dráguláshoz, és ehhez képest nagyon durva, ami most történik.
És végül jöjjenek azok az áruk, amelyeknek csak egyszámjegyű a drágulása. Itt sok ruhát találunk – átlagban a ruhák drágulása 8 százalékos volt –, de az árstopos élelmiszerek közül a liszt és az étolaj is ide került.
Öt olyan tétel van, amelynek az ára pont ugyanannyi, mint egy éve, ebből négy, a távfűtés, a szemétszállítás, a vízdíj és a csatornadíj árát központilag határozzák meg, az ötödik a szervezett munkahelyi, iskolai utazás.
Végül a 140 közül az a négy áru, amelynek az ára csökkent: a helyi tömegközlekedés átlagosan 0,2 százalékkal lett olcsóbb, mint egy éve (Budapesten és mind a 19 megyében nézik az árakat a KSH adatösszeírói, vagyis ha valaki erre felszisszen, hogy az ő városában épp drágult a tömegközlekedés, akkor aligha vigasztalja a tudat, hogy máshol bezzeg olcsóbb lett), ugyanennyivel csökkent a telefon- és az internetdíj, a legnagyobb mértékben pedig a tévéelőfizetés ára lett kisebb. A járműüzemanyagoknál itt, a novemberi adatokban még csökkenést mért a KSH, de az autósok ezen a ponton el is búcsúzhatnak ettől a gondolattól, a decemberi szám már nem egészen ilyen lesz.
