A gáz 121, a tojás 87, a kenyér 81 százalékkal drágult – részletesen mutatjuk 140 termék adatain, hogyan szállt el az infláció
21,1 százalékosra nőtt az infláció októberben – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Egy ilyen adatot a KSH 140 termékcsoport árváltozásából hoz ki, megnéztük részletesen, hogy jött ki a mostani szám.
A 140 csoport közül, amelybe a KSH besorolja a különböző árukat és szolgáltatásokat, 40-nek az ára emelkedett minimum 30 százalékkal az elmúlt egy évben, közülük 39 vagy étel, vagy a rezsi része.
A maradék egy az, aminek az ára a legdurvábban elszállt: a tankönyv. De ez nagy drámát nem jelent, miután a legtöbb közép- és általános iskolai tankönyv már ingyenes, a maradék nagyon kevésnek az árváltozása hiába nagy, alig befolyásolja az inflációt.
Annál nagyobb baj az összes többi ár emelkedése. Hosszan lehet görgetni a listát, szinte minden fontos élelmiszer itt van a legdurvábban drágulók között, a már árstop alá tartozókat leszámítva. Ami pedig a háztartási energiát illeti, jól látszik, hogy nem csak a rezsiemelésben érintett energiahordozók drágultak (a vezetékes gáz ára például 121 százalékkal nőtt), hanem a helyettesítők is: a brikett 79,1, a tűzifa 57,7, a palackos gáz 51,1, a szén 48,8 százalékkal drágább, mint egy éve ilyenkor.
Elég hosszú azoknak a termékeknek a listája is, amelyek 20-30 százalék között drágultak. Itt az élelmiszerek mellett az áram a fontos tétel, és már megjelennek a háztartási termékek, a lakásfelújításhoz kellő eszközök is. De 20 százalék fölötti az új autók drágulása is.
Persze ha valami csak 20 százalékkal drágul, az most már lefelé húzza az átlagot. Hát még a lista következő része: azok a termékek, amelyeknek kétszámjegyű volt a százalékban mért drágulása, de már bőven az átlag alatti. Gondoltuk volna, hogy egyszer még olcsóságnak számít majd az, hogy a liszt csak 16, a mosógép pedig mindössze 13,7 százalékkal drágább, mint egy éve?
És ez után következnek azok a termékek, amelyeknek a mostani helyzethez képest egészen csekély, egyszámjegyű a drágulása. Persze ez sem nagy olcsóságot jelent, a legtöbb szolgáltatás például a listának ezen a részén szerepel – miközben évtizedeken át hozzászokhattunk, hogy 1-2 százaléknál alig nagyobb a szolgáltatások inflációja.
Kilenc olyan tétel van a 140-ből, amelynek az ára vagy nem változott, vagy még csökkent is. Ebből a munkahelyre, iskolába történő szervezett utazás mellett a távhő, a szemétszállítás, a víz- és a csatornadíj az, ami nullás, utóbbi négy árát központilag határozzák meg. A telefon- és internetdíj, valamint a tévéelőfizetés olcsóbbá válása viszont már piaci döntés volt. Olcsóbb lett a helyi tömegközlekedés, és mivel tavaly október elején még voltak 500 forint feletti benzinárak is, a járműüzemanyagok is olcsóbbak most, mint egy éve.
