A főváros nem adná át a vízműveket az államnak
A főváros szerint az állam nem lenne jobb gazdája a közel 400 milliárd forint értékű vízközműhálózatnak, ezért nem adnák azt át ingyen - mondta egy háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes.
Miután a fővárosnak az állammal szemben kötelessége költeni a hálózatra, így az jobb állapotban van, mint a többi országszerte. A nyári szünet utáni ülésen mindenesetre szavaznak a kérdésről.
Azt nem látják tisztán, hogy hogyan tudják úgy tartani a költségvetést, hogy a törvényeket is betartsák és működőképes is maradjon a város. Egyelőre kizárólag a megnövekedett költségeiket érzékelik: négy helyett hétmilliárdot kell majd kamatként kifizetniük.
Hatalmas kiadási tétel a közvilágítás is Budapesten, amire ötmilliárd forinttal kell többet költeniük az eredetileg kalkuláltnál. Év elején még az egyetemes szolgáltatási körben voltak, amiből az állam kirakta az önkormányzatokat, akik már a piaci árat fizetik a villamosenergiáért.
Kiss elmondta, a szerdai közgyűlésre bevisznek egy előterjesztést arról, hogy
két órával lerövidítsék a budapesti közintézmények díszkivilágítását.
Így éjfél helyett este tízkor kapcsolnák le a díszkivilágítást, hogy spóroljanak a rezsiköltségeken. Ígérete szerint viszont a közvilágításon közlekedésbiztonsági és bűnmegelőzési célokból nem fognak spórolni.
Kiss elmondta, totálisan átláthatatlan a BKV helyzete is, hiszen a cég likviditási problémákkal küzd (a gondot a 24 milliárd forintos cashflow-probléma jelenti), a kormány pedig Kiss elmondása szerint nem siet közös megoldást találni a problémára.
"Nem tudom megmondani, hogy végig fogjuk-e tudni csinálni az évet" – sommázta a főváros helyzetét Kiss Ambrus, aki szerint három dologtól függ mindez:
Utóbbival törvény sértene, mert egy önkormányzatnak a gazdasági év végén nem lehet folyószámlahitele. Kiss szerint itt is három forgatókönyv van: az egyik, hogy tartani tudják és nem sértenek törvényt, a másik, hogy nem tudják tartani, de a főváros fizetőképes marad, a harmadik pedig a totális technikai csőd.
Kiss elmondása szerint benyújtanak egy olyan előterjesztést is, amivel megtiltanák a budapesti természetvédelmi területen, illetve a magántulajdonban lévő erdők tarvágását is. Kiss szerint erre van jogalapja a fővárosnak, a döntést - már ha megszavazzák - készek megvédeni akár a Kúrián is.
A hvg.hu kérdésére elmondta, Lázár János kezdményezett egy személyes találkozót Karácsony Gergellyel, de a főváros egyelőre csak a sajtóból értesült a felülvizsgált beruházások listájáról, amelyen több fővárosi egészségügyi beruházás is szerepel.
Kiss beszélt arról is, jelenleg 43 ezer ukrán menekült van Budapesten, azonban a főváros vezetése róluk alig tud valamit. Budapest menekültszállásain mindössze háromszázan vannak, de a többiekért is aggódnak, mert elfogyhat a pénzük, a rezsiköltség növekedése miatt a befogadó családok költségei is nőhetnek, illetve a háború elhúzódása miatt újabb menekültek érkezhetnek. A Magyarországon lévő menekült gyerekek iskoláztatása szerinte megoldott (Hadházy Ákos képviselő vetette fel korábban, hogy már nem tanulhatnak online a gyerekek, ami gondot fog okozni), Kijev kérésére pedig szeptembertől érkeznek ukrán gyerekek táborozni is.
