Budapest
2024 november 17., vasárnap
image

A Földet tapogatta le a NASA egyik műszere, órási metánkibocsátókra bukkant

Az Earth Surface Mineral Dust Investigation (EMIT) nevű misszió keretében használt képalkotó spektrométer működésének kezdete óta 50 „szuper metánkibocsátó objektumot” – főleg nagykiterjedésű olaj- vagy gázipari létesítményeket, illetve szeméttelepeket – azonosított Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és az Egyesült Államok délnyugati részén. Ezek egy része már ismert volt, de vannak köztük újonnan felfedezettek is – közölte kedden a NASA.

Az EMIT-féle spektrométert elsősorban arra tervezték, hogy megállapítsa a Föld sivatagos és más száraz vidékeiről a légkörbe kerülő por ásványi összetételét az érintett régiókban a földfelszíni talajról visszaverődő fény hullámhosszai alapján. Az így nyert adatok segítenek megállapítani, hogy a Föld különböző térségeiben a légkörben lebegő por elnyeli, vagy inkább visszaveri a nap sugarait, erősítve, vagy hűtve a bolygó légkörét.

Kiderült – írja a NASA –, hogy a metángáz olyan egyedülálló módon nyeli el az infravörös fényt, hogy azt a spektrométer könnyen azonosítani tudja. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a Földet 90 percenként megkerülő EMIT több tízkilométeres sávokban „tapogatja le” a Föld felszínét, miközben képes akár egy focipályányi metánkibocsátó terület észlelésére.

Az EMIT soha nem látott nagyságú metánfelhőket észlelt – közölte Andrew Thorpe, a NASA bolygókutató központjának (JPL) metánkutatási vezetője. Az újonnan azonosított nagy metánforrások között szerepel egy türkmenisztáni gáz- és olajmező, amelynek 12 hatalmas metánfelhője között 30 kilométeresnél nagyobbak is akadnak.

Tudósok szerint a türkmén metánforrások óránként 50 400 kilogramm metánt bocsátanak ki, ugyanannyit, mint amennyit 2015-ben mértek a Los Angeleshez közeli Aliso Canyon gázmezőn, ahol az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb véletlenszerű metángázkitörését észlelték.

A metán csak egy töredékét alkotja az emberi eredetű üvegházhatású gázoknak, de 80-szor több hő elnyelésére képes, mint a szén-dioxid, és mivel egy évtized alatt lebomlik – míg a szén-dioxid csak évszázadok alatt –, a metánkibocsátás csökkentésével gyors eredményt lehet elérni a globális felmelegedés visszafogásában.

Két másik, korábban nem ismert nagy metánkibocsátó forrásként azonosított az EMIT egy új-mexikói olajmezőt és egy iráni hulladékfeldolgozót. A NASA szerint a műszer, amely egyike az űrben keringő 25 földtudományi berendezésnek, akár további több száz metánforrást azonosíthat egyéves küldetésének végéig.