A felhők között folytatódik a verseny
„Fontos, hogy amikor a hazai felhőszolgáltatási piacról beszélünk, akkor valójában legalább 3 különálló piacról beszélünk. Ezek egyike, amely számos céget érint, a digitális transzformációhoz kapcsolódó szolgáltatások piaca. Ezzel ugyanis szoros összefüggésben van a felhőszolgáltatások bevezetése a cégekhez, illetve az adatvagyon migrációja a felhőbe. Ez a terület jellemzően a nagy technológiai tanácsadó cégek terepe, akik a döntéshozók szemét igyekeznek felnyitni, esetleg a műszaki vezetőknek segítenek” – mondja a szakértő. Az Invitech a piacon belül a privát felhőszolgáltatók közé tartozik: a cég saját infrastruktúrával rendelkezik, amit Infrastucture as a Service (IaaS) szolgáltatásként értékesít. A harmadik nagyobb terület vagy piac a „klasszikus” telekommunikációs piac: hagyományos, de egyre csökkenő hang, GSM hang, digitális hang szolgáltatásokat és hálózati szolgáltatásokat értékesítenek.
Fodor Balázs rámutatott, hogy az említett három területen kívül az IT-biztonsági cégek, szolgáltatók is érintettek a felhőtechnológiákkal kapcsolatban. A fentiek pedig, bár a nagyvállalati szintről indulnak, idővel „lecsorognak” a kisebb cégek, kis- és középvállalkozások világába.
Magyar cégek és a felhő
„Sajnos Magyarországon még komoly a kkv-k lemaradása” – figyelmeztetett Fodor Balázs. „Jellemző ügyfélút, amikor egy hazai vállalkozás megpróbálja leporolni a 15 éves szerverét, de rájön, hogy az elavult technológiát már nem igazán lehet hatékonyan használni, arról nem is beszélve, hogy minimum nem szerencsés, ha egy cég teljes adatvagyona egy ilyen öreg hardveren fut. Ilyenkor hívnak egy tanácsadót egy nagy cégtől, ami sokba fog kerülni, de a problémájukat feltehetően nem oldja meg, mert minden valószínűség szerint egy publikus felhőszolgáltató mellett érvel majd. A nagyobb publikus felhőszolgáltatók önkiszolgáló rendszerében kétségtelenül nagyon látványosan, kényelmesen és gyorsan össze lehet kattintani egy szolgáltatást, ami impulzusdöntésekbe kergeti a hasonló felhasználókat. Idővel azonban rájönnek, hogy a sebtében összeállított megoldás nem fedi le jól az igényeiket. Ilyenkor keresnek fel minket.”
Az Invitech szakértője szerint jellemző, hogy a döntéshozók a cég felhőtechnológiával kapcsolatos kompetenciáját hajlamosak túl-, míg az árakat alábecsülni, mivel egy nagyon komplex, heterogén területről van szó. Ráadásul, akkor még nem beszéltünk olyan kérdésekről, mint az úgynevezett vendor lock-in. A kifejezést leginkább úgy lehet megmagyarázni, mint amikor egy újonnan megvásárolt mobiltelefont csak az adott szolgáltató SIM-kártyájával lehet használni. Ennek viszont könnyen az lehet a vége, hogy a gyanútlan felhasználó a kezdeti – kedvezőnek tűnő – befektetés után „bezáródik” az adott globális szolgáltató ökoszisztémájába.
Offenzívában a publikus felhő
Érdekes helyzetben vagyunk: míg ugyanis Ázsiában fejlesztik a hardvereket, az USA pedig a szoftverfejlesztésben jár élen, itt Európában egyelőre az látszik, hogy a privát felhők piaca kezd zsugorodni.
„A hasonló cégek által uralt piacon már nem nagyon maradt monetizációs potenciál, a legtöbb cég jellemzően a nagyok viszonteladójává vált, míg az adatközpontokból tartalomszállító hálózatok (Content Delivery Network – CDN) lettek, a szolgáltatótól pedig legfeljebb a hardveres hátteret veszik igénybe” – mutatott rá Fodor Balázs. „Érdekes módon, Kelet-Európa – ahol minimum 5-6 évvel vagyunk lemaradva a nemzetközi trendektől – a lassú reakció miatt most szerencsés helyzetbe került, mivel errefelé még nem zajlott le az az átalakulás, ami Nyugat-Európában már igen. Ez olyan helyi sajátosságoknak is köszönhető, mint a hazai, rendkívül szigorú szabályozás és a Németországéhoz mérhető adatvédelmi elvárások. Ráadásul kicsi piac vagyunk, ahol az egy egységre vetített átlagos bevétel (ARPU) alacsony, ezért minket még nem daráltak be a nagyok. Közben viszont nyugaton megváltozott a tendencia, ott épp lazítani próbálnak a kereteken. Ezzel megkezdődött a felhőszolgáltatások repatriációja, azaz hazatelepülése: a vállalatok közül sokan próbálnak „kiköltözni” a korábbi nagy felhőszolgáltatójuktól, bár ez nagyon nehézkes, mert az üzleti modellt úgy alakítják ki, hogy „befelé lejtsen a pálya”.”
A kód mindenek felett
Fodor szerint, bár komoly bevételeket lehetne realizálni a virtualizációs technológiákkal is, napjainkban a fő trendet a nyílt forráskódú, konténeralapú, szerver nélküli (serverless) megoldások jelentik, mint például a Kubernetes keretrendszer, illetve az arra épülő technológiák, amikkel mostanában komoly profitot lehet realizálni.
„Most olyan helyzetben vagyunk, amikor kijelenthető, hogy ma a kód a minden, ami minden mást leural” – mutatott rá a szakember. „Az ügyfelek pedig szeretnék elkerülni a vendor lock-in-t, ezért keverik a szolgáltatásokat, ráadásul, az érzékeny adataikat eleve nem vihetik külföldre a szabályozás miatt, ezért komoly lehetőséghez juthatnak azok vállalatok, amelyek felhős adattárolást (cloud storage) kínálnak, hasonlóan az Invitech-hez.”
Ez a kissé kusza helyzet azt eredményezte, hogy „oldalról” érkeztek meg olyan szereplők a területre, amelyek igyekeznek megoldást találni az ügyfelek igényeire: azt szeretnék elérni, hogy a hasonló technológiák ne csak a nagyvállalatok sajátjai lehessenek, ugyanakkor a kényelmes és hatékony működéshez ne legyen szükség nagy üzemeltetői háttérre. Ennek eredménye pedig az úgynevezett hiperkonvergens hibrid felhő lesz, amely egyesíti minden oldal előnyeit, a kkv-kra méretezett díjszabással.
„Erre Magyarországon is nagy szükség lesz, mert a hazai kkv-szektor nagyon messze van még a teljes digitalizációtól” – mutatott rá Fodor Balázs. „Viszonylag gyakori, hogy a cég teljes adatvagyona a rendszergazda asztala alatt ketyeg egy szerveren, miközben könnyebbé vált a rosszindulatú támadások elérése: egy DDoS-támadást például ugyanúgy meg lehet rendelni online, mint egy pizzát. Ezért – saját érdeküknek megfelelően – óriási szükség van egyfajta paradigma- és szemléletváltásra a kkv-szektor döntéshozói részéről.”
