A DK árnyékkormánya nyílt hadüzenet az ellenzéknek
“Rosszul nézne ki, hogy ha a kormány megbukna, akkor az ellenzék nem lenne erre felkészülve” – indokolta Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke egy sajtónak szervezett háttérbeszélgetésen, miért hozott a DK létre árnyékkormányt, amelynek névsorát – 15 “árnyékminiszter”, egy szóvivő és egy főtanácsadó – előtte ismertette Dobrev Klára, az árnyék-miniszterelnök. A beszélgetésen azonban Dobrev nem, csak az árnyékkormány szóvivője, a volt televíziós újságíró és egykori főpolgármester-jelölt Kálmán Olga, valamint az árnyékkormány kancelláriaminisztere és árnyék-miniszterelnök helyettese, Molnár vett részt.
Az hamar kiderült, hogy a Molnár által említett, kormányváltásra készülő ellenzék valójában a DK-t jelenti. “Más ellenzéki pártokkal az árnyékkormányról nem tárgyaltunk, ez nem egy ellenzéki árnyékkormány, hanem a DK-é” – mondta Molnár. De kiderült, hogy ehhez képest felkértek az árnyékkormányba – amelybe direkt nem civileket és nem szakértőket válogattak – több olyan politikust, aki más ellenzéki párt tagja. És bár a DK-sok elmondása szerint mindannyian nyitottak voltak, többüknél a pártjuk nem engedte a szerepvállalást, így egyedül Kazincbarcika MSZP-s polgármestere, Szitka Péter került fel a listára, bár ő nem miniszterként, hanem a vidéki önkormányzati ügyekért felelős főtanácsadóként, és könnyen lehet, hogy saját pártja tudta nélkül.
Az árnyékkormány menetrendjét jó előre kitalálták, jövő nyárig már nagyon részletesen lebontva – mondta Molnár, ám csak annyit árult el, hogy Dobrev országjárásra indul egy-egy árnyékminiszterével – elsőként 23-án pénteken, Budapesten Kordás László bér- és munkaügyi árnyékminiszterrel vesz részt egy szakszervezeti-munkaügyi témájú eseményen –, 26-án hétfőn pedig megtartja első ülését az árnyékkormány. Ezután az országjárás folytatódik, “lesznek tüntetések és megmozdulások”, s közben árnyék-kormányprogramot is készítenek. Utóbbihoz kapcsolódóan pedig majd javaslatokat nyújt be a DK az Országgyűlésnek, bár nem várják, hogy a kormánypárti többség komolyan foglalkozna is ezekkel.
Mindenesetre ez az október 29-ig – a DK nem tisztújító, hanem rendes kongresszusáig – tartó menetrend, a későbbi tervekről egyelőre nem beszélnek. Az viszont egyértelmű volt Molnár szavaiból, hogy azért is döntött árnyékkormány megalakításáról a DK, mert ők a legerősebb ellenzéki párt, és az is kiderült, hogy a parlamenti választásra készült, hónapokon át finomított és kompromisszumokkal érlelt összellenzéki kormányprogramra még kiindulási alapként sem tekint a DK, Molnár magyarázata szerint azért, mert
az ellenzéki program a végére a DK egyet nem értése mellett sok jobboldali vonást vett fel, mi pedig baloldali programot akarunk.
Szintén a nem követendő összellenzéki példák közé sorolta Molnár az előválasztás intézményét, amit “kudarcosnak” nevezett. Annak ellenére is, hogy korábban a választásra közösen készült hat ellenzéki párt mindegyike, így a DK is hihetetlenül büszke volt az előválasztásra, és gyakorlatilag egy dologban értettek egyet a pártok és az elemzők, politológusok: az előválasztás mint politikai innováció hatékony és alkalmas eszköz volt nemcsak a körzetenként egy közös induló kiválasztására, hanem egy több százezres ellenzéki mozgósításra, ezzel az ellenzéki tábor mozgásban tartására.
Csakhogy a DK már nem látja értelmét az előválasztásnak, se a 2024-es önkormányzati választáson – a külön listás indulás miatt az EP-választáson nyilván fel sem merül –, se a főpolgármester-választáson – magyarázta Molnár Csaba, hozzátéve: “a DK nem döntött még főpolgármester-jelöltről, de árnyék-főpolgármester biztos nem lesz”. Arra is utalt, hogy szerinte könnyen nevetségessé tenné magát egy, a DK-nél kisebb ellenzéki párt, ha most ő is árnyékkormányt hirdetne. Egyébként is a DK-nak a többi ellenzéki párthoz – a Mi Hazánkat nem sorolta ide, mondván, velük semmi közös pontjuk nincs – való viszonya alapvetően megváltozik.
Ezt Molnár úgy fogalmazta meg: nem az ellenzéki összefogás megtervezésével fogja a DK tölteni a következő éveket, és “amúgy is csak olyan ellenzéki együttműködést tudunk elképzelni, ahol nem mindenkinek azonos a szava, hanem a valós, társadalmi támogatottsága függvényében van beleszólása”. Azt, hogy az árnyékkormány-alakítás elsősorban az ellenzék többi szereplőjének szóló erődemonstráció a DK részéről, Molnár még egyértelműbbé tette azzal, hogy kijelentette: “a DK volt az, amelyik a semmiből felépítette az ellenzék legnagyobb pártját”. Ez azt is jelenti szerinte, hogy
kitöltöttük a büntetést, véget ért a szégyenlősség korszaka, elég volt abból, hogy nem élhetünk az erőnkkel.
Miközben tény, hogy a társadalmi támogatottságát és a parlamenti frakciója nagyságát tekintve is az ellenzék vezető ereje a Gyurcsány Ferenc vezette DK – amelynek árnyékkormányát csak azért nem maga Gyurcsány vezeti, mert többször jelezte, hogy kormányzati szerepre nem készül –, ez egy kormányváltáshoz, és egy DK-dominanciájú új kormány megalakításához még akkor is kevésnek tűnik, ha a friss mérések – még a kormányközeli Nézőpont Intézeté is – azt mutatják, hogy a Fidesz–KDNP veszít a népszerűségéből. Molnár elmondása szerint azért vannak biztató jelek, mégpedig:
A hvg.hu kérdésére, miszerint mennyi esélyét látják a DK-ban annak, hogy az előre hozott választáshoz vezető első lépést, a parlament feloszlatását megszavazza Orbán “135 bátor embere”, de ha még ez meg is történne, mennyi esélye van annak, hogy akár a hatpárti ellenzék, pláne egyedül a DK megnyerhet egy választást, Molnár azt felelte, hogy egyik sem zárható ki.
Végül álljanak itt a DK árnyékkormányának tagjai, és felelősségi területük:
Emellett az árnyékkormány szóvivőjének Kálmán Olga volt tévés újságírót, a DK korábbi főpolgármester-jelöltjét, a vidéki önkormányzatokért felelős főtanácsadónak pedig Szitka Péter kazincbarcikai MSZP-s polgármestert tette meg Dobrev Klára.
