A Covid szinte minden szempontból rontott a nők helyzetén
Megérkezett a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) idei mutatója, amely jelzi, hogy az esélyegyenlőség felé az előrehaladás továbbra is csigatempóban zajlik, a tavalyi kiadás óta mindössze 0,6 pontos növekedés tapasztalható. Az uniós átlagérték jelenleg 100 pontból 68,6, ami mindössze 5,5 ponttal magasabb 2010-hez képest.
A 2022. évi mutató elsősorban a világjárvány első évének, 2020-nak az adatain alapul, vagyis nagyrészt a világjárvány első évét tükrözi a nemek közötti egyenlő(tlen)ség szempontjából.
Ami nagyon fontos, hogy a mutató létrehozása óta első alkalommal csökkentek a pontszámok számos mért, fő területen.
A munkában való részvétel pontszáma csökkent, ami azt jelzi, hogy a nők egyre nagyobb valószínűséggel töltenek kevesebb évet foglalkoztatásban, ami akadályozza karrier- és nyugdíjkilátásaikat. Emellett 2020-ban kevesebb nő vett részt formális vagy informális oktatási tevékenységekben, mint férfi. Továbbá, mivel a Covid–19 példátlan nyomást gyakorolt az egészségügyi ágazatra, csökkent a nemek közötti egyenlőség az egészségi állapot és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén is.
Az EIGE jelentése kiemeli, hogy egyedül a hatalom területén történt előrelépés, egyébként a mutató minden pontszáma csökkent. Nőtt a nők gazdasági és politikai döntéshozatalban való fokozott részvétele, ami viszont azzal függ össze, hogy számos uniós tagállamban jogszabály által előírt kvótákat vezettek be. Ez hangsúlyozza az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által 2022 júniusában a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly javításáról szóló irányelvvel kapcsolatban elért politikai megállapodás fontosságát.
A világjárvány idején nőtt az általános gondozási feladatok köre, csakhogy több feladat nem egyenletesen oszlott meg a nők és a férfiak között, ami súlyosbította a nemek között fennálló egyenlőtlenségeket.
Ez különösen igaz az intenzív jelenlétet igénylő gyermekgondozásra, amely esetében a nők 40 százaléka, míg a férfiak 21 százaléka töltött legalább 4 órát egy tipikus hétköznapon kisgyermekek gondozásával. Az időigényes házimunkát illetően a nemek közötti szakadék szintén nőtt a világjárvány idején: a nők 20 százaléka, míg a férfiak 12 százaléka végzett házimunkát naponta legalább 4 órában.
Az indexből az is kiderült, hogy az idősebb nők és férfiak, valamint a fogyatékossággal élő nők és férfiak nagyobb arányban nem jutottak hozzá a számukra szükséges orvosi ellátáshoz a világjárvány kitörésének évében. Emellett a fiatal nők nagyobb arányban szembesültek munkanélküliséggel a világjárvány gazdasági következményei miatt, a migráns hátterű nőknél pedig még nagyobb volt ennek a kockázata.
A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtésében a legjobban teljesítő országok közé tartozik Svédország, Dánia és Hollandia, bár Svédországban és Dániában megtorpant az előrelépés. Eközben Görögország, Magyarország és Románia halad legkevésbé a nemek közötti egyenlőség előmozdításában. Pozitívabb fejlemény, hogy a mutató legutóbbi kiadása óta a pontszámok legjelentősebb emelkedése Litvániában, Belgiumban, Horvátországban és Hollandiában volt tapasztalható.
