A ChatGPT sajnos egy remek fegyver is, és majd most derül ki, mennyire hatásosan lehet ellenünk használni
Amit szinte mindenki kívülről fúj már: a ChatGPT a felhasználók mindenféle kérdéseire képes intelligensnek ható válaszokat adni. Tud beszélgetni az élet nagy kérdéseiről, képes irodalmi esszét írni, programot javítani, házi feladatot megoldani, verset írni és rengeteg egyebet. A ChatGPT sokakat lenyűgözött válaszaival, hiszen gondosan „betanították” arra, hogy a felhasználókkal társalgási stílusban kommunikáljon. A termék még kezdetleges állapotban van, de már az első jelek is aggasztóak, vélik az ESET kutatói.
Bár az OpenAI épített biztonsági mechanizmusokat a termékbe, hogy megakadályozza annak aljas célokra való felhasználását, ezek nem mindig bizonyulnak hatékonynak vagy következetesnek.
Kiberbiztonsággal foglalkozó szakemberek már többször észlelték, hogy kiberbűnözők rossz szándékkal használják a ChatGPT-t. A fejlesztések által minden eddiginél több ember lehet képes nagyszabású, meggyőző, hibáktól mentes, és akár célzott kibertámadások és csalások végrehajtására. A BlackBerry felmérése szerint a kiberbiztonsági vezetők többsége (51%) arra számít, hogy a ChatGPT segítségével egy éven belül sikeres kibertámadásokat követnek el.
A klasszikus átveréseknél gyakori nyelvtani hibák a feledés homályába merülhetnek az olyan eszközöknek köszönhetően, mint a ChatGPT. Az ESET szakértői szerint szerencsére azonban számos más intő jel is figyelmeztet bennünket a lehetséges átverésekre az online csalások új korszakának hajnalán. A Hackfelmetszők című kiberbiztonsági podcast harmadik adásában az alábbiakról tettek említést.
Az adathalász levelek általában váratlanul bukkannak fel. A szakértők elismerik, hogy az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok ártalmatlan üzleti marketinglevél is érkezik így a postafiókunkba. Amikor viszont egy bank vagy bármely más vállalat kéretlen e-mailjét találjuk a bejövő levelek között, érdemes automatikusan gyanakodnunk a tartalmat illetően, különösen akkor, ha a levél linket vagy csatolmányt tartalmaz.
A csalók egyik klasszikus módszere, hogy kártékony linkeket ágyaznak be, vagy rosszindulatú fájlokat csatolnak az e-mailekhez. A csatolmányok kártékony programot telepíthetnek az eszközeinkre, a linkek pedig egy adathalász oldalra irányíthatnak, ahol személyes adatainkat kérik. Ne kattintsunk rá a levélben található linkekre, és ne nyissuk meg vagy mentsük le a csatolmányokat, akkor sem, ha azok látszólag ismert, megbízható forrásból származnak – kivételt jelent ez alól, ha a feladó segítségével más csatornákon keresztül megbizonyosodtunk arról, hogy az üzenet valóban hiteles.
Esetenként arra akarják rávenni a címzettet, hogy akaratlanul kártékony programot telepítsen a gépére. A legtöbbször azonban a személyes adatok eltulajdonítása a cél, amelyeket aztán eladnak a dark weben, hogy személyazonosság-lopást és csalást kövessenek el. Ez történhet például egy új hitelkeret felvételére vonatkozó kérés, vagy egy termék online kifizetésére való felszólítás által.
Az adathalászat alapja a social engineering nevű technika, amelynek lényege, hogy meggyőzéssel és az emberi hibák kihasználásával rávegyünk másokat céljaink elérésére. A sürgetés klasszikus social engineering taktika, amely során az áldozatnak azt mondják, korlátozott időn belül kell reagálnia, különben megbírságolják, vagy elmulasztja az esélyt, hogy nyerjen valamit.
Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az rendszerint nem is az. Ez azonban nem akadályozza meg az embereket abban, hogy folyamatosan bedőljenek a nem létező ingyen ajándékoknak. Klasszikus példa, amikor a felhasználóknak ajándékokat ajánlanak felmérésekben való részvételért cserébe, amelyek kitöltésekor személyes és/vagy pénzügyi adatokat kell megadniuk. Természetesen az áldozatok soha nem kapják kézhez az iPhone-t, az ajándékkártyát vagy a pénzt, amit ígértek nekik.
Az adathalászok gyakran próbálják úgy feltüntetni az e-mail címüket, mintha az valós forrás lenne, de valójában ez nem így van. Amennyiben a feladó megjelenített neve fölé húzzuk az egerünket, gyakran láthatjuk a valódi e-mail címet, amelyről a levél érkezett. Ha a kettő nem egyezik és/vagy az e-mail cím véletlenszerű karakterek hosszú kombinációját tartalmazza, jó eséllyel átverésről van szó.
Az adathalászok megpróbálják magukat törvényes szervezetek vagy vállalatok képviselőinek kiadni, hogy bizalmat keltsenek áldozataikban. De nem mindig tudják, milyen stílusban írjanak e-maileket. Amennyiben egy vállalat általában a keresztnevünkön szólít minket, de egyszer egy hivatalos megszólítással rendelkező levelet kapunk tőlük, akkor érdemes riadót fújnunk, és ez fordított esetben is igaz. Fontos megjegyeznünk, hogy egyetlen legitim bank vagy nagyvállalat sem fog @gmail.com végződésű e-mail címről üzenetet küldeni nekünk.
Egy másik hagyományos social engineering technika a népszerű hírek vagy vészhelyzetek felhasználása annak érdekében, hogy a címzetteket rávegyék a kattintásra. Ez az oka annak, hogy az adathalász e-mailek száma a koronavírus-járvány ideje alatt megugrott, és annak is, hogy a bűnözők nem sokkal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, hamis jótékonysági akciókat indítottak. Legyünk mindig szkeptikusak az aktuális történésekre hivatkozó levelekkel szemben.
Hasonlóképpen óvakodjunk az olyan e-mailektől, amelyekben a feladó szokatlan kérelmeket fogalmaz meg. Lehet például, hogy egy bank e-mailben vagy sms-ben kéri a személyes és pénzügyi adatok megerősítését, amit egy valódi pénzintézet soha nem tesz meg. Gyanakodjunk minden olyan e-mail esetében, amely „Kedves ügyfél” vagy „Kedves [e-mail cím]” megszólítással kezdődik.
Az adathalászat főleg a személyes adatok megszerzéséről és/vagy kártékony programok telepítéséről szól. Néhány csaló azonban még ennél is konkrétabb. Magától értetődő, hogy sosem szabad pénzt utalni olyasvalakinek, aki kéretlen üzenetet küld. Ez igaz akkor is, ha egy csomag kézbesítéséért vagy készpénzes nyereményért cserébe kérnek valamiféle összeget tőlünk.
